Az atomenergia miért éri meg jobban, mint a megújuló energiák?

Leginkább azért, mert lépést tud tartani a növekvő energiaigénnyel. A világ energiaigénye minden éven 5%-kal nő, tehát ha nem akarunk minden utcába erőművet telepíteni, nyilván olyasféle kell, ami át tudja venni X másik munkáját. Erre egyelőre az atomenergia képes csak.

A fúziós erőmű, mezon erőmű még a jövő zenéje, a magma erőműveknek pedig nem sok hasznát veszi ott az ember, ahol túl vastag a földkéreg, ugyanúgy, ahogy hülye ötlet az Északi-sarkra is naperőművet telepíteni.

A GW-ra eső telepítési költség alacsonyabb.

A hosszútávú fenntartási más kérdés, van olyan megújuló, amire drágább, van, amire olcsóbb.

#6: vesd össze egy átszakadó duzzasztó völgygát okozta kárköltséggel.

Az sem valószínűtlenebb egy komoly reaktorbalesetnél egy modern atomerőműben.

Minden jelző nélkül "az" atomenergia és "a" megújuló között ilyen összefüggést mondani nem lehet. Aki megteszi, mellébeszél (ami nagyon nem azonos a hazugsággal).

Az atomenergia sokféle technológiával állítható elő, és ezek ára eltérő. Sokféle környezetben működtethető, és ezek ára is nagyon eltérő tud lenni. Ugyanez elmondható a megújuló energiákra is.

Egy lényeges különbség annak megítélése, mennyire fegyelmezett az ember. Eddig minden atombaleset emberi mulasztásból következett be. Megújuló energiával ilyen baleset vagy nem, vagy igen kis kárral következik be.

Az egyik legfontosabb dolog a költségek összeszámolása. Mondjuk egy év alatt előállítható megújuló energiának meghatározzuk a mennyiségét. Minden létező költséget, ami ezzel kapcsolatban felmerül, beleszámítunk. Ez nagyjából abban az évben keletkező költség. Ha elosztjuk ezt az energia értékével, megkapjuk egységnyi energia árát.

Mondjuk a megtermelhető atomenergiát is meghatározzuk. Ezt másképpen kell. Kiszámítjuk, mennyi ideig képes egy reaktor működni. Kiszámítjuk a reaktor előállítási költségét, ez idő alatti karbantartást és minden létező költséget, ami felmerül, beleértve a hulladék eltárolását is. Beleértve a bányát, ami ehhez kell. Beleértve a sok ezer év alatt szükséges beavatkozások árát, hiszen a hasadóanyag ennyi ideig tárolandó, van vele munka, ha nem is sok. Mikor minden járulékos költséget összeszámoltunk, megvan az összköltség. Ha most ezt elosztjuk a sok év alatt megtermelt összes energia értékével, szintén megkapjuk az egységnyi árat. Most már összehasonlíthatunk és véleményt mondhatunk.

Ilyen adat nem létezik. Nem számítják ki a tárolás minden korábbi és leendő költségét (utóbbit becsülni se könnyű). Nem számolnak ki egy csomó olyan járulékos költséget, ami nélkül nem létezik atomenergia. Ezek a költségek vannak, és máshová számolják el. Itt annyi a trükközési lehetőség, mint az elkövethető hibák száma az üzemeltetésben. Az atomenergiával előállított energia költsége teljes mértékben fals, de aki tagadja, erősebb, tehát neki van igaza.

Itt a fő hazugság az, hogy "mindent beleszámolva". Nincs minden beleszámolva, és az sem tudható, mi van. Ezért a tényleges egységnyi költség (tehát 1 kW ára) bármi lehet, akár X és akár 100*X is. Ki fogja összehasonlítani reálisan?

Itt a legerősebb ellenérv a titkolózásból eredő bizonytalanság, és a fegyelmezetlenségből eredő életveszély. Mindkettővel az a fő baj, hogy azt állítják, ez meg van határozva, miközben tudható, hogy nincs meghatározva. Aki ért az atomenergia előállításához, ki is képes számolni, mennyi a bizonytalanság. Ilyen adatot egy ártatlan autógyártáshoz is meg kell adni. Kockázatelemzésnek hívják. Ha az atomenergiánál kiszámítható adat ezred részét eléri, az autógyártásra már nem adnak engedélyt. Túl nagy a rizikó - mondják. Minthogy az atomenergia beindítása nagyon sok embernek emeli a dicsőségét, ők mind abban érdekeltek, hogy a valós adatokat eltagadják. ÉS kiadják az engedélyt ezerszeres rizikóval is.

A magyar kormány esetén súlyosbító tényező, hogy akik engedélyt adhatnak, fokozottan érdekeltek, fokozottan nem értenek hozzá, és fokozottan közveszélyesek. Ha valaki hajlandó kinyitni a szemét, nem kell atomenergiához értőnek lennie, elég, ha becsületesen végiggondolja mindazt, amihez ért, amit láthat, tapasztalhat a titkolózásokat is beleértve. Ebből már rájöhet, mi éri meg és miért.

Szeretném nyomatékosan leszögezni, hogy az előbbi iromány nem az atomenergia előállítása elleni tiltakozás. Az atomenergia jó dolog. Lehet. De amit röviden PAKS 2-nek nevezünk, az sokszorosan megvalósítja a rizikófaktor olyan magas értékét, amelynek töredéke esetén sem akarhat ilyen az ember.

Még egy megjegyzés. Itt kivitelezés egészéről beszélünk. A működtetési bizonytalanság (amit röviden emberi tényezőnek nevezünk) sincs itt tisztázva, tehát egy laikus ebben is láthat kivetnivalót. E tekintetben azonban a magyar tudományos élet, az atomfizika oktatása és művelése, az e területen részt vevők szakértelme és felelőssége - elvben - becsülhető annak, aki ért hozzá valamit. A két legfontosabb atombaleset összes érintett szereplőjének felelősségtudatát összevetve a megfelelő magyar szakértőkkel, egy gondolatmorzsa erejéig sem vetődik fel kétely a magyar szakértők felelősségének magas fokával kapcsolatban. E tekintetben a bizalom feltétel nélküli, talán csak egy - elsősorban politikai, elvi vonatkozású szakértőt tudnék ma is börtönben elképzelni.

Nézd, nem éri meg jobban, de az atomenergiát jobban hozzá lehet igazítani a kereslet kínálathoz, mint a megújulókat. Az időjárás függvénye, hogy süt-e a nap, vagy fúj-e a szél, vagy hullámzik-e a tenger. A kereslethez pedig folyamatosan alkalmazkodni kell, különben összeomlik a villamosenergia rendszer. Erre a kiegyenlítésre egészen jó az atomenergia!

Hogy mire alapozom, hogy nem éri meg? És nem olyan olcsó az atomenergia, mint amekkora összeget tudni vélünk? Mert a hasadó anyagok bomlástermékeit évezredekig kell tárolni és őrizni. (Őrizni amiatt kell, hogy a terroristák ne csinálhassanak belőle piszkos-bombát, vagy leleményes idióták ne akarjanak a sufniban a sörkollektor kisegítésére kis házi atomerőművet építeni otthon a szomszéd tudta nélkül!)

Az emberiség leghosszabb intézménye a Római Birodalom volt, durván kétezer évig állt fenn. Itt meg durván tízezer évről beszélek. Nézd meg a bomlási félidőket!

Na ez az ezer éveken átívelő kiégett fűtőnyag-tárolás és őrzés soha nincs benne az atomerőmű által termelt áram árában. Erre mindig állami szubvenció van, és más sorokra könyveli minden állam a költségvetésében. Soha nem az áram árához adják hozzá az egészet.