Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » Az atomenergia miért éri meg...

Az atomenergia miért éri meg jobban, mint a megújuló energiák?

Figyelt kérdés
2017. jún. 19. 21:50
1 2 3 4 5 6 7
 11/67 anonim ***** válasza:

Nem feltétlen éri meg jobban, mint a megújuló energiák, ez sok mindentől függ.


Az egyik és talán legfontosabb, a földrajzi adottság. Ez nagyban meghatározza azt, hogy mik a lehetőségeid.


Képzeld el, hogy telepítünk két teljesen egyforma napelemem telepet a világ két pontján, ugyanazokból az elemekből, alkatrészekből, ugyanolyan munkadíjjal stb a lényeg, hogy az induló költséged ugyanannyi. Legyen a két helyszín Szeged és Los Angeles. Ugyanannyi áramot fog termelni a két rendszer? Valószínűleg nem, mivel átlagosan évente 64%-kal több a napos órák száma Los Angelesben, mint Szegeden, ami (eltúlozva) 64%-kal több előállított energia, ennyivel több haszon, azaz alacsonyabb bekerülési költség. E miatt előfordulhat, hogy ott ugyanazzal a rendszerrel jobb áron és nyereségesen fogsz energiát termelni, mint itt.

Csont ugyanaz a két rendszer, mégis a helyi adottságok miatt az egyik nyereséges lesz a másik meg nem.


Ilyen példát lehetne hozni a többi megújulóra is. Ahol az adottságok olyanok, ott baromi jók és versenyképesek a megújuló energiaforrások, ahol nem olyanok ott meg nem.


A földrajzi háttéren felül még fontos maga a piaci igény és annak szerkezete. A lakossági felhasználók teljesen máshogy használnak áramot, mint az ipari felhasználók. Van egy nagyjából pontosan tervezhető igény, ami ki kell szolgálni. Rendszerirányítási szempontból kedvezőbb az, ha van egy állandó stabil erőművi bázisod és e mellett van egy gyorsan szabályozható tartalék a csúcsidőszakokra.

Bázisnak ilyenek a jelenlegi szénerőművek az atomerőművek és a nagyobb vízerőművek is. A szajánoi vízerőmű pl többet képes termelni, mint a meglévő és a tervezett paksi erőmű együtt - igaz ehhez hozzá kell tenni, hogy a gát ötször magasabb, mint a Duna teljes esése Rajkától Mohácsig :)


Az atomenergia akkor éri meg,ha nincs versenyképes megújulóhoz adottságod és nem akarsz szenet tüzelni (én jobban üldözném a szén alapú energiatermelést, mint a nukleárist).


Ránk nézve az igaz, hogy a mi mutyi erőművünk ki tudja mekkora bukta lesz, de azért a világ többi részén köszönik szépen, megvannak a nukleáris energiával is.

2017. jún. 20. 21:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/67 anonim ***** válasza:

"(Őrizni amiatt kell, hogy a terroristák ne csinálhassanak belőle piszkos-bombát, vagy leleményes idióták ne akarjanak a sufniban a sörkollektor kisegítésére kis házi atomerőművet építeni otthon a szomszéd tudta nélkül!"


Ez amúgy tervezett költség, a paksi erőmű is elég sokat tett erre félre egy alapba, csak abból finanszírozták időközben a rezsicsökkentést... (vagy csak akarták, már nem emlékszem pontosan).

2017. jún. 20. 21:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/67 anonim ***** válasza:
89%

Persze hogy lehetne rákönyvelni a hulladéktárolás költségét az erőmű energiájára. De nem teszik, mert nem mutat jól, é az egyébkönyvelést meg pár emberen kívül senki nem látja, nem érti. Továbbá az atomerőmű lobbinak elemi érdeke, hogy minden máshová elsüthető költséget lefaragjanak.


Ami a megújulókat illeti, még nem találták fel, de be fog következni az olcsó tárolás megvalósítása. Ha még az esztelen háborúskodások helyett az együttműködést választanák, akkor a sivatagi országok gond nélkül termelhetnének energiát (másra úgy sem alkalmas a turizmuson kívül a sivatag), amit hasonlóképpen használhat a világ, mint az olajat. És a villamos energia szállítása kicsit egyszerűbb.


Azt kell látni, hogy itt elsősorban nem technikai problémák hátráltatják a megújulók fejlődését, hanem kőkemény politikai érdekek.

2017. jún. 20. 23:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/67 anonim ***** válasza:

A szivattyús erőművel viszonylag olcsón megvalósítható lenne a tárolás, de ez még mindig csak ott megoldás, ahol tudnak annyit termelni, hogy tárolni kelljen. Illetve ott, ahol ettől nap kap sikítófrászt a lakosság, mint nálunk. :)


Marokkóból simán el lehetne látni Spanyolországot, de mondjuk Tunéziából áthúzni a tengerfenéken a 400-750kV-os vezetéket... :D

2017. jún. 20. 23:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/67 anonim ***** válasza:

"Ez amúgy tervezett költség, a paksi erőmű is elég sokat tett erre félre egy alapba"


Kedves John_McClane! A #10-esnek nagyon elgondolkodtató felvetése, hogy egy atomerőmű 30-50-80 év üzemelésének következtében 10 ezer évre feladatot ad a jövő generációinak a radioaktív szemét őriztetésével. Ha te úgy gondolod, hogy ebbe az alapba a mondjuk 80 év üzemelés alatt összejön a 10000 év őrzés-védelme, akkor a nagyságrendekkel nem vagy tisztában.

2017. jún. 21. 10:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/67 Wadmalac ***** válasza:
48%

Bárki is komolyan gondolja, hogy azt a hulladékot 10000 évig fogjuk őrizni, jobb megoldás nélkül?

Szerintem még a 100 év is pesszimista becslés.

2017. jún. 21. 10:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/67 anonim ***** válasza:
100%

" A #10-esnek nagyon elgondolkodtató felvetése, hogy egy atomerőmű 30-50-80 év üzemelésének következtében 10 ezer évre feladatot ad a jövő generációinak a radioaktív szemét őriztetésével. Ha te úgy gondolod, hogy ebbe az alapba a mondjuk 80 év üzemelés alatt összejön a 10000 év őrzés-védelme, akkor a nagyságrendekkel nem vagy tisztában."


Már vannak olyan erőmű tervek, amelyekben az elhasznált fűtőanyag felhasználható és ott ártalmatlanításra is kerül. Akár 100 éven belül is eljöhet az első ilyen és akkor az őrzés-védelem idejét akár 10^2-10^3 évvel is csökkenthetjük.


Másrészről arról is érdemes beszélni, hogy tulajdonképpen mi is a kiégett fűtőelem, mi van benne. Betöltéskor 4-6% U235 és 94-96%U238.

A normál kiégésű fűtőelem a ciklusa végén ~1% U235-öt és 90-92% U238-at tartalmaz, amiket újra lehet ( és kell is ) hasznosítani.

Ezen felül keletkezik 1,5-2% Plutónium és 1-1,6% radioaktív maradványelem valamint 3-4% stabil elem.


Ha a 92% uránt újra hasznosítod fűtőelemként, a 3% stabil, nem radioaktív elemet leadod a méhtelepen és azt a kevéske plutóniumot eladod az oroszoknak (vagy valamelyik másik atomhatalomnak) akkor valójában az összes fűtőanyag 3-4%-a ami ténylegesen hulladékként jelenik meg.


Egy teljes erőművi üzemidős ciklus alatt ~2000 !tonna! fűtőanyagtöltetből kb 50-70 tonna tényleges radioaktív hulladék keletkezik és mivel ezek viszonylag nagy rendszámú atomok izotópjai ezért ezek összesen 20-25 köbméter helyet foglalnak csak. Egy ~Paks erőmű 50 éves ciklusa alatt összesen egy átlag szobányi problémás hulladékot termel, a többi nagy aktivitású hulladék az hasznosítható (a Paks II tervezett kapacitású erőmű ennél kicsit többet).


Ha fogsz egy kellően nagy gránitréteget mondjuk 1,5km mélyen oda leviszed, lerakod és visszabetonozod azt onnan az életben nem szedi ki senki. Persze nyilván ilyet nem illik csinálni :)


Jelenleg asszem az oroszok nem visznek vissza nukleáris hulladékot, azért épült Pakson egy egyszerű szerkezetű, fenntartást nem igénylő kültéri tároló, amiben akár több száz évig is elállnak a használt fűtőelemek ( utána már az épületet újra kell húzni ).


Szerintem maradjunk annyiban, hogy tisztában vagyok a nagyságrendekkel és a keletkező hulladék nagyságával is. Nem is elbagatellizálni akartam a dolgot, de szerintem ez nem fog 10 000 éves problémát okozni nekünk.

2017. jún. 21. 16:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/67 anonim ***** válasza:
100%
Amúgy én abszolút nem vagyok elvakult atomenergiás, ha van reális esélye bármilyen nem szénhidrogén alapú alternatívának amivel stabilan és rendszerbiztonságosan ki lehet váltani, akkor felőlem lehet az is, még akár némi felárral is, csak kérdéses, hogy ezt a többiek ki akarják-e majd fizetni.
2017. jún. 21. 16:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/67 anonim válasza:
Globálisan a mindenkori nemzetközi energialobbi diktál, úgyhogy mi éri meg azt a diktátum dönti el és nem az átlagfelhasználó.
2017. jún. 22. 20:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/67 anonim ***** válasza:
50%
Ez nem igaz, te is bármikor lekapcsolódhatsz a hálózatról és előállíthatod saját magadnak az energiát. Nagyjából 3 millió forintból meg is van.
2017. jún. 22. 21:50
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6 7

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!