Szerintetek a Szent Johanna Gimi tucatkönyv? ( idősebb, nem elfogódott emberek véleményére vagyok kíváncsi )
válasza:
válasza:Amit a legjobb könyvről írtam, olvasd el még egyszer, hátha ezúttal sikerül helyesen értelmezned.
Egyszerűsítsünk a példán. Akarsz valamit. Legyen az esetünkben egy bicikli. Nagyon akarod, de nem kapod meg. Két és fél év múlva is akarni fogod? Addig kitart a vágyad? Nem. Mert jönnek más dolgok, amik elterelik a vágyaidat.
Ugyanez a helyzet a szerelem terén is. Jönnek más emberek, és rájössz: jé, lehet, hogy ő még jobb is, mint a másik szerelmem!
"itt a vége Happy End lesz" A döntést hagyd meg az írónőnek!
Persze, magyarázza el a dolgot. Egyszer. De ne annyiszor, ahányszor csak megemlíti. Az olvasó nem hülye. Megjegyez dolgokat.
Jó. Sírjon át minden tini egy éjszakát. Egyet. De könyörgöm, ne éljen úgy két és fél évig, hogy "jaj ő milyen szuper, én meg egy átlagos ember vagyok, sosem leszünk egymáséi!" Egyébként én elsősorban arra gondoltam, hogy (ha tüzetesebben megvizsgálod a karaktereket) ugyanazt csinálják egyfolytában. Hobbijaik nem változnak, a mindennapjaik ugyanabból állnak. Elég unalmas lehet az életük.
válasza: válasza:Nem is feltételeztem, hogy az ember olyan, mint egy tárgy. Csupán próbáltam érthetően bemutatni, hogyan változnak a vágyaink, érzéseink valami iránt. De hadd mondjak egy másik példát.
Általános iskola végére ugye kialakul egy osztály. (És ha már itt tartunk, a főszereplő egyszer nem tesz említést más barátairól. Nem voltak neki? Senkivel nem beszélt gimnáziumi élete előtt?) Aztán mindenki elmegy középiskolába, sokan különböző helyekre. Kérdem én: két és fél év múlva ugyanolyan lesz a viszonyod azokkal, akik máshova mentek? Nyilvánvalóan nem. Az érzések változnak. Fellángolnak és elhalványulnak.
És igen, reménytelenül ragaszkodom a minőséghez, köszönöm, hogy így minősítettél.
válasza:Nekem is inkább az a legfőbb bajom, hogy nem úgy hirdetik, ahogy kéne.
1) ez a napló dolog valóban nem stimmel teljesen, Rajczic - bocs, ha rosszul írom a neved - minden szavával egyet kell értenem. Ha valóban naplót akartok olvasni, olvassátok el a Lily Evans naplója triológiát. Igaz, az egy fanfiction, tele logikai csavarokkal és néhány helyesírási hibával, de a karekterek egyértelműen változnak, a humora felejthetetlen és tényleg naplószerű az egész. Nem mondom, hogy tökéletes mű, de egy kamaszlány írta, aki tudta, miről ír, sajnos LL annyira nem. Ezért nem helyeslem, ha felnőttek írnak kamaszkönyvet, ez kevés embernek sikerül jóra, hiába fiatalok meg emlékeznek élénken a kamaszkorra, már elmúltak azok az évek, és ők is teljesen megváltoztak.
2) másrészt ez a mai tinik élete szöveg... Erre azt kell mondanom, hogy nem véletlen, hogy a könyvet 10-13 évesek olvassák ( mármint ők vannak többségben ). Az ő életük lehet, hogy ilyen, de ők nem tinik, ők gyerekek, akik tiniknek hiszik maguknak. Sőt, tovább kell mennem, a 14 éves is csak most kezdi a tini éveit. Persze ember függő, de nekem az tűnt fel, hogy a főszereplő - és sok más szereplő is - végzős éveikben is tizennégy évesként viselkednek. A testiség teljes hiánya, hogy még csak nem is gondol rá, már ne is haragudjatok, de teljesen abszurd. Én nem akarom megsérteni az írónőt, mert jól ír, de nekem az a véleményem, hogy belekezdett egy történetbe, csak sajnos korosztályt tévesztett vagy nem tudja, mit kéne írnia, mert a tinik élete nem ilyen. Egyetlennegy tini sem viselkedik így, ahogy a főszereplő. Még a legvisszafogottab SEM. ( csak hogy tisztázzuk a dolgokat, én is tini vagyok, kifejezetten nyugodt, aki nem lelkesedik a buliért, piáért, de még nekem is abszurd ez a dolog ). És rendben, nem baj, ha a kaarekterek ilyenek, mert kinek a pap, kinek a papné. DE! Akkor ne hirdessék úgy, hogy ez a való élet, mert ez a kijelentés egyértelműen nem állja meg a helyét.
3) szép dolog ez a "pédát mutat a tiniknek", csak éppen teljesen értelmetlen. Már ne is haragudjatok, de ez egy könyv! A mai tinik sokszor még a saját szüleikre sem hallgatnak, nemhogy egy könyvre! Ugyan már, lányok, fiúk, térjetek észhez!
Hangsúlyoznám, hogy ez nem csak az én véleményem. A legtöbb berátnőm, ismerősöm, akik hasonló korúak vagy esetleg idősebbek, mint én, szintén ugyanezt gondolják, a felnőttekről nem beszélve, anyukámnak is ugyanez a vélemnénye, főleg Reni - nevetséges és tipikus könyveskarekter - szüleit nem bírja elviselni. Mégegyzse rhangsúlyozom, nincs nekem az SzJg-vel semmi bajom, mert vicces könyv, kellemes kis limonádé, de semmi köze a valósághoz, amit nyilván nem is kell elvárni, csak akkor ne így hirdessék! A fanatikus kislányok pedig nagyon idegesítenek, egyszerűen kész.
válasza:Amiket mondtatok (szinte mind) teljesen jogos állítás.
Az engem is zavar hogy ennyire nem életszerűek a szereplők..inkább olyanok, mintha kiragadnánk egy-két jellemvonást, és azt NAGYON kihangsúlyoznánk. Ilyen emberek tényleg nincsenek, csak hasonlók.
Emellett még sok furcsa dolog van, pl. az hogyha Virágék ennyire rosszul tanulnak, akkor hogy a fenébe vették fel őket egy jó gimnáziumba???
Az is igaz, hogy LL ezt a könyvet főleg a középiskolásoknak szánta (14-19 éves,) mégis vannak 11-12 éves rajongók is..
Minden éremnek két oldala van, szerintem vegyétek észre ennek a könyvnek a jó tulajdonságait, de a hibáit is.
Viszont fenntartom azt, hogy nem tucatkönyv. Ha mégis, egy tucatkönyv nem lehet jó, izgalmas, érdekes stb? Lehet hogy nem egy kiemelkedő alkotás, és biztos hogy vannak jobb könyvnek is...de szerintem ez is jó.
A bicikli-szerelem összehasonlítás annyira nem állja meg a helyét. Lehetséges az, hogy valaki 2,5 éven át szerelmes legyen a másikba úgy, ha az nem jelzi érzelmeit. Pedig Cortez többször is kimutatja..(3. végétől)
A Gangnam style-s hasonlat se teljesen igaz. Az sem egy egy maradandó zene, igaz; egyedi. De az egyik Amúgy egy könyvsorozat, a másik egy koreai-szám.
Amúgy kérdező, kire gondolsz az "idősebb" alatt? Melyik korosztályra?
(tegnapi 20:26-os voltam)
válasza:15:33-as!
Véleményem szerint egy kifejezetten jó tulajdonsága van ennek a sorozatnak, mégpedig az, hogy olyan embereket tanított meg olvasni, akik egyébként lehet, hogy az életükben nem vettek volna a kezükbe könyvet. Ezt sosem vitattam, bármikor kész vagyok elismerni. Ugyanakkor van rengeteg rossz tulajdonsága, és rengeteg átlagos is.
Egy tucatkönyv lehet jó, érdekes, sőt, általában az is (már a nagyközönség igényeinek megfelelően). Egy tucatkönyv attól tucatkönyv, hogy elolvashatok belőle tízet, és ami változik, az a körítés, a fő cselekményszálak változatlanok.
A bicikli-szerelem összehasonlítást már megmagyaráztam, azóta felvetettem egy másikat is, nem fogom ismételni magam. De mondok még egy példát. Tegyük fel, hogy busszal jársz be az iskolába, mert egy közeli faluban laksz. Ugyanazzal a busszal jár egy fiú, akibe te első látásra beleszeretsz. Néha beszélgettek a buszon, de a kapcsolat igazából felszínes marad. Mi történik a te szerelmeddel? Nem hiszem, hogy kitart.
A Gangnam Style nevű alkotást azért hoztam fel, hogy megmutassam: a népszerűség és a minőség két különböző dolog. Attól, hogy valami sikeres, még nem lesz minőségi, hogy egy könyvsorozatot is említsek: Twilight-saga.
válasza:Keressük már meg a józan eszünket, jó? Az átlagos, emocionálisan éretlen tinik képtelenek ilyen hosszútávú reménytelen, viszonzatlan szerelemre. Képtelenek.
Ha leteszed a könyvet, térj vissza a való életbe.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!