Magyarországon a Japánban gyártott animéket (méltatlanul) még mindig egyszerű meserajzfilmeknek tartja a többség, ami (szerintük) kizárólag csak gyerekeknek való?

Fogalmad nincs rólam, így nem tudod, mit ismerek és mit nem, mint ahogy még azt sem sikerült felfognod, hogy sehol, egy szóval nem írtam olyat, hogy elítélem. Azt írtam, én nem szeretem. A kettő nem ugyanaz.

A rózsaszínű ruhákat sem szeretem, mégsem ítélem el őket. És azt sem, aki hordja.

Tök jó, hogy olyan csodamami okoskodik itt mások neveltetéséről, akinek a saját gyereke még nagyon messze van a késztől.

Térjünk vissza ide, mikor az a cuki (mert tényleg biztos az) kislány kamasz lesz és elkezd olyan dolgokat csinálni, amit könyvből nevelő mintamami nem támogat.

Nyilván sohadesoha nem fog. Mert ugye a gyereknevelési elvek nagyon jól működnek. Elvileg. De nyilván mindenki más a hülye, mert az illető elvei a WTF is logic kategóriába tartoznak.

Amúgy azt tudod, hogy nem leszel 0-ra leszavazva egyetlen szavazat alapján, ugye?

Még mindig te vagy az, aki "mindenki mást" lehülyéz. Én egy szóval senkire ilyet nem mondtam. Egészen pontosan te mondod ezt rám. Én toleráns vagyok a más véleményekkel még akkor is, ha valaki történetesen épp az én hobbimat vagy kedvenc dolgomat nem szereti. Ettől még senkiről semmi rosszat nem fogok gondolni. És arról sem, aki azt szereti, amit én nem.

És te vagy az, aki már nekem mint anyának is beszóltál úgy, hogy azt sem tudod, ki vagyok, milyen vagyok. Nem kis beképzeltségre utal, hogy erre felhatalmazva érezted magad. Feltételezed, hogy majd gondom lesz 8-10 év múlva a gyerekemmel - akit szintén nem ismersz -, és erre vonatkozó kinyilatkoztatásokat teszel.

És igen, tudom, hogy három lepontozás kell a 0%-hoz. Látom, hogy itt azzal, hogy én nem szeretem ezeket az animéket, már olyan bűnt követtem el, hogy ha annyit írnék ezek után, hogy "jó éjt", annál is megragadnátok az alkalmat a lepontozásra. Mert a kiutálás a cél.

Vajon mit mond ez rólatok? Költői kérdés, nem kell válaszolni. Elég a pirosat nyomni. :)

#22

" Az én gyerekem pl. biztosan nem lesz egy bully, mert azt sem engedjük neki, hogy másokat bántson."

Jah, ez nem így működik. A gyerek alkalmazkodni fog az iskolában lévő szokásokhoz és akármennyire nem káromkodik előtted, mint nagyon sok általános iskolás nem káromkodik otthon, megszokja, hogy ez mehet az iskolában.

Az ember kialakítja, hogy hogyan kell viselkednie adott közösségekben, és mivel tudja, hogy te nem tolerálod a káromkodást, így előtted nem fog, viszont ha a suliban "menő" lesz és rászoktatják, akkor ott fog, ahogy akkor bully lesz és adott esetben prosti.

#28

"Szólnék, de valószínűleg az is oda került volna a gyerek részlegre. Vagy ott van, csak nem vettem észre."

Ha az oda kerültek volna, akkor már láttuk volna az ezt követő nemzetközi botrány, amikor kisgyerekeknek meztelen csajokkal teli mangát ajánlanak és hasonlók.

"Jah, ez nem így működik. A gyerek alkalmazkodni fog az iskolában lévő szokásokhoz és akármennyire nem káromkodik előtted, mint nagyon sok általános iskolás nem káromkodik otthon, megszokja, hogy ez mehet az iskolában."

Ja, persze, hát úgy is hozzá lehetne állni a gyerekneveléshez, hogy "tök mindegy, úgyis elzüllik, szóval minek?", de azért bocsáss meg, én inkább próbálkozom a lehető legjobbat kihozni belőle. :)

Hogy ki szellemileg sérült itt, azon lehetne vitatkozni. :)

Te töltöd azzal az idődet egy animéről szóló kérdésnél, hogy az én gyerekem jövőbeli elzülléséről elmélkedsz. Nem is értem, egyáltalán hogyan veszed a bátorságot ahhoz, hogy ilyesmit írj nekem. De persze nem lep meg. Látom, mi itt a szellemi szint.

Én rajzfilmnek tartom, mivel az. Rajzolva van, nem?

Egyébként nem mondanám, hogy gyerekeknek készült (legalábbis nem az összes, nagyon sok felnőtteknek szól), ez csak az itteni szovjet mentalitás eredménye, hogy sokan mindent gyerekesnek tartanak, ami nem alkohol és foci. Az ilyen emberekkel nem kell foglalkozni.

De azt azért hozzátenném, hogy én a rajz stílusa miatt nem tudom nézni, egyszerűen nem veszi be a gyomrom azt, ahogy kinéznek. De ettől függetlenül elfogadom, hogy sokan szeretik. Sőt kettőt láttam én is (Dead space, Dota: Dragon's blood).

Akkor foglaljuk össze.

Az anime alapvetőenen mese. Igen, ezt a szót használom.

Magyarországon a köznyelv a rajzfilmeket is mesének nevezi: p. "nézek egy jó mesét a TV-ben".

Tehát igen, az anime is mese. Nem irodalmi alkotás, hanem szórakoztató tartalom, nincs művészi értéke. A szerzők általában nem is kívántak átadni semmilyen mélyebb mondanivalót átadni, csak szórakoztatni akartak (vagy pénzt keresni). Ezt már bizonyítottam, amikor idéztem a Death Note vagy a Dragon Ball szerzőit.

Meggyőződésem, hogy a fanok sokszor csak belemagyaráznak ezekbe az animékbe mélyebb jelentést (bár hozzáteszem, semmi gond nincs azzal, ha valakit inspirál egy anime).

Nem tudom, hogy a japánok hogyan gondolkodnak ebből a szemszögből, de az is igaz, hogy vannak olyan alkotásaik, amiket nem kifejezetten gyerekeknek valók, (mármint nem amerikai vagy európai gyereknek, hogy Japánban mit tekintenek nekik valónak ez más kérdés.)

Tehát az anime mese, egy részük kifejezetten gyerekenek, tiniknek való. De vannak olyan tartalmak, amelyeket európai szemmel inkább felnőtt mesének lehetne mondani.