Tényleg nevetséges, és/vagy felháborító, hogy én csak 1-2 év ismertség után fekszek le valakivel?

#31

Nem válaszoltál, hogy hol olvastál jött-ment pasikról :D

Amúgy mindenkinek joga van abban hinni, amiben akar. Annak nem szabad hinni, aki azt mondja, hogy CSAK a belső számít. Számít a külső is, hogy ne számítana? Kell, hogy vonzódni tudjak a páromhoz, és fel tudjak rá izgulni. Viszont nagyon-ngyon-nagyon nem elég a jó külső. Ennyi.

Ez is egy vélemény.

Mindenesetre NAGYON meglep, hogy ez ennyire nagy indulatokat vált ki, és ezáltal gondolom, hogy ennyire ritka... :O

Nem megy a szövegértés. Mindent világosan leírtam.

Pl: "Amúgy meg épp, hogy nem akarom, hogy "fűzzön" annyi ideig, hanem ""hátsó szándék"" nélkül, tiszta haveri kapcsolatban legyünk, ami aztán hátha lesz több. Direkt ez a lényeg, hogy először anélkül ismerjem meg, hogy teperne értem."

Szó sincs "udvaroltatásról". Dumálunk mindenfélékről, kötöttségek nélkül, mint két haver. Aztán vagy egymásba szeretünk, vagy nem. Addig mi történik? Éljük szingli életünket. De volt már olyan, hogy kapcsolatban voltam, közben megismertem valakit, akivel szintén csak haverok lettünk, soha egy pillanatig se tűnt többnek, aztán 2 év múlva szakítottunk az aktuális párommal. Még mindig megmaradtunk haveroknak az illetővel. Aztán bő fél év múlva egyszercsak egymásnak estünk egy házibuliban, azóta is boldog, harmonikus párkapcsolatban vagyunk. Az első pillanattól kezdve lazán tudtunk viselkedni egymással, hiszen alaposan ismertük egymást, már nem volt ciki semmi, mindent meg tudtunk beszélni, egy hét után olyanok voltunk, mint mások 2-3 év kapcsolat után, nem volt a görcsös megfelelési kényszeres időszak, tök jó páros vagyunk.

Idegennel meg lutri összejönni. ELmúlik a lila köd, aztán ott állunk, és semmi közünk nincs egymáshoz, miután elmúlt a szenvedély..

#37

Semmi nincs akkor, hiszen én se úgy állok hozzá, hogy "na, majd vele jól összejövök később", én se tudom előre, hogy ki marad örökre haver, és ki az, akibe beleszeretek. Szó sincs potenciális kiszemeltekről. Illetve lehet szó ilyenről, de olyan mindig csak egy van, és ez van az 1-2 év után, ekkor kezdhetünk összemelegedni, ha érzem, hogy nála is változott valami.

Olyannal még nem találkoztam, akihez első pillanattól kezdve komolyabban tudtam vonzódni. Max egy tök semleges "jó fej"-ig jutok. Vagy konstatálom, hogy pl jól néz ki, de ez semmit nem jelent, a szobámban levő lávalámpa is marha jól néz ki, mégse jövök össze vele :D

Szóval ez nálam nem ilyen tudatos dolog, én nem akarom, hogy így legyen, és főleg nem eltervezem, mikor elsőre meglátom Béluskát, hogy mi akkor jövő tavaszig haverok leszünk, utána 1-2 hónapig kerülgetjük egymást, aztán összejövünk, és a 2. héten fogunk lefeküdni egymással. :D Ez vagy jön spontán, egy idő után, vagy nem. Van rengeteg haverom, akik iránt semmi többet nem tudok érezni soha. Lányokkal abszolút nem jövök ki jól, úgyhogy csak pasi haverjaim vannak, szép lenne, ha mindegyikükbe belezúgnék :D

Light, ennek a világon semmi köze ahhoz, hogy mennyire vagyok, vagy épp nem vagyok jó csaj.

Mindegy, egyszerűen elbeszélünk egymás mellett.

Inkább nézd a híradót, és írogasd a neveket a füzetedbe :D