Miért akarnak egyesek a semmibe megszülni 1 gyereket? Vagy ez csak nekem ilyen logikus, h amig tanulok, nincs munkám, addig nem vállalok?

Üdv!

Előre bocsátom: katolikus vagyok, abortusz ellenes, de nem fanatikus :)

Az előttem szóloknak szerintem mindenkinek igaza van valamilyen téren. Én ugy gondolom, hogy nem lehet radikális határt húzni abban, hogy mi is az az abortusz ellenesség.

Mondani lehet bármit, a katolikus vallás szerint az abortusz bűn. Érthető, hiszen gyilkosság. Ugyanolyan ember lenne a megfogant kis magzatból, mint amilyen mindegyikünk, saját értelemmel, értékekkel, személyiséggel.

Ha még radikálisabban akarunk gondolkodni, akkor mondhatjuk, sőt a vallásunk szerint ha jól tudom úgy is van, hogy a fogamzásgátlás is bűn, és hasonló az abortuszhoz, magyarul szexuális életet sem lenne szabad élnünk :) Vallásunk szerint egyébbként így is van. Régebben ez okok miatt is ugymond "frigidebbek" voltak a lányok, és valamelyest tisztelettudóbbak a fiúk :).

Viszont a mai felgyorsult társadalomban kissé elmosódtak ezek a hagyományok és vallási szokások. Ezzel igazándiból az ember nem tud mit tenni, ha nem tartja a tempót vélemányem szerint gátlásos, szorongó lesz, nem fogja megtalálni a helyét a társadalomban. Persze egyénfüggő dolog, de simerek pár ilyen embert.

Visszatérve a lényegre, ennek következtében előfordulhat baleset, sőt még a 72 órás után is lehetséges, hogy benn marad a baba :P :) Ilyenkor viszont meg kell fontolni, hogy mi fontosabb? Ha az illető pár, vagy a magára maradt nő, ahhoz elég érett volt, hogy lefeküdjenek, akkor bizony viselni kell annak a következményeit is. Igen, lehetséges, hogy a nőt magára hagyják, stb...

Szal felnőtt emberként/emberekként el kell dönteni, hogy fel tudja-e nevelni a kicsit, vagy mit tegyen. Ha ugy dönt/döntenek, hogy most nem fér bele az életébe/életükbe, akkor bünt követ/nek el. Aki ezt képes megtenni annak jelen helyzetében tényleg nem való gyerek, magyarul csunyán fogalmazva jól teszi hogy nem gyötör egy ártatlan emberkét utána éveken keresztül.

Összefoglalva a mondókámat a lényeg tényleg az, hogy felelősségteljesen szabad csak szexuális életet élni, és komolyan venni a védekezést. Akkor nem lesz probléma. Ha esetleg mégis beüt a krakk, akkor viszont meg fogják tudni oldani a dolgokat, mert bíznak a másikban, és szeretik egymást annyira, hogy a közösen elkövetett hibát közös erővel orvosolják.

P

Én veled értek egyet, és sosem értettem hogy az "abortuszellenes fanatikusok" miért törnek pálcát más élete felett? Könnyen mondják másra, hogy "gyilkosság", meg hogy tartsa meg, stb...

Én 17 vagyok, nem rég óta élek szexuális életet a barátommal, védekezünk is rendesen, de mint tudjuk semmi nem 100%... és ha valami gond lenne, eszembe sem jutna megtartani, így mégis hogyan? Inkább tegyem tönkre 3 ember életét egyszerre? Önző vagyok, de nekem saját magam és a barátom boldogsága fontosabb, mint egy kis "baleset" a méhemben, és ha majd lesz gyerekem, az ő boldogsága is lesz annyira fontos, hogy úgy vállaljam, hogy megadhassak neki mindent, amire szüksége lehet.

Én a saját gyerekemet, ha becsúszott volna, nem vetettem volna el. Nem bírnám megtenni. Mindenki másnak a saját döntése, hogy mit tesz és hogy számol el a lelkiismeretével, ez engem nem nagyon izgat.

Attól, hogy "okod" van rá, hogy miért ölöd meg a gyereket, még gyerekgyilkos vagy, ez nem változtat semmin.

"gyilkosnak nevezzük őket"

Basszus, ha megölsz valakit, akkor gyilkos vagy! Ha nem neveznek annak, akkor is! Ez nem attól függ, ki minek nevez, hanem hogy mit tettél. A sárga attól még sárga marad, h zöldnek nevezed. sry

Pontozzatok megint le! Élvezkdejetek!