Azon nők, lányok, akiknek már volt abortuszuk! Milyen volt, mit csináltak, mi történt? Milyen volt testileg és lelkileg?

Nekem nemrég történt, és nagyon rossz volt... a nővérek, asszisztensek annyira bunkók voltak, hogy már csak amiatt is sírhatnékja támadt az embernek, hát még amikor a tágítót feltették... annyira durván csinálták, hogy nekem egyből elkezdett a combomon folyni a vér, a zoknim és a padló is tiszta cseppes lett... :( Még én éreztem magam kellemetlenül, amikor kértem vmi törlőkendőt...

Maga a beavatkozáskor amikor még ki voltam kötözve meg vártam az altatót, ugye berakták azt a branült vagy mit a karomba, és nagy lelkesen dumáltak, miközben nekem meg még benne volt a tű is a karomban, és csak "ja, ez itt maradt?" és utána húzták csak ki, és maradt a cső amin beadták az altatót... a műtétet egy nő csinálta, aki annyira megalázott kikötözve, kitárulkozva...:( A következményekről faggatott, hogy tudom-e, mert hogy még a végén idézem: "a méhedet is kikaphatjuk".. meg "minek kellett ezzel ennyit várni? Jó sokáig tartogattad ezt a terhességet, majd jó kis komplikációid lesznek", stb....

Ébredés után 1-2 órával semmi bajom se volt, néha elsápadtam aztán ennyi... Az altatás volt még a "legjobb" rész...

Mi megfelelően védekeztünk, csak egy megbízhatatlannak tűnő szerrel..(krém)

Pár nappal a műtét után nagyon sírtam, a megaláztatás, és ez az egész dolog nagyon kibukott aznap....

Talán az egyik legszomorúbb statisztikai adat, melyben világelsők közé tartozunk, vagyis ez az abortusz.

1956-ig a terhesség megszakítást a Ratkó-törvény tíltotta. Miután a törvényt eltörőlték, hihetetlen módon megugrott az abortuszok száma, s a 1957 és 1966 között

1.642.417 gyermek nem születhetett meg.

A 60-as 70-es években voltak olyan esztendők, amikor 200.000-nél több abortusz is volt Mo-n. (Kb Debrecen nagyságú város tűnt el). A későbbiek folyamán kissé csökkent ez, pl. a fog. gátlók miatt. Magyarországon 1956-2007 között 6 millió terhesség meszakítást végezték el!!!!!!

És még itt van az illegális abortuszok száma is, amely kb 700.000-re tehető. Így összesen 6,5-7,5 millió magyar állampolgár nem születhetett meg.

Ha így haladunk 200 év múlva márcsak a történelem könyből ismerhetnek meg minket..

És erősen megvan az abortuszról a véleményem, mert az, hogy valaki nő még nincs joga, hogy gyermekét elvetesse...

Nekem 2 hónapja történt. Nem emlékszem már a dologra. Elég lelkizős vagyok, sok mindenért elsírom magam, elhanyagoltak a szüleim, már 1 éve nem foglalkoznak velem, 1 hónapja voltam együtt barátommal amikor terhes lettem. fél évet halasztanom kellett, mert mindennap hasmenésem és hányásom volt a terhesség miatt. ha lehetek őszinte ÉN személy szerint: utáltam a terhességet.

első perctől fogva szerettem, de aztán be kellett látnom, hogy nem csak pénzünk nincs, de még hely ahol lakhatunk, és mindketten 19 évesen szülők által eltartva, kevés pénzből, illetve nem egy ilyen élet céllal, nem akartuk már a végén. 5 napot végig bőgtünk, fogalmunk se volt mit tegyünk. az idős 50-62 éves szüleink (anyukáink, és az én édesanyám rákényszerült 1x) beszéltek velünk, hogy mi legyen. Mellettünk voltak, de épp, hogy magukat és minket eltudtak tartani. Azóta a sulinak vége, fél évnek úsztak, most melózunk, gyárban dolgozunk diákként, alig kapunk valamit, ebből is félreteszünk, ruhára, meg szórakozásra elég. Mi még nagyon gyerekek vagyunk. Ismerem magunkat: dubstep bulik, iphone az élet cél, és mindenből viccet csinálunk. Amennyire komolytalan, és gyerekes vagyok ennyire nem hatott meg az abortusz fogalma és ami történt. Talán azért főként, mert velem voltak mindvégig a kórházban, gondoskodtak rólam, fizették az orvost arra a pár alkalomra, felezték a műtét árát. Szóval hosszú...

ha lenne babánk, párom már elhagyott volna, azt mondta, nem tuja mi lett volna, de valószínű inkább elhagyott volna.. mindent egybe vetve így volt jó NEKÜNK!

az hogy mi lett volna ha, meg gyilkosság, erre nem gondolok! ez lelkiterror mások és magam részéről is.

A műtét: reggel 7re bementünk, betegfelvétel, feltették nekem a tablettát. Nem azt a pálcikát kaptam, az orvos kímételes volt (ezért fizettünk...). Aztán felmentünk ágyat kaptam, lefeküdtem. A többieket délelőtt megműtötték, engem este fél 7-ig várakoztattak. Addig gyomorsavat hánytam, meg a 2 db antibiotikumtól (ami a műtét előtt adnak amikor megkapod a tágítót) fertőzések elkerülése érdekében, attól is hánytam párszor.

Mire sorra kerültem már ájuldoztam a sok hányástól, nem igazán tudtam beszélni. Nem mondom h megérdemeltem, többen ezt írják, és érzik. Velem így történt meg, én így éltem át!

Este vizitnél nem akartak haza engedni, ömlött belőlem a vér, de úgy is járkáltam, mert nem voltam rosszul. Ittam, ettem már 22-kor, ja igen, műtét után is hánytam. Hányós egy napom volt...

Nekem így történt.

20:16-os

" mert az, hogy valaki nő még nincs joga, hogy gyermekét elvetesse..."

És ha valakit megerőszakolnak? Attól hogy valaki férfi, még nincs joga ezt tenni egy nővel. Az emberek nem azért döntenek így, mert nők! Van, akinek gyógyszer mellett, védekezés mellett csúszott be, és nem tudnák felnevelni. Szüljék meg, és éljen nyomorban az a gyerek, aztán meg a világ öli meg, vagy öngyilkos lesz, mert nem bírja elviselni a körülményeket?! Vagy térjünk vissza azokra, akiket megerőszakoltak, vagy épp leitatták, és úgy, vagy aki feljelentést sem mer tenni... Szülje meg, és minden nap gondoljon a gyerek apjára, hogy mit tett vele?

Vannak olyan esetek, ahol sajnos szükség van rá. Jobb ez, mint hogy akkor végezzen vele valaki, amikor már megszületett. Vagy épp kukába dobja mikor megszülte... Ilyen esetekről nem hallani, mi? Azokról nem is beszélve, akik csak a segélyért szülnek... Nem valami fényes helyzet.

Azokat én is elítélem, akik egyáltalán nem gondolják ezt végig, és b.sznak össze-vissza, és lelkiismeret-furdalás nélkül elmennek sokadjára is a műtétre, de van amikor szükséges ez a szörnyű döntés.

És mégegyszer hangsúlyoznám, soha, senki nem azért dönt így, mert NŐ.

A válasz írója 88%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 21:52

figyelj, ha valaki megszüli, adja örökbe a gyereket. Ennyi.

Nm fog nyomorban élni és jó sorsa lesz. Vagy adja árvaházba.

Az életet védeni kell, és ez igaz a meg nem születendő gyerekre is. Az abortuszt csak indokolt eetben engedélyezném. Aki meg nem vállalja gyermeke felnevelését, mint mondtam adja örökbe.

A cselekedetek ellent mond az anyai természetnek. Gondoskodni és védeni kellene a gyerekeket és nem megölni.

Az élethez mindenkinek joga van kivétel nélkül. Ha 100%-ban kimutatható, hogy a gyermek súlyok fejlődési rendellenességel jöhet a világra, akkor esetleg.

Az élet ALAPVETŐ JOGA MINDENKINEK!

De hát ti nők, ti dönthettek egy gyermek életéért akár egészséges, akár nem. Akár emiatt jött össze, akár amiatt csúszott be a terhesség.

De úgylátszik az anyai ösztö is tovaszállt már...

Utolsó!:

Te nem vagy tisztában az élettel, azzal, ami körülvesz. A negatívom, amiben az emberek élnek. Még a jó módúak is az abortuszt választják. Én nem sajnálom megölni azt a gyereket, hogy tudatában vagyok ezzel: ha olyanná nevelem amilyen én vagyok, a sok gyökér miatt szenved, lelkisérült és barátságtalan, depressziós lesz. Ha hagyom, hogy a öbbi birka "nevelje" és már az óvodában eltanulja az állati viselkedés mint módját, akkor én szenvedek hogy genetikai hulladékot hoztam létre. Durva, igen durva és csúnyán írtam. Mert ez az igazság. Ha mindenki az ösztöneire hallgatna, a világ mindentáján, most nem hogy túlnépesedés lenne, de élelem és munka, sőt... szerintem éhezések, járványok tömbkelege. Miért nem lehet következetesnek lenni? Miért nem lehet tudatosan, ösztönök mellett élni?

Mindennek következménye, kimenetele, vége van... A mostani világkép, a múltbéli, a jövőbeli egyik sem mutatja azt, hogy ez a sok mocsokkal, és genetikailag módosított élet képes egy tudatos, elvont, és talán a létezés értelmét megértő lényeket megvalósítani. Ez a tömör, nyers véleményem!

És az árvaház, az örökbefogadot gyerekek! ŐKET PÁRTOLOM, HA PÉNZEM, MUNKÁM, ÉS CSALÁDI HÁZAM LESZ! Sajnálom azokat, akiket kihordtak, és eldobtak, akikre nincs szükség. Akiket megszültek, de utána rájuk se néznek, vagy csak fájdalommal. Kinek jó ez? Én igyekszem minél több örökbefogadott gyermekemnek megmutatni, hogy amiért eldobták, cserébe nem fog tudatosságban, értelemben hiányt szenvedni!

20/L