A linux miért nem olyan népszerű mint a Windows?

Hát igen. Nekem van két biztonsági kamerám, a gyári TP Link program csak Windowsra érhető el, anélkül pedig azon kívül, hogy lesem az RTSP streamet, nem tudok vele mit kezdeni.

Viszont NAGYON SOK program csak flatpak vagy snap formátumban van, és amikor nézelődök a csomagok közt, egyre több új programot látok, Az utóbbi években rengeteg új Linuxos program lett.

Az Electronnal készült programok nagy része minden további nélkül fut Linuxon, de olyan Windows-os programok is, mint az Adobe Reader, Irfanview, Foobar, Notepad++, uTorrent, MPC-HC, PhotoScape, HeidiSQL... fent vannak snap csomagként, és két kattintással telepíthető, futtathatók.

A linux egy remek, jól tervezett operációs rendszer.

Csak két baja van, az egyik, hogy nincs grafikus felülete.

A másik, hogy hálózati, mondjuk úgy, szerver operációs rendszernek tervezték meg.

A legtobb ember viszont nem multiuseres, szerver oprendszert akar, hanem single useres desktop oprét. Na, pont ilyen a windows.

A windows nyújt egy biztonságos, kiismerhető, szép, EGYSÉGES grafikus felületet.

A linux meg toldozva van egy grafikus felülettel, ami úgy szar, ahogy van.

43: [link]

"Néhány többfelhasználós operációs rendszerek, mint a Windows verziói, a Windows NT család, mely támogatja több felhasználó egyidejű hozzáférését"

A többit rád bízom....

A válasz egyszerű: a marketing miatt.

Akit pedig nem rémisztenek el a betűk, részletesen ki is fejtem.

A Linux mögött nincs marketing-erő (a felhasználói elégedettséget leszámítva), nincs mögötte az a pénz, amiből temérdek reklámot lehetne finanszírozni, meg persze amivel a megfelelő szektorokba be tudnák vásárolni magukat.

A Microsoft már jó ideje agresszív, szakmai szemmel nézve már-már gusztustalan reklámpolitikát folytat. Ennek a lényege, hogy az előismerettel nem rendelkező felhasználó azt gondolja, nélkülük nincs élet, és a gépe csak egy halom ócskavas, ha nem Windows fut rajta. Ennek az illúziónak az eléréséhez semmitől nem riadnak vissza, még valótlan állításoktól sem.

Emellett kifejezetten nagy pénzeket fektetnek az oktatásba, és abba, hogy állami szinten "bevásárolják" magukat. No, nem valamiféle jótékony, szent ügyre kell gondolni, az egyetlen céljuk, hogy a felnövekvő nemzedék ne is lásson mást, csak Microsoft termékeket. Ha pedig nem lát mást, akkor nem is fog benne az igény megfogalmazódni más termék iránt. Szerinted merő jóindulatból ad "ingyen" Windowst a tanároknak? Vagy "ingyen" Office-t, a diákoknak és pedagógusoknak? (Azért tegyük hozzá, hogy ez annyira ingyenes, hogy a kormány milliárdokat fizet érte a Microsoftnak... Igen, a mi adónkból, akkor is, ha semmi szükségünk rá.) A céljuk az, hogy esélye se legyen a gyermekeknek mással találkozni. Ha pedig már "ingyen" adja, akkor sokan már azért sem fognak helyette egy ténylegesen ingyenes terméket választani, mert hát milyen dolog az, hogy "eldobjuk az ajándékot"? Ez keményen pszichológia, az ember sokkal többre képes becsülni azt, ami drágább. Akkor is, ha végső soron egyikért sem fizet semmit. De ami eredetileg drágább volt, ahhoz jobban fog vonzódni.

Ha pedig az oktatási rendszerben esélyt sem adnak másnak, akkor azok, akik informatikára fogják oktatni a következő nemzedéket, ők sem fognak mást tanítani, hiszen egyszerűen nem ismerik. (És akármilyen meglepő, a tanárképzésben sincs jelen a Linux, vagy csak rémesen kis mértékben.) Amit pedig nem ismernek, arról nem fognak tudni hiteles információt adni. Ha mégis mond valamit a tanci, akkor az mendemondákon alapuló, "mondta valaki, akinek az ismerőse mondta, aki valakitől hallotta" jellegű lesz. Ez pedig nem fogja fedni a valóságot. A középiskolában valódi informatikaoktatás helyett Microsoft-termékekre való rászoktatás folyik, a felsőoktatásban pedig amolyan Microsoft-terméktanácsadóvá képzés. Amikor az informatika tanár szakos végzős hallgató elcsodálkozik, hogy: "miért, a Linuxnak van grafikus felülete?" Akkor min csodálkozunk? Ő lesz az, aki majd a tanulóknak oktatni fogja, hogy a Windowst kell használni, a Linux meg nem jó. Miért? Mert ő úgy hallotta valahonnan.

Természetesen a MS a kormányzatba is keményen beette magát. Nem csak Magyarországon, hanem a világ minden táján. Érdekes történet, hogy Németországban elkezdték függetleníteni a kormányzatot a Microsoft termékektől, és "véletlenül" pár éven belül egy Microsoft-érdekeltségű fazon került döntési pozícióba. És milyen érdekes, "rájött", hogy csak és kizárólag Microsoft alapokon képes működni a kormányzat. Előtte 2 évig nem volt probléma, de milyen csodás szerencse, hogy ő odakerült, egyből ráeszmélt, hogy más rendszer alkalmatlan a feladatra.

A magyarországi helyzetet meg ezzel a képpel tudnám illusztrálni: [link]

Olyan szinten égető fontosságú a Microsoftnak, hogy más termékekkel ne is találkozzanak a felhasználók, hogy hallgatólagosan még a kalózkodást is elnézi. Oké, odatesz egy vízjelet, ami ellen 2 perc alatt találsz szoftveres megoldást... és ennyi. Mert nekik jobb az, ha az ő terméküket használják illegálisan, mintha egy más terméket használnának. Bármit elnéznek, csak ne ébredjen fel a vágy más terméknek a megismerésére.

Az is igaz, hogy időbeli előnyben van a Microsoft. Az MS-DOS 1981-ben jelent meg, a Linux meg 1991-ben. A folytonosságot és kompatibilitást tekintve a DOS a Windows közvetlen elődjének tekinthető, így kvázi 10 év előnyük volt. Mire a Linux kezdett volna elterjedni, addigra már mélyen beégett a köztudatba, hogy PC=Windows. (Vagy régebben: DOS.) Ez persze nem lett volna elég, ha nincs a már említett marketing-gépezet.

#9 "előbb-utóbb beleszalad milliónyi kis apró idegesítő hülyeségbe,amit Windows-nál nemigen tapasztal"

Fordítva ülsz a lovon. Idegesítő hülyeségekben a Windows köröket ver bármelyik másik rendszerre.

"meg nem tetszenek a funkció hiányosabb alternatív megoldások"

Például?

Csak mert személy szerint nekem heti 4-5 óra pluszmunkát okoz, hogy a munkahelyen a többség Windowst használ, és rendszeresek az olyan problémák, amik Linux alatt vagy nem is léteznek, vagy negyedannyi idő alatt megoldhatók. Ennyit a képzelt "funkcióhiányosságról".

#10 "Manapság az átlagfelhasználónak nem igazán van érve arra, hogy Linuxot használjon."

De. Mondjuk az, hogy nagyobb biztonságban legyen, vagy az, hogy egy verziófrissítéskor ne kelljen új hardvert vennie. De inkább rohannak a szaküzletbe, és megveszik kéthavi fizuért az új notebookot, csak hogy Windows 11 lehessen rajta.

"Csak egy példa"

Példákat én is fel tudnék hozni. Mondjuk azt a nyomtatót, amit Windows 10 alatt már az istennek sem lehetett működésre bírni, Linux alatt meg simán ment. De ez ma már a hardverek többségére igaz. Persze, ez nem volt mindig így, és egy szóval nem állítom, hogy nincsenek olyan hardverek, amik csak Windows alatt működnek jól, de ma már több az olyan, amit Linux alatt egyszerűbb üzembe helyezni. Az otthoni lapolvasóm is ilyen. A Win10 már nem eszi meg, és oké, hogy nem egy mai darab, de ha jól működik, akkor minek vegyek mást? Linuxon meg csak bedugom, és már működik is. Nem kell mindenféle külön driverrel vacakolni.

#13 "egyes alapvető beállításokhoz még mindig paranccsorozni kell"

Ne haragudj, de te néha akkora baromságokat tudsz állítani...

Mikor láttál utoljára Linuxot, '95-ben? Akkor ez még ténylegesen igaz volt. Egyetlen alapvető beállítás sincs, amit ne lehetne grafikus felületen beállítani. De még a komolyabb beállítások nagy része is megvalósítható grafikus felületen. Ma már az fstabot sem kötelező kézzel birizgálni. (Ha pedig a rendszerbe mélyebben bele kell nyúlni, az Windowson sem egyszerűbb. Lehet, hogy a regedit grafikus felületű, de erről még nem könnyebb - és főleg: nem biztonságosabb - használni, mint egy szövegfájlban pár beállítást átírni. De csak zárójelben mondom: egy átlagos felhasználó egyiket sem fogja csinálni. Akinek meg szakemberként nehézséget okoz egy konfogurációs állomány szerkesztése, az most ássa el magát nagyon mélyre.)

"sok eszközhöz nincs megfelelő driver, vagy egyáltalán semmilyen"

De, van.

"játékok közül nagyon kevés fut Linuxon"

Ja, nagyon kevés... Steamen kb. a játékok kétharmada, aminek a fele natívan is tud futni. Gog-on ha rákeresek a Linuxos játékokra, 24 oldalon keresztül sorolja. Ezek pedig csak a kurrens kereskedelmi játékok, és nem beszéltünk az open-source dolgokról, amik között azért van pár komoly, és élvezetes példány, valamint az emulációval futtatható játékok ezreiről.

Nem mellékesen: lehetne vitatkozni azon, hogy a hardcore gamer mennyire "átlag felhasználó".

"a legtöbb Linuxos játék minősége messze elmarad a Windowsos játékoktól"

Nem.

"sok program nem fut Linuxon"

Sok program Windowson sem fut.

Lehetne méricskélni, hogy mi hol fut, és hol nem, de tök felesleges. Használhatóság szempontjából az a lényeges, hogy ha adott egy feladat, azt el lehessen végezni a rendszeren.

"komolyabb programok, mint pl. Photoshop, Illustrator, CorelDraw, Office, CAD programok, stb. egyszerűen nem léteznek Linuxra"

Már vártam, hogy ezt mikor dobod be.

Igen, tudjuk, mindegyik átlag felhasználó kivétel nélkül profi grafikus, és minden második embernek lételeme a számítógépes tervezés.

Illetve várjunk csak, mégsem...

Nagyjából annyi felhasználót érint a professzionális multimédia és grafika, mint amennyit a szerver üzemeltetés. Abban pedig a Linux rommá veri a Windowst. De említhetnék még szintén egy réteg-területet, a beágyazott rendszereket. Ott is egyeduralkodó a Linux. A Microsoft ugyan próbálkozik, de nem túl sok sikerrel.

Egy hétköznapi felhasználónak meg nem kell komolyabb grafikai funkcionalitás, mint amit a Gimp is röhögve elvégez.

"a Wine-os bohóckodást most hagyjuk"

Hagyhatod, de attól még az a "bohóckodás" nagyon sok szoftvert képes futtatni... De ha neked kényelmesebb homokba dugni a fejedet, lelked rajta.

"A játékok saccra bő 50-60%-a nem fut Linux alatt, és natívan nem is fog."

Ha pedig az imént homokba dugott fejecskédet kiemelnéd onnan, akkor láthatnád, hogy a Wine/Proton a döntő többségüket képes futtatni. Persze, tudom, ez neked nem szempont, mert nem natív... gondolom, ugyanígy prüszkölsz, ha 64 bites Windows alatt kell 32 bites szoftvert futtatnod. ;-)

#20 "A linux bug-os"

Ne haragudj, de most ezen hangosan felnevettem. :-D Vedd le a szemellenződet, és előbb nézd már meg, hogy Windowson mennyi, és milyen hibák vannak! Csak néhány:

- Az egyik frissítés után a munkahelyemen a legtöbb gép nem kapott IP-t, mert képtelen volt a DHCP szerverrel felvenni a kapcsolatot. Csak akkor működött újra, ha a "gyorsindítást" kikapcsoltuk.

- Többször belefutottam már, hogy egyes notebookok leállítás helyett újraindulnak, ha az előbb említett gyorsindítás be van kapcsolva. Ez Win11-en is létezik, csak ott a gyorsindítás kikapcsolása nem oldotta meg a problémát.

- Egyik frissítés után a gépeink kb. 10%-a nem érzékelte a PS/2 billentyűzetet. Mondjuk a következő frissítés ezt orvosolta.

- Sokszor - általában frissítés után - ha le akarom állítani a rendszert, jelzi, hogy mások is be vannak jelentkezve... miközben rohadtul nem.

- Egyik közelmúltbeli frissítés után pár gép nem érzékelt bizonyos típusú egereket.

- És végül: nem bug, hanem feature: egy nyamvadt csökkentett módot is csak mókolással lehet összeimádkozni.

"és sok program csak parancsorosan használható."

Öhm... valóban? Jó, hogy mondtad, eddig akkor tévedésből használtam azokat grafikus felületen. :'-(

"Nincs grafikus felület, ezért egy átlag felhasználó nem szívesen használja."

Némi árnyalatbeli ellentmondást érzek az előző mondatoddal. Egyébként meg marhaság, látszik, hogy azt sem tudod, mit beszélsz. 2001-ben használtam először Linuxot, és akkor már volt grafikus felülete. Ma meg már ott tartunk, hogy több grafikus felület (ablakkezelő, asztali környezet) közül is választhatsz. Tudod: amelyik tetszik. Ez nem Windows, hogy még az ikonjaid kinézetét is Redmond szabja meg.

#21 "A linux ingyenes ezért nincs pénz fejleszteni, valamint túl sok linux verzió van, ezért kevés ember és idő jut egy-egy verzióra."

Láthatóan egy MS-troll vagy, ezért hosszas magyaráztat helyett rövidre zárom: nincs túl sok verzió, a főbb disztribúciókat bőven elegen tartják karban, a kisebbek meg általában a nagyobbak "mellékágai", amik kevés önálló karbantartást igényelnek. 10-15 éve is ez volt az MS-fanatikusok egyik "ütőkártyája", hát kérlek, 15 év alatt sem lett igazuk.

Fejleszteni meg nem csak a bolti eladások nyereséségől lehet.

#23 "Több olyan nyomtatóval találkoztam"

Jól van, elhisszük, most már leülhetsz.

Én meg legalább ennyi nyomtatóval találkoztam, ami Windows alatt még nyomtatni sem tudott.

#26 "én kb. 4 éve tucatnyit próbáltam"

4 év azért sok idő.

Főleg, hogy ez a terület nagyon dinamikusan fejlődik.

#28 "Mert átlag felhasználásra nem igazán jó."

De, jó.

#31 "Windowsra sokkal nagyobb a szoftverválaszték"

Elnézve azt, hogy a Debian csomagtárolója 50 ezer comagot tartalmaz, ami nagyjából 5-10 ezer szoftvert jelent... hát nem tudom. Még ha nagyobb is, azért ne mondd, hogy 5 ezer szoftverből nem lehet találni párat, ami neked megfelel. ;-)

"Linux alatt úgy kezdődik minden, hogy, na akkor mesélj, milyen alternatívát tudsz."

Az, hogy mi az "alternatíva", az nézőpont kérdése.

"Lásd pl. Lightroom"

Igen! Éljen! Megint sikerült rátapintani a hatalmas ütőkártyára, egy olyan szoftverre, amit a felhasználók kb. 0,5%-a használna. (Sőt.. lehet, hogy ezzel nagyon sokat mondtam.)

#32 "NAGYON SOK program csak flatpak vagy snap formátumban van"

Balázs, te egy értelmes ember lennél, ha ezt a Microsoftos szemellenzőt levennéd...

A tény meg az, hogy az elenyésző kisebbség az, amit CSAK ezen formátumokban létezik. Általában olyan szoftverek, amik nagyon távol állnak az egyszeri, otthoni felhasználó érdeklődési köreitől.

(És egyébként... fáj egy flatpak- vagy snap-alkalmazást feltelepíteni?)

#35 "Csak két baja van, az egyik, hogy nincs grafikus felülete."

De, van.

Innentől pedig irreleváns, amit mondasz, mert láthatóan halovány szellentésed sincs arról, hogy mi a Linux.

#45 "A Windsows NT eleve egy multiuser, szerver operációs rendszer."

Hülyeség.

Az NT-termékvonalnak mindig is két fő kiadása létezett: szerver és munkaállomás. A munkaállomás soha nem volt technikai értelemben többfelhasználós. A szerver is csak korlátozott mértékben, ha nem vettél hozzá CAL-licencet.

(Nagyon zárójelben mondom: a Linux ezt már réges-rég tudja, és nincs benne mesterségesen lekorlátozva. Persze, kihasználni nem kötelező. Csak egy opció.)

"a legtobb linux user, windows felhasználó is egyben."

Most kapaszkodj meg: a legtöbb Windows felhasználó meg Android-felhasználó is egyben, sőt!! Több, mint 99%-uk rendszeresen kapcsolatba kerül Linuxon futó szerverekkel.

A középkort idéző sötétség helyett nézzük a tényeket!

Való igaz, hogy minden operációs rendszernek vannak olyan területei, amiben kicsit talán erősebb, mint a többi. Pl. a Linuxok szerver-fronton nagyon erősek. Az Apple cuccai a multimédiában járnak élen. A Windows meg meseszépen képes bármilyen kártevőt benyelni... illetve na, komolyra fordítva a szót: játékszernek nem rossz. (Bár ezen a fronton meg a konzolok nyomják le.) De a feladatok többségére mindegyik ismertebb, mai operációs rendszer ugyanúgy megfelel. Ami viszont nem mindegy: ezek ára, biztonsága, optimalizáltsága, és kényelme. Ismét hadd hozakodjak elő a munkahelyi dolgokkal: amikor pár éve idejöttem, nem kértem semmiféle csillivilli új gépet, egy több, mint 5 (lassan most már 10) éves vasat szemeltem ki, amire fel is tettem a Linux Mintet. És nem érzem azt, hogy ez lassú, vagy régi lenne. "Érzésre" olyan gyors, mint mások 2-3 éves gépei.

Az otthoni gépem is már az 5 évhez közelít. A Windows 11 már fel se menne rá (na, nem is akarnám fetenni), Linuxból vígan elvan rajta a 20-as Mint. Szoktam rajta filmet/tévét nézni (Netflix, Mindig TV Go, HBO Go/Max), e-mailezni, szöveget, táblázatot szerkeszteni, bemutatókat készíteni, videót vágni, játszani, és programozni. Nem érzem úgy, hogy bármiben hátrányban lennék.

Ehelyett van egy olyan rendszerem, ami nem igényel extrém vasat, bőséges rá a szoftverkínálat, extrém ritkán kell driver-telepítéssel bajlódni, alapból képes a többfelhasználós működésre, biztonságos, és teljesen testreszabható.

Evek ota nepszerubb a Linux az Androidnak koszonhetoen.

[link]