Mért baj az, hogy a kormány csökkenteni akarja a gimnazisták számát, amikor már annyi jogász, közgazdász, politològus, szociològus van, hogy a Dunát lehetne velük telerekeszteni?

21%-os:

Áron, te vagy az?

"sikerült 3 céget kiválasztani ami kivételesen folytat kutatás fejlesztést az országban"

Igazad van, de az abból keletkező profit nagy része kivándorol az országból, erre akartam célozni.

#63

Nézd, én a kutatás-fejlesztés stratégiai vonalon így képzelném el:

1. Erős, jól felszerelt MAGYAR állami kutatóintézetek és egyetemi kutatóműhelyek normális fizetésekkel, hogy vonzó legyen ez az életpályája

2. Műszaki és informatikai MAGYAR tulajdonú start-up vállalkozások indításához megfelelő gazdasági környezet, normális fizetésekkel (van egy-két pozitív példa, most hirtelen a Prezi-t tudnám mondani, de ez kevés)

Olyan országokat mondanék példaként, ahol például a kutatás-fejlesztés a GDP egy jelentős részét adja, pl. Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr így elsőre.

Tudom, hogy fényévekre vagyunk lemaradva tőlük, de el kellene indulni valahogy.

Közelebbi, európai példának lehet mondani Észtországot, ami az utóbbi években kis start-up keltető lett.

Hát mondjuk a távol-keleti példának köze nincs az elképzeléseidhez, az ő társadalmuk egy kicsit más, és ott sem állami kutatóintézetekből nőtte ki magát a dolog.

Ezentúl vannak bizonyos piacok, ahol előnyös lehet a magyar tőke, ezek mondjuk pont nem azok.

65-ös

Sztem igaza van a válaszadónak, Koreáról és Tajvanról nem tudok nyilatkozni, de Szingapúrban iszonyatosan sok állami lóvét toltak a K+F szektorba, egy időben erőn felül is, de bejött nekik.

Amikor az angolok levették róluk a kezüket, egy csóringer kikötőváros volt mocsárral körülvéve, ma meg a világ egyik legélhetőbb országa.

Nyilván más a társadalmi berendezkedés meg a geopolitikai helyzet is hozzánk képest, de nekünk is ilyen irányban kéne indulni vhogy.

Ők elsősorban orvosi-biológiai-genetikai kutatásban utaznak, de stratégiai ágazat a robottechnika és az informatika is.

Mr 21%-nak részletesebben:

Én például rossz tanuló voltam anno általános iskolában, viszont az informatika már akkor az erősségem volt, 8 évesen kezdtem programozni. Egy gyenge gimnáziumba tanultam tovabb, olyanba, amilyeneket most a Fidesz bezáratna. Onnan pedig egyetemre mentem, és ma szoftverfejlesztőként dolgozok, és keresek relatív jól.

Ti újkommunisták szerint nekem akkor anno valamilyen szakmunkásképzőben kellett volna tanulnom. Igen ám, de nagyon rossz a kézügyességem, és az érzékem is a szereléshez, barkácsoláshoz. Tehát tipikus kókler lehettem volna, jó eséllyel munkam nem lenne, vagy minimálbérért gürcölnék egy gyárban. Tudom, hogy ti újkomcsik ezt a modellt javasoljátok, csak akkor be hazudjátok, hogy erős gazdaságot akartok, mert ti inkább egy szegény országot akartok, mert ott lehet legkönnyebben megmondani mindenkinek, hogy mit csináljon. A tehetős, önálló, anyagilag független középosztálybeli állampolgár nektek az ellenségetek.

@72%:

Nyelvszakosként elég érdekes amit mondasz. Nekem az összes nyelvszakos ismerősöm (sőt itt az oldalon is rengetegen) azt mondták, hogy a nyelvszaknak alapvetően az égvilágon semmi értelme, mivel ott gyakorlatilag a középiskolát végzik el újra, az adott nyelvhez tartozó kultúra anyagából. Tehát főleg irodalmat, történelmet, kulturális ismereteket tanulnak, és a nyelvoktatás legfeljebb opcionális, nem is titkolt elvárás az ilyen képzéseken, hogy alapból úgy menjen oda a hallgató, hogy legalább egy gyenge C1 szinten beszéli az adott nyelvet. Ha van is valami nyelvoktatás, az főleg nyelvtan centrikus, a kommunikációra, az egyéb készségekre szinte semmi időt nem szánnak, ellentétben egy normális nyelviskolával. Éppen ezért a nyelvszakot végzett emberek nagy része arról panaszkodik, hogy legfeljebb írásban tud jól-rosszul kommunikálni. Ráadásul az se feltétlenül törvényszerű, hogyha valaki elmegy mongol szakra, akkor az mellette tanul még feltétlenül kínait is, az angol-német meg teljesen alapvető, elvárt dolog.

Ráadásul az adott nyelv ismeretéhez abszolúte nem kell ismerni a történelmet vagy az irodalmat olyan különösebben beható szinten, amennyire meg hasznos, az kb. az összes nyelvtankönyvben ott van, a kis érdekesség dobozban, amit mindenki átugrik, mert nem jó semmire.

69:

Én tanultam nyelv szakon is, igaz azt nem végeztem el. Nem igazan értek egyet. Egyrészt a nyelvészet sokkal mélyebben van, mint amennyire középiskolában a magyar nyelvtant tanítják. Az irodalom sem olyan jellegű, mint a középiskolai. Van alapozó nyelvoktatás is, hivatalosan B2 szint kell a bejutáshoz, és nagyjából C1-re hozzák fel az embereket első év végére, de amúgy minden óra idegen nyelven van elvileg (gyakorlatileg túl sokat osztja az észt pár tanár). Az idegennyelvi környezetet természetesen nem helyettesíti, de azt semmilyen nyelvtanfolyam sem, ami itthon van.

Azzal nem értek egyet, hogy nem kell az idegen nyelvű kultúra, irodalom, történelem ismerete. Annak nem kell, aki valami egyszerű irodai munkát végez, ahol kell ez az idegen nyelv is. De egy fordítónak már kell. Már ha arra az idegen nyelvre is fog fordítani, és nem csak magyarra abból. Ugyanis nagyon sok esetbeca kultúra ismerete adja az adott szófordulatot, jelentéstartalmat. Annak nem ismerete félrefordítasokhoz vezet.

Egyébként nehezek az idegen nyelv szakok, nekem legalábbis sokkal nehezebb vilt, mint a programtervező informatikus szak.