A szabadelvűeknek, mi nem tetszik a Budavári Palota terveiben?

"Ez a két sor így, egymás tőszomszédságában olyan vicces hatást kelt... "

Ja, hát így hogy megint élsz azzal az érvelési trükkel, hogy mondatokat kiragadsz a szövegkörnyezetükből, persze hogy úgy hat. De persze te ilyet nem csinálsz, te teljesen szabályosan érvelsz, nem? :o

Csakhogy én arra gondoltam, hogy egy pontot kiveszünk, azt kivesézzük, és továbblépünk a következőre. Csak te erre nem vagy hajlandó.

"Ne érezd sértettnek magadat. Nincs közöm. Viszont ez a reakció olyan érzést kelt, hogy betaláltam."

Ez meg személyeskedés, amit voltál szíves korábban letagadni...És nem trafáltál bele, csak én meg olyan ember vagyok, aki nem tűri, ha a szabadidejét idegenek próbálják behatárolni. Hogy mikor van öt percem válaszolni neked, az az én dolgom...most pl. húst sütök, és közben van időm.

"Ja, hát így hogy megint élsz azzal az érvelési trükkel, hogy mondatokat kiragadsz a szövegkörnyezetükből, persze hogy úgy hat. De persze te ilyet nem csinálsz, te teljesen szabályosan érvelsz, nem? :o

Csakhogy én arra gondoltam, hogy egy pontot kiveszünk, azt kivesézzük, és továbblépünk a következőre. Csak te erre nem vagy hajlandó."

- Nem, csak tudod emellett a nagy arc mellett érdemes lenne - ha már erre hivatkozol - megtanulnod egy vita alapvető felépítettségét is. A matematikai egyenletet sem kedved szerint úgy végzed el, hogy először csak az összeadásokat, vagy ami szimpatikus belőle, majd ha az mindegyikben megvan, akkor a kivonásokat, majd vissza-visszalépkedve a korábbi egyenletekre, mindig másikba belekezdve. Végig kell vinni a műveletet. Nem lehet kicsipegetni belőle valamit, és továbblépni, mert "neked az túl nehéz úgy egészében". Egy érvelésnek struktúrája van, ahol a dolgok egymásra épülnek, és ha ezt az összekötöttséget megbontod, az érvelés elemi lényege is elvész, mert egyikből következik a másik, és minden mindennel összefügg.

Látod? Nem elég hangzatosan fölényességet mímelni, ha a háttértudás nincs meg mögötte, azonnal kibukik, hogy valójában éppen az fordítható vissza rád, amit ellenem felhozol, miszerint "érvelni sem tudok", és "nincs vitakultúrám". Ezek olyan szavak, amiket bizonyára bemagoltál, mint alkalmas időben ellőhető frázisok - gondolom, sokszor szembesültél velük, így mélyen megmaradtak benned.

Na, ez például már egy személyeskedés volt, de ennyit már legalábbis kiérdemeltél az eddigiekkel.:)

"Ne érezd sértettnek magadat. Nincs közöm. Viszont ez a reakció olyan érzést kelt, hogy betaláltam."

- Ez meg személyeskedés, amit voltál szíves korábban letagadni..."

- Bizony, nem személyeskedés. Keress rá a személyeskedés fogalmi leírására. Az nem személyeskedés, hogy azt állítom, olcsó kihátrálás, miszerint nincs napi egy órád - mert egészen biztos, hogy ennél jóval többet is "elpazarolsz" az internet mellett, és igen, ennek az itt írt válaszaid mennyisége, és a közöttük való időbeni eltérés is jelét adják.

"És nem trafáltál bele, csak én meg olyan ember vagyok, aki nem tűri, ha a szabadidejét idegenek próbálják behatárolni."

- Ami nem is történt meg, szóval töröld le most már a könnycseppeket, és fújd ki a színpadi sértettségedet.

"Hogy mikor van öt percem válaszolni neked, az az én dolgom...most pl. húst sütök, és közben van időm."

- Erre tettem az ajánlatomat, miszerint annyi nap alatt, és annyi torzóra csökkentve írsz, amennyire akarsz. De te még ezt sem mered bevállalni, inkább újabb és újabb változtatásokkal élsz, hogy nehogy közös nevezőre tudjunk jutni, ez, maga az elkerülés a célod, annak látszatával, mintha megegyezésre kész lennél.

Tudod, mi a valóság? Felismerted, hogy nem vagy vitapartner. Ez áll a háttérben. Innentől, a tologatástól, felesleges körmondatoktól már nyilvánvalóvá vált.

Nem várom tőled, hogy elismerd, ha nem nyújtanád tovább a rétestésztát a "csakazértis" öncélúságával, már azzal is több lennél.

Akkor most nézd meg szépen az én válaszomat, és mérd hozzá a magadét, ki nyújtja a rétestésztát, te vagy én?

Ha már matematika, ezzel nagyon mellé trafáltál. Ugyanis ott van egy halom művelet, közöttük zárójelek, mondjuk a következő egyenlet, ne aggódj nem lesz bonyolult:

((((a+b)+(c+d)+...+(x+y))*5)+(f+z)+(h+j))/q

Na itt először felbontom a belső zárójeleket, egyenként, egymástól függetlenül, szépen sorba (a+b)+(c+d)+...+(x+y)=xxx

Ekkor, de csakis ekkor áttérek a következő műveletre: xxx*5. Na nem ragozom tovább, amint látod lépésenként, részfeladatonként oldom meg, nem össze vissza ide oda csapongva.

De, személyeskedés, ráadásul nem azt állítottad hogy olcsó kihátrálás, hanem azt állítottad, hogy betaláltál...almát hasonlítasz kenguruhoz.

"mert egészen biztos, hogy ennél jóval többet is "elpazarolsz" az internet mellett, és igen, ennek az itt írt válaszaid mennyisége, és a közöttük való időbeni eltérés is jelét adják."

Asszem az első válaszom kedden vagy szerdán érkezett, és utána csak valamikor talán pénteken válszoltam, biztos vagy te abban, hogy én minden nap több órát töltök a net előtt? Van amikor igen, van amikor nem. Plusz van egy okostelefon nevű alkalmazás, ami jelzi mikor jön válasz olyan kérdésre amihez én is írtam, ergo bármikor vissza tudok válaszolni, még ha effektíve nem is netezek.

"annyi nap alatt, és annyi torzóra csökkentve írsz, amennyire akarsz" ja, amit összegyűjtenél, és ömlesztve nyomnád megint ide vissza nekem, ne ezt nem vállalom. Vagy válaszolsz a napi torzókra, vagy felejtsd el.

"Ha már matematika, ezzel nagyon mellé trafáltál. Ugyanis ott van egy halom művelet, közöttük zárójelek, mondjuk a következő egyenlet, ne aggódj nem lesz bonyolult"

- A matematikai ismeretek megszerzése mellett mennyi energiát fordítottál a nyelvtant érintő tanulmányokra? Én nem a műveleti sorrendről beszéltem egy egyenleten belül. Olvasd vissza, és megérted. Ha elsőre nem sikerül, még néhányszor tegyél kísérletet.

"Asszem az első válaszom kedden vagy szerdán érkezett, és utána csak valamikor talán pénteken válszoltam, biztos vagy te abban, hogy én minden nap több órát töltök a net előtt?"

Éppenséggel tegnapelőtt 21:37-kor is, és 23:11-kor is net előtt voltál - és ezek csak azok a hozzászólások, amiket ide írtál, a többi kérdést ezt illetően nyilván nem tudom visszanézni - lévén, hogy egy egyébként anonim oldalon még a felhasználó neveddel sem akarod, hogy köthető legyél egy-egy válaszodhoz.

A napi, nagy fontosságú, testet és szellemet egyaránt regeneráló nyolc órás alvás is megkérdőjelezhető a rendszeresen éjfél közeli időpontban érkező hozzászólások mellett. Hacsak nem valami szuper munkahelyet fogtál ki.:)

"ja, amit összegyűjtenél, és ömlesztve nyomnád megint ide vissza nekem, ne ezt nem vállalom. Vagy válaszolsz a napi torzókra, vagy felejtsd el."

- Akkor még egyszer elmondom: nem vagy olyan pozícióban, hogy feltételeket szabj a hozzászólásaim megírásához.

-----------

"Pro Patria! Írhatsz bármit bármilyen hosszan már rég nem olvassuk el amit írsz. :)))"

- Ez éles kontrasztot ad közted, és köztem. Egyébként nem miattad írok - másokért, akik így nem esnek általad (és általatok) generált tévedésekbe a kérdést illetően.

Nem a nyelvtannal van a baj, hanem a te matematikai tudásoddal. Figyu: "Nem lehet kicsipegetni belőle valamit, és továbblépni, mert "neked az túl nehéz úgy egészében" Én erre hoztam egy példát, ahol kicsipegetem belőle a részeket, és megoldom részenként, mert egyben bonyolult lenne.

De mondok más példát: sok olyan egyenlet van, amit nagyon nehéz lenne kiintegrálni, mert túl bonyolultak. Na ilyenkor ugrunk egyet, kicsipegetjök a függvény matematikailag leírható részeit (étsd: megkeressük néhány ismert pontját), erre fektetünk görbét, például egy polinomot, és a polinomot már tudjuk integrálni, deriválni, ami tetszik. Szóval bizony van amikor a matematikában is csipegetünk, mégpedig pont azért, hogy a számunkra érdektelen részeket lecsapjuk. ha van sok mérési eredmény, akkor is kicsipegetjük a jókat, a kiugró mérési eredmények mennek a kukába gyakran, mert nem kellenek, és csak fölöslegesen elbonyolítanának mindent.

Éjfél körül válaszoltam, igen, mert egyrészt háromnapos hosszú hétvége volt (nem tudom feltűnt-e), másrészt ha éjfélkor lefekszek, még mindig elég ha nyolckor kelek, mert kilencre-fél 10-re járok dolgozni.

Nézd, ha nem tetszenek a játékszabályaim, nem kötelező elfogadnod őket, de jogod sincs hozzá, hogy a fejemhez vágd, hogy én hátrálok ki a vitából. Szófosásos hülyegyerekekre nincs időm. Vagy rövidíted a mondandódat, vagy pofád lapos. Az életben sem díjazzák a szófosást. Ágyő.

"Én erre hoztam egy példát, ahol kicsipegetem belőle a részeket, és megoldom részenként, mert egyben bonyolult lenne."

- Akkor leírom újra, lassabban: én nem egy adott egyenletről beszéltem, hanem arról, hogy nem végezzük el először az összeadásokat, majd ugrunk a következő egyenletre, mindig csak azt elvégezve belőle, ami könnyű, ott is az összeadásokat, mert nekünk ez az egyszerűbb, hanem egy egyenletet egyben oldunk fel, műveleti sorrend mellett is.

"Nézd, ha nem tetszenek a játékszabályaim, nem kötelező elfogadnod őket, de jogod sincs hozzá, hogy a fejemhez vágd, hogy én hátrálok ki a vitából."

- De, van hozzá jogom, ha látom, és alátámasztom, hogy így teszel. Nincs jogom választ követelni tőled, nincs jogom megszabni mikor, és milyen terjedelemben írj (amiképp te tettél rá kísérletet), nincs jogom még azt sem megszabni, hogy hány részletben ejted meg a válaszodat, sőt, fel is ajánlottam a szakaszokra történő bontást.

De azt mondani, hogy szándékosan forgatod úgy a feltételeket, hogy ízlésesen kihátrálhass, van jogom, főleg, ha ez látható. Miért ne mondhatnám? Már az írásomnak nem csak karakterszámát, de tartalmát is meg kívánnád határozni, hogy mit írhatok le, és mit nem?

"Szófosásos hülyegyerekekre nincs időm."

- Ohh, na látod, ez például egy személyeskedés volt!:)

"Vagy rövidíted a mondandódat, vagy pofád lapos."

- Ezzel pedig kiharcoltál magadnak egy reportot is.

"Az életben sem díjazzák a szófosást. Ágyő."

- Az életben ez általában az értelem mérőfoka.

"A szabadelvűeknek, mi nem tetszik a Budavári Palota terveiben?"

A kérdésfeltevés is rossz, ugyanis pont a "szabadelvűek kora", a 19. század második fele formálta a főváros történelmi negyedét a mostanira.

A Budavári Palota a szabadelvűek szája íze szerint épült.

Nehogy abba a hibába essünk, hogy a Deák Ferenc-féle szabadelvűek és a mostani hungarofób libsik közé egyenlőségjelet tegyünk.

A vár helyreállításával is van gond bőven, keverednek az évszázadok alatt beápített stílusok, ráadásúl ott kormányzati negyedet hoznak létre ami nem igazán lesz túrisztikai látványosság, a turisták belépését meg pont a kormányzati negyed miatt fogják korlátozni, ebben mi a jó Magyarországnak? kb az mint a foci stadionokban a nagy semmi.

Mert azt tudjuk hogy orbánnak mi a jó ebben, , csak az orbá hobbiját szolgálják ezek az intézmények amiket a Magyaremberek adójából építenek, sok milliárdért, hogy fennen hirdesse a diktátor nagy hatalmát és dicső tetteit.

Az ország jelenlegi helyzetében erre a vár rekonstrukcióra semmi szükség nincs, jobblenne ha ezt a pénzt az egészségügyre és az oktatásra költenék, mert ezek viszont siralmas állapotban vannak.

Az egészségügy rendbetételével ember életeket mentenének, az oktatás rendbetételével meg csökkentenék a kivándorlást az országból. Ezek az égetően fontos teendők és nem a stadionépítés és a várbaköltöztetése viktornak.

"A vár helyreállításával is van gond bőven, keverednek az évszázadok alatt beápített stílusok"

- A szóban forgó épületek mindegyike a dualizmus korában alakult ki.

Nem keverednek bennük "évszázadok" stílusai, a jelen lévők ugyanis mind ehhez a korszakhoz kötődnek, bár korábbiak újraálmodásai, de önálló irányzatok, mint a neogótika (Mátyás-templom, Pénzügyminisztérium), neoromán (Halász-bástya), neobarokk (Budavári Palota, Főhercegi palota, Táncsics-börtön), neoreneszánsz (Honvéd Főparancsnokság, Honvédelmi Minisztérium, Várkert Bazár, Lovarda, Főőrségi épület), ezek azonban mind azonos idők szülöttei.

A Halászbástya 1899-1902 között épült fel.

A Mátyás-templom 1874-1896 között került átalakításra.

A Budavári Palota 1896-1905 között bővült ki.

A Főhercegi palota 1906-ra.

A Lovarda 1899-1900 között készült el.

A Főőrségi épület 1903-ban.

A Pénzügyminisztérium 1902-1904 között.

A Honvédelmi Minisztérium 1879-81 között épült fel, mellé a Honvéd Főparancsnokság 1895-1897 között.

A Külügyminisztérium 1900 körül.

A Táncsics-börtön mai formája 1913-ra került kialakításra.

A fentieken túl más, egyszerű ingatlanok, lakóházak és más egyebek is túlnyomó többségben a századelőn öltöttek formát.

Nyilván, jelen vannak a Várnegyedben akár a középkorból megőrződött házak is (mint akár a Tárnok utca 14-es szám [link] de a vár összképe a fent felsorolt időszakban, egységesen jött létre.

"ráadásúl ott kormányzati negyedet hoznak létre ami nem igazán lesz túrisztikai látványosság"

- Ez is dezinformáltság, csak a pénzügyminisztérium és a belügyminisztérium felköltözése van tervben, és nem a palotába, az egészében látogatható múzeumi épület lesz, időnként reprezentációs szereppel.