Finnugor vagy Hun?

Először is külön kell kezelni a nyelvi rokonságot a kulturális rokonsággal és a vér szerinti rokonsággal. Nyelvileg a magyar nyelv az uráli családba tartozik és a finnekkel, észtekkel rokon. Az hogy nem értjük mit beszélnek a finnek egyáltalán nem jelent semmit, mivel olyan régen váltak el (értsd több ezer éve) hogy a szavak alakjai között alig van hasonlóság, de a nyelvek közös alapszerkezete megmaradt. Például az osztrák se érti az angolt, vagy a román se a spanyolt mégis egy nyelvcsaládba tartoznak. A magyar és a finn nyelvnek a nyelvtana, fonetikája, ragozása szinte ugyanaz. Ha sok nyugati gazdag országba vágyó magyar tudná milyen könnyen megtanulhatna finnül (1 év alatt simán meglehet) bizony nem vesződne hosszú évekig a némettel meg angollal :) Van egy olyan elmélet hogy az altaji (tehát a türk) és az uráli nyelvek közös tőből erednek, sokáig kizárólag uráli-altaji nyelvcsaládról beszéltek, most már évtizedek óta külön van választva a kettő és a nyelvészek a magyart egyértelműen az uráliba sorolják. Vannak viták még arról hogy a magyar valójában elfinnugorosodott altaji nyelv lehet, én ebbe nem nagyon hiszek, mint ahogy a világ nyelvészei se adnak ennek sok hitelt.

Ezután következik a kulturális rokonság kérdése. A nomád ősmagyarok egyértelműen a turáni türk és iráni (szkíta) népekkel voltak ilyen tekintetben rokonok: turul, rovásírás, törzsi szerkezet (kettős fejedelemség stb). Itt felvetül a kérdés hogyha a magyar nyelv finnugor akkor hogy lehet hogy a finnugor nyelvű népek között csak a magyar volt lovas, a többi nem? Erre sok elmélet létezik kezdve a nyelvátvétellel, amire nem sok esély van ugyanis ha a magyarság eredetileg altaji nyelvű volt és csak utána vette át a finnugort, akkor egy fejlettebb kultúra (altaji) vette volna át egy fejletlenebb kultúra (uráli) nyelvét, amire egy példát sem ismer a történelem. Kultúra átvétel mindig úgy történik hogy a primitívebb veszi át a fejeltebbet és nem fordítva. A legvalószínűbb magyarázat az hogy amikor a hunok megérkeztek Ázsiából meghódították az uráli magyar őshazát is és mivel a magyarság volt a finnugor nyelvű népek között aki a legdélebbre ért, így a szibériai és északi finnugor nyelvű törzsek elkerülték ezt a sorsot (ugye tudjuk hogy a hunok nem igazán mentek Szibéria felé). Szóval innentől a magyarság mint a hunok által kiképzett katonai segédnép harcolhatott a hunok oldalán Európában (itt fontos megjegyezni hogy ennek ellenére a magyarság etnikailag nem volt hun) és akár a Kárpát medencébe is eljuthattak a Honfoglalás előtt. Ugye találtak már a 895-ös bevonulás előtt magyarul beszélő elemeket a Kárpát medencében, és valószínűleg erről a területről őseink már a Honfoglalás előtt is rendelkeztek információval, ebből eredhet a Csodaszarvas legenda. Szóval összefoglalva a ősmagyarság kulturálisan a turáni népekkel rokon és az európai hun családba tartozik.

A magyarság etnikai összetétele megint más tészta. Azt tudjuk hogy a Honfoglaló magyarság mindössze 5%-nak volt ázsiai vonású mongoloid arca, a többieknek europid volt. Az etnikai összetételhez adhat támpontot a tejemésztetlenségi képesség ami különösen az uráli és altaji népekre volt jellemző. A vizsgálat kimutatta hogy az ősmagyarok kb 60%-na képtelen volt a tejet megemészteni, ez azt jelenti hogy a 7 törzs etnikuma 60%-a finnugor és türk összetételű lehetett. Ugye például a 7. utoljára csatlakó törzs a kabarok teljesen türkök voltak. A maradék 40%-ot valószínűleg az ekkor még itt élő indoeurópai szkíták, szlávok (mint rabszolgák), de akár még germán elemek is alkothatták, ugyanis az egyik nagy germán törzs a gótok (a magyarhoz hasonlóan) Ázsiából jöttek és elég sokan éltek ekkor a mai Ukrajna és Volga területén. Szóval etnikailag sehová sem lehet sorolni a magyarságot mivel elég vegyes társaság voltak. A mai magyar genetika teljesen európai:

45,5%-ban szláv (i2a2, r1a), 18,5%-ban germán (r1b), 8,5%-ban skandináv vagyis északi, 8%-ban balkáni, 6,5%-ban török és 0,5%-ban ázsiai (n1c1). Összehasonlításképpen a szlovákokban, németekben, szerbekben, lengyelekben, ukránokban, oroszokban, norvégokban, bosnyákokban stb sokkal több ázsiai genetika van mint bennünk.

És a végére mégvalami a mai európai és keresztény elvű magyarságnak se genetikailag se kulturálisan nincs köze a belső ázsiai türk és anatóliai török népekhez. A múltban volt, jelenleg nincs. Kizárólag nyelvi besorolás alapján a finn, észt és az uráli népek családhoz tartozunk. Magánvéleményem: én sokkal rokonabbnak érzek magamhoz egy szőke, kék szemű kulturált finnt, mint egy sátorban lakó, vágott szemű, muszlim, üzbég vagy kazah analfabéta kecskepásztort. Ha valaki az utóbbival tud inkább azonosulni akkor hajrá.

Bocsi a genetikai forrás lemaradt:

[link]

#15

Olvasd el a gesta hungarorumot.

És ne hazudozz!

Anonymus szövegéből teljesen egyértelműen kiderül, hogy a hunokról és a magyarokról mint egy népről beszél.

"A szcítiaiak ugyanis jó régi népek, s van hatalma Szcítiának keleten, mint fentebb mondottuk. Szcítiának első királya Mágóg volt, a Jáfet fia, és az a nemzet Mágóg királytól nyerte a magyar nevet. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmú Attila király"

"...vagy ezt a szittya földről kijött népet mi okból hívják az idegenek beszédében hungárusoknak, a maga nyelvén meg magyerinak..."

"Most ehhez még azt kell hozzátennünk, miért hívják a szittya földről kiköltözött népet hungárusoknak. Hungárusoknak Hungvárról nevezték el őket azért, mert a szlovének meghódítása után a hét fejedelmi személy Pannónia földjére lépve, ott jó soká időzött. Innen az összes környező nemzetek Álmost, Ügyek fiát, hungvári vezérnek hívták, katonáit meg hungvárusoknak"

"Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, amint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szcítiának"

"Álmos vezér pedig, miután világra született, nagy örömére szolgált Ügyeknek és rokonainak, továbbá Szcítia majdnem összes előkelőinek, merthogy az apja, Ügyek, Mágóg király nemzetségéből eredt"

#17

Nem. Csak fölhívtam a figyelmét az elöttem íronak aki azt írta, hogy Anonymus szerint csak rokon nép a hun meg a magyar, hogy ne hazudjon.

Anonymus szerint ugyanis EGY ÉS UGYANAZ a hun és a magyar nép.

Ezt nem én állítom hanem Anonymus.

Szóval nem én pontoztam le Anonymust amikor lepontoztam őt, hanem ő amikor lepontozott engem.

Vele ellentétben én olvastam a gesta hungarorumot. Idéztem is az idevágó részt.

Ő még a kezébe se vette.

Ha a rokonság a kérdés, egyértelműen mindkettő.

Ha a származás, akkor a tudomány jelenleg nem tud erre biztos választ adni, de az biztos, hogy a finnugor nyelvrokonság nem jelent automatikusan finnugor származást.

A finnugor népekkel pusztán nyelvrokonság van. Ez nem jelent automatikusan finnugor származást (sem pedig a finnugorral rokonítható szavak finnugor eredetét). Főleg annak tükrében nem, hogy újabban (az elmúlt 3 évben) statisztikai bizonyítékkal is alátámasztották az eurázsiai nyelvcsalád koncepciójának helyességét, tehát nemcsak az uráli, hanem az altaji nyelvekkel is rokonok vagyunk (bár ezt már sokan az ugor-török háború idején is belátták).

Mivel a finnugor nyelvekkel rokonítható szavak megfelelőit megtaláljuk más nyelvcsaládok nyelveiben is, így a finnugor származás igen valószínűtlen. Ahhoz az kellene, hogy legyen egy olyan szóréteg az alapszókincsben, amely csak a finnugor nyelvekkel rokonítható, de altaji nyelvekkel nem. Ez viszont hiányzik. A fordítottjára viszont akadnak példák (ezeket nevezik „török eredetű jövevényszavak”-nak. Lehet, hogy ezek valóban jövevényszavak, de akár az is lehet, hogy ezek a szavak azt jelentik, hogy a finnugor népek korábban elkülönültek attól a nyelvi közösségtől, amelyen belül a magyar nyelv őse és a mai altaji nyelvek ősei között még fennmaradtak a kapcsolatok (így pl. a mezőgazdasági kifejezések rokoníthatósága az együtt fejlőséssel is magyarázható, nem csak azzal, hogy ezeket mind a „török népektől vettük át”.

A magyar és az altaji nyelvek nyelvtana szintén igen hasonló, továbbá a magyar és altaji nyelvek között ugyanolyan jellegű szabályos hangmegfeleléseket lehet kimutatni, mint a magyar és az uráli nyelvek között (ráadásul nem is kisebb mennyiségben). A fentiek alapján finnugor nyelvekkel való nyelvrokonságunk arra az időre vezethető vissza, amikor az uráli és altaji nyelvek még el sem különültek egymástól. Véleményem szerint a pl. Sándor Klára által képviselt magyar-török kétnyelvűség elmélete azért nem kínál megnyugtató megoldást, mivel az nem magyarázza meg az északi finnugor nyelvek és pl. a tunguz-mandzsu nyelvek közötti szópárhuzamokat.

A hunokkal a kulturális rokonság nyilvánvaló, ezt soha senki nem is szokta vitatni. A nyelvrokonság szintén valószínű, mivel a hun szintén eurázsiai nyelv lehetett (korábban 3-4 szó alapján a türk nyelvek közé sorolták, Ucsiraltu újabb kutatásai alapján a mongollal is rokonítani tudott hun szavakat). Egyébként a fentiak alapján még az sem zárható ki, hogy a hun finnugor nyelv lett volna.

A legtöbb krónika általában nem tesz különbséget szkíták/hunok/avarok/türkök/magyarok között (a külföldiek sem!). A forráskritikával meg óvatosabban kellene bánni, ha ennyi független forrás ugyanazt írja. Ennek legvalószínűbb magyarázata, hogy valóban egy lényegében egységes kultúrkörről volt szó, amelyet genetikailag és nyelvileg különböző, de egymással rokon népek alkottak.

Hogy a hunok, illetve a magyarok egymáshoz hogy viszonyulnak ezen csoporton belül, szintén nem tudjuk. De nyilván nem alaptalan, hogy a magyarok a hunoktól származtatták magukat, így a hunok legalábbis részben a későbbi magyarság kialakulásában szerepet játszhattak. A régészeti és kulturális párhuzamok szintén ezt erősítik. A tér- és időbeli távolság szintén kicsi a két nép között. A hunok Attila halála után keleten kikerülnek a krónikások látóteréből (de semmilyen konkrét forrás nem támasztja alá, hogy szétszóródtak vagy kihaltak volna). A magyarok 300 év múlva ugyanonnan kerülnek elő.

Genetikailag (talán nyelvileg és kulturálisan is) a hunok, illetve a magyarok is kevert nép lehettek (de ezek a nyelvek és kultúrák attól még egymás rokonai voltak). A genetika jelenleg sem megerősíteni, dem cáfolni nem tudja a rokonság kérdését, mivel a jelenleg rendelkezésre álló mintáink sem a hun, sem az ősi magyar népről nem reprezentatívak.

Az a baj öreg, hogy te nem akarod ÉRTENI ami a krónikákban szerepel!

Ha már Anonymust idézgetsz:

"Szcítiának első királya Mágóg volt, a Jáfet fia, és az a nemzet Mágóg királytól nyerte a magyar nevet. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmú Attila király. Ő az Úr megtestesülésének négyszázötvenegyedik esztendejében a szittya földről kiszállva hatalmas sereggel Pannónia földjére jött"

Tehát a hunok 451-ben jöttek el Szcítiából! Ezzel szemben a mi őseink, szintén Anonymus szerint:

"a hét fejedelmi személyt, akit hétmagyarnak mondottak, a helyszűkét nem tűrte tovább, hanem gondolkozott, hogy azt mindenképpen elhárítja. Akkor ez a hét fejedelmi személy tanácsot tartva megállapodott abban, hogy olyan földet foglal el magának, amelyen laknia lehet, s evégből elhagyja szülőföldjét"

Tehát ez négyszáz évvel Attila távozása után volt! Nem Attila hunjainak a leszármazottai a magyarok, csak ugyaonnan indultak el négyszáz évvel később! Ezt értsd már meg! A krónikák szerint nem származunk a hunoktól, hanem csak az őshaza az ugyanaz de a magyarok nem a hunokból lettek, hanem utánuk jöttek ugyanonnan!

Meg amúgy érdekesség, hogy "földet foglalnak el" -tehát olyat, ami NEM AZ ÖVÉK! Magyarul mit csináltak? Földet azaz új hon-t foglaltak!

Figyelj, neked lehet, hogy mindegy, hogy valaki az apád vagy a testvéred, de nekem nem! A magyarok Anonymus szerint se a hunokból lettek, csak az őshaza az ugyanaz, egy őshaza, de két külön leszármazott nép!

A magyarok tehát földet foglalni jöttek és nem a hunok leszármazottai Anonymus szerint, csak ugyanonnan indultak.

Ettől függetlenül én sem fogadom el a krónikákat teljesen hiteles forrásnak, csak legalább ne álmodj már bele olyanokat, ami nincs benne, elhiszem, hogy neked az jön be, hogy a magyarok a hunok leszármazottai, de ezt se Anonymus se Kézai nem írta így le sehol! Közös őshaza, testvérnép, de nem alá-fölé rendeltek, hanem mellé! Ez van a krónikákban!