Hogyan képesek egyesek a trianoni egyezményen MÉG MINDIG fennakadni?

Én (részben) egyetértek a kérdezővel, még akkor is, ha kicsit "brutálisan" fogalmazott.

Be kell látni, hogy a trianoni határokat már nem tudjuk módosítani, az autonómiáért, a határon túli magyarok jobb helyzetéért viszont kötelességünk küzdeni. Ha ez a polgárjogi, nemzeti harc kimerül egy "vesszen Trianon" csatakiáltásban, az a határon túliaknak sem tesz jót, ebben teljesen biztos vagyok.

A másik kérdés, hogy az autonómián túl milyen határokat szeretnétek újrarendezni? Hol vannak a határok? Oké, Szerbia felé még vannak, de én a nyáron voltam Erdélyben, és nem vettem észre, hogy átmentem a határon. Nem a határ-revízión kéne merengeni, hanem a kintiek helyzetének javításán.

Kérlek gondoljátok át, mielőtt lepontoztok, vagy kikiáltotok hazaárulónak!

A háborúban a vesztes oldalon álltunk. A veszteseket következményekkel szokták sújtani. Dühítő és felháborító, hogy meg lehetett tenni, hogy elvettek ennyi területet tőlünk.

Azonban számomra ez már múlt. Nem akarom, hogy visszacsatolják azokat a területeket és nem kívánok háborút és forradalmat sem kirobbantani ez ügyben.

Az tény, hogy azok akik kint maradtak, rosszabb helyzetben élnek. Legyen meg a joguk ide visszajönni, állampolgárként itt élni, bár nem hiszem, hogy sokan vannak akik visszajönnének.

Meg kéne érteni, hogy ez a múltban történt. Azok a területek már nem Magyarország részei és soha nem is lesznek azok. Azzal, hogy még most is ezután kardoskodunk csak tovább rontja a környező országokkal való kapcsolatainkat. És csodálkozunk, ha már magyar verések vannak..

Itt minden ország rossz, csak mi nem. Úgy gondolják sokan, hogy a magyarok soha nem tették ezeket más országokkal? A magyarok honnan szerezték a területeiket? Ők is ugyanígy és elnyomással, melyeket sokszor a környező országok szenvedtek el.

Trianonkor az elnyomások miatt mély gyűlöletet éreztek irántunk, ahogy most sokan így éreznek az ő irányukban.

Az elnyomók gyakran nem emlékeznek az saját tetteikre, csak arra emlékszünk, amikor mi jártunk rosszul.

Szánalmas, hogy még mindig itt tart a felfogás.

Trianon minden magyar számára örök fájdalom, de nem szabad figyelmen kívül hagyni hogy a békeszerződéshez milyen folyamat vezetett. Eleve hibás volt az a nacionalista felfogás, amely kimondva, vagy kimondatlanul a magyar nemzetet a többi fölé helyezte a Kárpát-Medencében, holott a nemzeti kisebbségek már egy évszázada az autonómiát szerették volna elérni. Óriási hiba volt 1914-ben belépni a világháborúba, és elsőként támadni. Lehet, hogy nem maradhattunk volna ki a háborúból, de egy bíróságon (és a közvélemény) sem azt szokta súlyosabban megítélni, akit megtámadtak, hanem azt, aki először támadott.

Ma, csaknem 90 évvel Trianon után még mindig azok a hangok a leghangosabbak és legfelelőtlenebbek, amelyeknek a háborúba lépést, a magyarok elleni gyűlöletet, és végső soron magát Trianont is köszönhetjük. Ezen is el kellene gondolkodni.

"Egy szörnyű döntés volt, igazságtalan, nemzetellenes, de csak VOLT.

Miért kell még mindig azt kántálni, hogy vesszen trianon? Nem veszik észre az ilyen ""nagy harczosok"", hogy ez lassan 100 éve történt??"

Én ugyanezt a kérdést teszem fel a holokauszttal kapcsolatban...az is csak VOLT, és az emberek többségének már a könyökén jön ki.

A holokauszton máig megy a síránkozás,az "emlékezés"

pedig már csak az is "csak VOLT."...

"Én ugyanezt a kérdést teszem fel a holokauszttal kapcsolatban...az is csak VOLT, és az emberek többségének már a könyökén jön ki."

Ahhoz képest még mindig iszonyú tudatlanok az emberek, ha ennyien tapsolnak az akkori hóhérok szellemi követőinek.