Magyarországon a turanizmust miért a finnugor-elmélettel állítják szembe?

" Ebből is látszik, mekkora kárt okozott a finnugrizmus-félremagyarázók agymosó gépezete.

Bizonyított tény, hogy nincsenek finnugor népek, csak finnugor NYELVCSALÁD.

Nincs finnugor rokonság, semmi, ismétlem semmi de semmi genetikai rokonság nem áll fenn a magyarság és a finnek között. Csak és kizárólag, gyengébbek kedvéért megismétlem: CSAK ÉS KIZÁRÓLAG NYELVI hasonlóságról szól a finnugrizmus. "

Akkor pedig szlávok vagyunk. Genetikailag tökéletesen olyanok vagyunk mint a minket körülvevő szláv népek. A nyelvünk viszont akkor is finnugor, ha a tarsolylemezes türk-gepida-sumér-japán-hun-török-kazár ősanyánk hét fenét eszik is. Mellesleg van finnugor ősnyelv, ennél fogva finnugor ősnép is kellett, hogy legyen valamikor. Mondjuk hozzájuk kb annyi közünk van genetikailag mint a hunokhoz. Semmi.

"A nyelvünk viszont akkor is finnugor, ha a tarsolylemezes türk-gepida-sumér-japán-hun-török-kazár ősanyánk hét fenét eszik is."

A finnugor nyelv, igen. Csakhogy finnugor, mint nép, nem létezik. Ez egy kevert, uráli-türk népek által kialakított vegyes nyelv, amely nem egy gyökérből fakad, mint ahogyan a nép sem volt egységes, genetikai rokonságban, pusztán az együttélés eredményeként alakítottak ki egymással közösen használható nyelvet, mindkét alapnyelv (az uráli és a türk) elemeit vegyes felhasználva.

A türk nyelvekhez legalább annyi köze van a magyarnak, mint a finnhez. Amiket fel szoktak sorolni, mint érvek, így például a birtoklást kifejező ige hiánya, vagy az agglutináció, nem csak a finn, de a török nyelvben is ugyanúgy megvan.

A bizonyíthatóan ótörök eredetű szavaink száma alig marad el az uráli szókészlethez képest (előbbiből nagyjából 300 van, míg utóbbiak száma 450-re tehető, és az, hogy több van belőle, nem "perdöntő", hiszen alapvetően uráli domináns volt az élettér), és feltűnően magas az nem kikövetkeztethető eredetű szavak száma is. Az egyetlen még ma is élő ótörök ogur nyelv (már az is szembetűnő, mennyire egyezik az ogur, és a ránk használt ugor szóképe egymással), a csuvasok olyannyira "lefinnesedtek", hogy sokáig csak egy török beütésű finn törzsnek gondolták a tudósok. Tévesen, ma már eldöntött kérdés, hogy türkökről van szó.

A párhuzam azért is szembetűnő, mert a csuvasok pontosan azon a területen laknak ma is (Baskíriában), ahonnan a magyarok elődei feltételezhetően elindultak.

Egy másik nép, a szintén erre található burtászok besorolása még mindig vitatott.

"Mellesleg van finnugor ősnyelv, ennél fogva finnugor ősnép is kellett, hogy legyen valamikor."

- Hol van "finnugor ősnyelv"...?

"62% mitől funnugor? mitől bizonyított tény, hogy a finnugor az egy külön nyelv család? semmi se igazolja ... koreai vagy a japán nyelvet, se merik külön nyelvcsaládba sorolni ..."

Talán nyelvész vagy? Kötve hiszem. Hagyjuk a besorolást a nálunk okosabb szakemberekre... akik egyöntetűen finnugor nyelvnek tartják a magyart.

Pro Patria

Írtam, hogy az alapszavak (tűz, hal, stb) mind finnugor szavak. Később az őseink elvándoroltak az őshazából, ahol változott az életmódjuk, elkezdtek földet művelni, így pl sok mezőgazdasággal kapcsolatos szavunk török szó. De ettől még nincsenek szabályos mássalhangzó megfelelések a török nyelvekkel, nem úgy mint számos finnugor nyelvvel. Régen tanultam már, de emlékeim szerint az f-p ilyen pár volt, de van még jó pár.

Egyébként nem értem, miért gondoljátok degradálónak, hogy finnugor a nyelvünk? (És ebből kifolyólag őseink is ilyen népből származtak.)

Egyébként akkor nem finnugor ősnyelvvel az uráli alapnyelvre akartam célozni, ez lehet hogy félreérthető volt, bocsánat.

[link]

Nem vitattam, hogy a magyar a finnugor nyelvcsalád tagja. Azt mondtam, hogy a finnugor eleve egy nem közös ősnyelvből álló, hanem egy több tő keveredéséből született nyelv.

És azt, hogy ebből következtetve tévútra jut az, aki a magyarok eredetét (értsd: származását) kívánja felgöngyölíteni.

László Gyula, aki gyakorlatilag az életét tette fel erre, mondta egyszer:

"Egyik nyelvész bírálóm megrótt, hogy nyelvészkedek. Az a válaszom, hogy nem én nyelvészkedek, ők történészkednek."

"László Gyula, aki gyakorlatilag az életét tette fel erre, mondta egyszer:

"Egyik nyelvész bírálóm megrótt, hogy nyelvészkedek. Az a válaszom, hogy nem én nyelvészkedek, ők történészkednek.""

Ez nagyon szép és jó, csakhogy i.e. 4 ezerről semmilyen írásos forrásunk sincs az Urálnak még a közeléből sem. Tárgyi forrás is kevés van, és 3 edényből meg egy baltából elég nehéz kitalálni, hogy ki kinek a fia-borja. Itt jönnek be a történelem segédtudományai, ami például a nyelvészet. Úgyhogy bizony olyankor amikor nincs se tárgyi se írásos forrás, ott a nyelvész játssza a törénészt.

Csakhogy arról sincs egy fia információnk sem, hogy egy 4 ezer éves csontváz milyen nyelven beszélt.

A nyelv a legképlékenyebb, legingóbb kiindulási pont, elég csak a szintén türk eredetű bolgárokra gondolni, mint hozzánk közeleső példa, vagy más esetet is, így a skótokét.

A korabeli népeknek a nyelv csak eszköz volt, használták, amíg célszerű volt. Változtatták, sőt, akár le is cserélték. Nem kötődtek hozzá érzelmileg. A népek közösségtudatát akkor a kultúra jelentette, a megtartott ünnepek, szokások, hagyományok - így ez sokkal biztosabb kiindulási alap.

Láthatjuk ezt a csángók esetében, akiknek létszámára csak a katolikus hit, és nem az anyanyelv enged következtetni - ők még a középkori szellemben élnek, a nacionalizmus előtt szakadtak ki a magyarságból.

A legmeszebbre menő biztos alapokat a régészeti leletek - a föld évezredek nyomait hitelesen megőrzi - és a genetikai kutatások jelentik, amely egzakt, nem lehet kétféle eredménnyel.