Magyarországon miért rohan minden fiatal az egyetemre? Miért nem inkább valami szakmát tanulnak ki, mint Ausztriában, Svájcban?
Magyarországon az a szokás, hogy egy fiatal elvégzi a középiskolát, és egyből beiratkozik felsőoktatásra, akár valami Kulturulógia szakra a Kacor Király Főiskolán.
Viszont mióta kint élek Ausztriában és Svájcban, itt azt látom, hogy a legtöbb fiatal nem hogy egyetemre, de még középiskolába se jelentkezik.
14 évesen elvégzik a 8 általánost, és egyből beiratkoznak valamilyen szakiskolába pl. asztalos, szobafestő, villanyszerelő.
16 évesen már szakmai gyakorlatra járhatnak, amivel elkezdenek pénzt keresni, 17-18 éves korukra elvégzik, és el is kezdenek dolgozni, 20 éves korukra már nem ritka, hogy van párjuk és kisbabájuk.
És ez nem valami gáz környék, hanem ilyen amerikai előváros fejlettségű kisváros.
Egyetemre csak az ilyen nagyon "tudósbagoly" beállítottságú fiatalok jelentkeznek, akiknek már 15 évesen ambíciójuk, hogy pl. reálos esetén majd a nanotechnológiát kutassák, humános esetén meg pl. hogy majd dél amerikai törzsek kultúráját tanulmányozzák.
Ezzel szemben nálunk valamiért az a mentalitás, hogy minden félkegyelműt betuszkoljanak a felsőoktatásba, és a szüleik is erre hajtják őket.
"Ezzel szemben nálunk valamiért az a mentalitás, hogy minden félkegyelműt betuszkoljanak a felsőoktatásba, és a szüleik is erre hajtják őket."
Ez az utóbbi 10 évben nincs így. A szoci érában sokkal többen jelentkeztek felsőoktatásba (igaz, nem végezték el többen, mert kihullottak). Ma már szakmunkásnak többen jelentkeznek, bár még így is hiány van.
Kérdező
Sajnos a rendszerváltás után nagyon sok olyan munkahely szűnt meg (majdnem 1,25 millió) és többségük olyanokat érintett akiknek nem volt diplomája. Akkor, a '90-es évek végén sokkal könnyebb volt diplomával munkát találni és megtartani, mint diploma nélkül.
Emellé akkor jött be az a nyugati szemlélet, hogy minél több legyen az országban a diplomások aránya - függetlenül ennek a diplomának a milyenségétől, vagyis hogy MIBŐL van diplomája. Ekkor duzzadtak fel olyan szakok amikkel utána munkát nem lehetett találni. Amíg társadalomtudósból kell évente 5-10 ember, addig százak szerzik meg belőle a diplomájukat, vagy éppen környezetmérnök volt tízszer annyi, mert divatos lett, mint ahány talált munkát utána ezzel a diplomával.
A szakmunkás mint státusz elvesztette az értékét a '90-es évekre és mindenki azt szerette volna ha az ő gyereke már diplomát szerez. Ezt pedig úgy akarták elérni hogy a gyerek eleve gimnáziumban tanuljon és ne valami szakközép iskolában - pedig onnan ugyanúgy lehetett menni egyetemre. Én is és a többdiplomás párom is így mentünk a felsőoktatásba, a szakképzésből, azt elvégezve a középiskolában. Sajnos a szülők még ma is azt hiszik hoyg egyetemre azok jutnak csak be akik gimnáziumban tanulnak. Emiatt kellett pár éve átalakítani a középiskolák elnevezését és jöttek létre a szakközép iskolák helyett az ugyanazt jelentő szakgimnáziumok. Hogy a szülők elhiggyék, az is éppen úgy ad érettségit, onnan is lehet menni egyetemre - mennek is nagyon sokan - csak már egy szakmát is elvégeztek, megtanultak a 4 középiskolai évük alatt. Így ha nem sikerül az egyetemre bejutni vagy elvégezni, akkor sem egy hasznavehetetlen érettségi az egyetlen a kezükben.
Alapvetően csak annak a gyereknek kellene gimibe mennie aki bizonyosan megy egyetemre és nagy valószínűséggel el is fogja végezni. A szakképzés átalakítása az utóbbi években pont azt szolgálja, hogy minél többen szerezzenek legalább egy szakmát 18 éves korukra és aki akar az utána is szerezhet egy másikat még további nappali képzésen.
De idő kell ahhoz hogy a szemlélet megváltozzon, mert alapvetően a szülőknek kell másképpen állni a dolgokhoz. Legyen minél több diplomás az országban, ez egy fontos és jó cél. DE ezt úgy kellene elérni hogy mindenkinek legyen legalább egy szakmája és a diplomásoknak is legyen akár több is mire végeznek. Tanuljanak a fiatalok minél tovább, szerencsére ma már a szülők ezt legtöbbször megengedhetik maguknak hogy 20-25 éves koráig eltartják a gyereküket amíg tanul - csak ne értelmetlenségeket tanuljanak hanem olyat amivel utána munkát is fog tanulni. Nem baj ha valaki elmegy Bálnaterelő széplélek szakra diplomát szerezni, HA van már a kezében egy könyvelői vagy tolmácsi szakma.
Attól, hogy a svájci, vagy osztrák falu jobban néz ki, mint egy borsodi, vagy békési, a falusi gyerek lehetőségei, vagy az előtte lévő minták ott sem mások mint nálunk.
Érdemes megnézni ezt a videót
https://www.youtube.com/watch?v=dY22wh3pAJg&t=3s
Akineek nincs kedve vagy türelme, annak elég a 8. perctől.
Jelenlega magyar fejelben az van hogy mindegy ha hülye vagy de valamijen(mindegy milyen) diplomát szerezzena gyereked.
Mert hogy igy nem kell majd dolgoznia, elüldögél az irodában a kávéja meleltt, még ha tehetségtelen buta is
Az a tény nem releváns számukra hogy egy semmit nem érő diplomával alig keres majd többet a medián bérnél
Míg egy jó szakmunkás enneka többszörösét si megkeresi
Csak hááát a szakmunka az olyan hogy ott dolgozni kell, és ma már a munka "ciki" a gyökerek körében
Inkább űlnek a fénymásológép melett a népmüvelő, meg egyébb szart se érő diplomáukkal, 180 nettóért.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!