Ti nem élnétek egy nemzetek feletti, határok nélküli világállamban?

#39

Nagyon gyönyörű monológ, csak azt felejted el, hogy Észak-Amerikának speciális helyzete van és az USA létrejötte is egyedülálló. Ezt sosem fogod tudni reprodukálni Európában. Sem Afrikában, sem a Közel-Keleten, sem Dél-Amerikában. Ha tanultál volna történelmet láthatnád. Mint ahogy azt is, hogy az USA nem azért lett világhatalom, mert kevert a népessége. A világhatalmi vagy nagyhatalmi státusz nem demográfiai összetételtől függ.

"és ti véresszájú nagymagyarok, ideg- és nemzetiséggyűlölő mélymagyarok, nézzétek magyarországot, "

Itt rajtad kívül senki nem szitkozódott. Véleményt formált meg. Ha egy saját kultúrkörödből származó ember ellen véleményét nem tudod elfogadni, miből gondolod, hogy egy teljesen idegen kultúra adott esetben akár sokkal szélsőségesebb véleményét is tolerálni tudnád?

"megosztottak és egymással állandóan torzsalkodó népség vagyunk, mindig köpködjük egymást,"

Tényleg nem érzékeled, hogy aki itt most köpköd az egyedül te vagy!? És ezzel pont te szítod tovább az indulatokat, a torzsalkodást és a megosztottságot.

A mindenkori politikai elit ténykedését is a demográfiával összemosni megint hülyeség. A politikust baromira nem érdekli, hogy a népesség színtiszta magyar-e vagy,hogy van-e mellette x százalék piréz esetleg ugyanennyi babóz. A politikust a hatalom és a pénz motiválja. A demográfia max. a szavazatszerzés miatt érdekli. És amíg világviszonylatban is ilyen a politika, addig nem kívánok egy nemzetek feletti világállamban élni. Továbbá sem a nemzeti identitásomat sem a kulturális hovatartozásomat nem kívánom feladni így nálam a multikulturális társadalom is kiesik. Ha ennyitől neked "véresszájú" és "mélymagyar" vagyok az szerintem csak téged minősít. Mint ahogy az egész hozzászólásod is.

Igen, ha látnám, hogy működőképes.

Nem, mert teljesen esélytelen, hogy működjön.

Kint élek Németországban, és még így európaiként is érzem, látom a kúlturális különségeket. Ők így szokták meg, mi meg úgy. Nem feltétlenül kell értékelni, hogy melyik jobb, a németeknek az lenne a furcsa, ahogy mi magyarok látjuk, a magyaroknak meg az a furcsa, ahogy a németek csinálják. (Nem én vagyok az egyetlen magyar itt, aki hasonlóan vélekedik)

Nagyon banális példa: Én szertem ha a férfiak előre engednek, vagy kinyitják az ajtót. És bunkónak tartom a németeket, mert ők ezt nem teszik meg, akár még fel is löknek ha épp sietős az útjuk.

A német nőknek az a fura ha a férfiak udvarisakodnak velük, mert ők ezt úgy veszik, hogy a női egyenjogúsági mivoltukban sértik meg őket.

Melyik a jobb? Ki dönti el? Nekem szükségem van az udvariasságra, mert úgy nőttem föl, nekik szükségük van az egyenjogúság érzésre (és nem fogom tudni nekik megmagyarázni, hogy a kettő nem zárja ki egymást.)

Ki találná ki a szabályokat? Hogyan lehetne elérni, hogy az ember ne azt érezze, hogy a "régi" jobb volt?

Igen, meggyőződésem, hogy a 195 nemzetállamra való szétszakítottság nagyobb szégyen annál, minthogy még sokáig fenn lehetne tartani.

A nemzetállamok kora lejárt. Létre kell végre hoznunk egy szabad, demokratikus, szolidáris és fenntartható jogállamot a Földi Egyesült Államokat.

Nagyon szeretnék már egy tényleg határok nélküli világban élni, ahol nincsenek születési előjogok, nincs megkülönböztetés és kirekesztés, ahol tiszteljük egymás egyediségét.

"Lám, ez a nagy felosztottság csak erőszakot szül."

Óhh, drága barátom, akkor bontsd le a telkedet körülvévő kerítést, és vedd le nyáron a bejárati ajtódat is, hogy a nem a napon barnultak erőszak nélkül is szabadon járjanak keljenek...