Miért elkerülhetetlen a világháború?

"Vagy fordítsuk meg, lehet sorolni a példákat, amikor egy világháborúval erőforrás-gondokat oldottak meg. Ja, hogy egy ikyen sincs? Hoppá, akkor csak nem mégis példátlan baromság az eszmefuttatásod? :D"

Leszűkítetted a világháborúra, én minden háborúról beszéltem.

De éppenséggel a második világháborút az erőforrásokért és élettérért indították a németek.

A többi nagyhatalom addigra már felosztotta, gyarmatosította a világot, a német növekedésnek pedig szüksége volt több szénre, több olajra, több élettérre.

És igen, megoldódott vele az erőforrás-probléma, méghozzá úgy, hogy leverték a a németeket, mint paraszt a karót, és ezzel kiiktatták a képletből a németek erőforrás-igényét, tehát nem kellett velük osztozkodni, ezzel megoldották az erőforrás-problémát egy időre.

A 7 éves háború, amit néhány történész az első világháborúnak tart, szintén a gyarmati területek(erőforrás) feletti ellenőrzésért folyt.

És igen, megoldódott az erőforrásprobléma egy időre, mert a britek elintézték a a vetélytársaikat, övék lett India, így nekik lett(maradt) erőforrásuk, a többiek(nevesül a franciák) meg kénytelenek voltak lemondani róla.

Az első világháború szintén ugyanez a sztori, a német-osztrák-magyar-oszmán szövetség szeletet akart a tortából magának, mert nem volt elég, és egy háború keretében elrendezték ezt az érdekellentétet egy időre.

"Miért tartana?"

Mert ez matematika, bmeg, ha nem értesz hozzá, miért kötözködsz?

És még példád is teljesen sz-r.

Több okból is, az egyik, hogy tényszerűen is tévedsz, mert az ózonlyukak nem csökkennek folyamatosan, időnként megnőnek.

[link]

A másik ok pedig, hogy logikailag kizárható, hogy az emberiség újra olyan tevékenységet folytasson, ami az ózonlyukak növekedését okozza?

Nyilván nem.

Ebből pedig világosan következik, hogy ennek a valószínűsége nem 0, ezért hosszú távon tart az 1hez.

Komolyan bmeg, keress már valami elemi valószínűségszámítási tananyagot a neten, és rágd át magad rajta..

"Amiben nincs igazad, hogy egy technológiai váltást nem úgy szoktak végrehajtani, hogy majd ha elhasználódik egy gép, akkor lecseréljük."

Valamit félreértettél, nem állítottam ilyet, arról beszéltem, hogy a meglévő hajókat elkezdik átalakítani nukleáris hajtásra.

"A múlt században pár évtized alatt lecserélték az összes gőzmozdonyt villanyra, esetleg dízelre. (A gőzösnél az is kisebb környezetterheléssel jár.)"

Azért ez szofisztikáljuk némileg.

Az USA-ban ez végbement ~35 év alatt.

Nagy-Britanniában, Németországban ugyanez tovább tartott kb. 20 évvel, Oroszországban és Kínában meg vagy 40-50 évvel.

"Ha pl annyira el akar fogyni az olaj, akkor pár év alatt legyártják (esetleg átszerelik a meglévőeket) nukleáris meghajtásúra."

Kizárt dolog. Ennyire gyorsan egy ilyen komoly technológiai váltás lehetetlen.

A világ egyetlen jelenleg aktív nukleáris meghajtású szállítóhajójának az építése 4 évig tartott, az előtte lévő tervezést nem is számítva.

[link]

Amúgy nincs ilyen hajóátalakítási ipari kapacitás sehol a világon, talán csak az oroszoknál egy minimális, mert ők építettek már jónéhány nukleáris meghajtású jégtörőt.

Szóval az infrastruktura kiépítése önmagában sok évbe telik, mire esetleg eljutnak odáig, hogy, figyelembe véve, hogy egy átalakításnál legalább a hajót nem kell nulláról megépíteni, és így csak 1 év egy ilyen project, és figyelembe véve, hogy épül legalább egy tucat olyan ipari létesítmény a világon, ami erre képes, akkor megint lehet számolgatni, hogy milyen ütemben mehetne végbe egy ekkora project.

Nekem nagyon az az érzésem, hogy a legtöbben itt egyáltalán nincsenek képben, hogy ilyen léptékű technológiai váltások mennyire lassan valósulnak meg a gyakorlati világban.

#75

Hát ha valaki nem érti a matematikát, azzal nem tudok mit kezdeni.

Illetve csak annyit, hogy újra javaslom, hogy legalább egy elemi szinten ismerkedjen meg vele.

Btw egy, azaz egyetlen egy darab lehetőséget látok arra, hogy a belátható időtávon elkerüljön az emberiség egy újabb globális háborút, de ennek a valószínűsége is egészen elhanyagolható.

Ha pl. az USA kidolgoz egy olyan technológiát, amivel mindenki másnak a nukleáris arzenálját képes semlegesíteni, és így egyedül marad a világon azzal a képességgel, hogy bárkire képes megsemmisítő csapást mérni.

Így képes lesz rákényszeríteni az akaratát bármelyik országra a bolygón, vagy ha nem megy, ténylegesen megsemmisíteni.

Így végül kikényszerítheti azt, hogy az egyetlen autoritás ő maradjon a bolygón, minden nemzeti hatalmat és hadsereget felszámoljon, megszűntessen, ezzel megszűnik a lehetőség egy klasszikus értelemben vett világháborúra.

(Elvileg persze ez lehetne más is, nem csak az USA, azért az USA a legvalószínűbb, mert neki a konvencionális hadereje is nagyon nagy, és megvan a globális erőkivetítési képessége, ami senki másnak nincs).

#77

Bizonyítottam a #12-ben.

De levezetem még egyszer:

Legyen bármely esemény, amiről annyit tudunk, hogy a bekövetkezése nem nulla egy adott időintervallumra. Változhat, de nem nulla.

Legyen az egyszerűség kedvéért az időintervallum egy év.

Például, legyen ezen valószínűségek sorozata 3 évre rendre 1/100, 1/16, 1/200.

Mi a valószínűsége annak, hogy az esemény bekövetkezik legalább egyszer 3 éven belül?

Itt jönnek a valószínűségszámítás elemi törvényszerűségei, ugyanis az intuícióval ellentétben nem összeadni, vagy esetleg összeszorozni kell ezeket a valószínűségeket, hanem a megfejtés az, hogy a valószínűségeik inverzét kell összeszorozni, azaz ezzel azt számoljuk ki, hogy mi a valószínűsége annak, hogy az esemény egyszer sem következik be, majd pedig ennek inverze lesz az a szám, amit keresünk.

Számoljuk ki az első évre:

A nem bekövetkezés valószínűsége 99/100, tehát logikus, hogy visszakapjuk az eredeti, 1/100-at, százalékkal kifejezve 1 %.

Számoljuk ki az első két évre a legalább egyszeri bekövetkezést.

Annak az esélye, hogy egyszer sem következik be, az 99/100 * 15/16 = 0,928125‬, ennek inverze az, hogy 0,071875‬, százalékban kifejezve ~7,18 %.

Vedd észre, hogy nőtt a valószínűség, közeledtünk az 1-hez.

Számoljuk ki 3 évre.

Itt direkt egy sokkal kisebb valószínűséget adtam meg, 1/200-t, hogy megmutassam, hogy hiába sokkal kisebb, mint előző évben, az esemény legalább egyszeri bekövetkezésének a valószínűsége 3 éven belül továbbra is nagyobb lesz, mint 2 éven belül.

Tehát 99/100 * 15/16 * 199/200 = 0,923484375, ennek inverze 0,076515625‬, azaz ~7,65 %.

Ami nagyobb, mint az előző két évre számolt, 7,18%, hiába volt a harmadik évben sokkal kisebb az egyedi valószínűség, mint a a másodikban.

Teljesen mindegy, hogy akár 1/400 a 4. évben, vagy 1/34546345, a 4 év alatti legalább egyszeri bekövetkezés valószínűsége akkor is nagyobb lesz, mint a 3 évre számolt érték.

Ha még most sem érted, hogy miért tart ez az 1-hez, azaz a teljes valószínűséghez, akkor tényleg reménytelen vagy.

Persze ha történik egy olyan, előre nem látható esemény, minthogy mondjuk egy b-szomnagy meteor becsapódik és kiírtja az emberiséget, akkor nyilvánvalóan az egyedi előfordulás valószínűsége nulla lesz a továbbiakban bármelyik évben, mert ez elvileg is lehetetlenné teszi a világháborút, mert nem lesznek emberek, és akkor nem fog 1-hez tartani, de minden más esetben igen.