Igaz, hogy a középkorban alig golgozott a jobbágy a mostani polgárokhoz képest?

Ejj de későn találtam erre a kérdésre. Nem olvastam végig a válaszokat, de pár dolgot megjegyeznék:

- A középkori jobbágy (ami rohadtul nem ugyan az, mint akire ma "parasztot" = földművest mondtunk) az év nagy részén a hűbérura földjein robotolt.

Egy rövid olvasnivaló, az úrbéri rendelet, amit úgy gondolom mindenki tanult már általánosban legalább: [link]

Ez az egésztelkes jobbágyra vonatkozó rendelet. Tudjátok a jobbágyok mekkora része volt egésztelkes? Nagyon alacsony százaléka, folyamatos volt a zselléresedés. A zsellérek nem rendelkeztek jobbágytelekkel (illetve kb egy házhely nagyságúval), így csak bérmunkából tartották fenn magukat. Akinek volt jobbágytelke az a robot MELLETT foglalkozott azzal. Tehát az évi 100 nap gyalogrobothoz jött még a saját földön való munka is.

- Korábban olvastam, hogy a kérdező azt írta, a téli tüzelő le van annyival tudva, hogy kimegy a paraszt, kivág pár fát és felaprítja... a probléma az, hogy a parasztoknak nem volt favágási joguk, az ágakat összeszedhették a földről. Ha fát akartak, akkor vagy vettek, vagy sajátot vágtak, ami meg ugye nem igazán lett volna honnan.

- A jobbágynak nem volt fizetése, a robotért nem kapott semmit, az egy kötelező dolog volt. A saját terméséből meg az esetleges roboton felül vállalt bérmunkából kellett fenntartania magát. Ez azt jelentette, hogy a ruháit, használati eszközeit, épületeit mind mind vagy maga készítette, vagy eladott termésből volt.

- A középkorban a jobbágyokat annyi adó sújtotta, amennyit nem szégyelltek rá kivetni.

"Éhezés sosem volt. Ha éhezett leette a fáról a gyümölcsöt vagy levágott egy állatot."

Persze, ha volt gyümölcsfa, rajta termés, meg állat, amit leöljön, akkor nem éhezett. És ha nem volt? Ez az idézett mondat kb olyan szintű, mintha azt mondtad volna, hogy ha éhezel, akkor kimész a spájzba kajáért.

"A ház körül, napjában 2x foglalkozott az állataival : reggel enni adott nekik, este meg kiganézta, ezekből nem jön ki a mai napi 8 óra. A földesúrnál azok dolgoztak, akiknem nem volt földjük 2 napos munkahetük volt, akinek volt földje, nem kelle dolgoznia a földesúrnál és 3-4 napos munkahete volt. Mit nem értesz ? "

1. Gondolom te még nem foglalkoztál állatokkal. Egy jobbágynak nem 3 csirkéje volt meg 2 nyula. Valóban nem 8 óra kiganézni meg megetetni, de te szerintem még életedben nem láttál istállót.

2. A jobbágynak sosem volt földje. Soha. Azt a földesúrtól kapta robot fejében HASZNÁLATRA. Akinek ez sem jutott, az volt a zsellér.

"Meg kellett volna tanulnod a földrajzot. Magyarország kiváló mezőgazdasági adottságai révén, mivel 30 millió embert lenne képes eltartani, így reális az, hogy arra kellene épülnie az országnak. Nem gondolod ? :-) "

Igen, most lehet, hogy annyit tartana el. Csak te azt nem tudod, hogy folyamatos volt az igaerő hiány (lova parasztnak sosem volt, a gazdagabbnak voltak esetleg marhái, a szegény meg maga húzta az igát), nem voltak meg a mai kinemesített növények, nem volt permetszer, nem volt megfelelő mennyiségű természetes trágya (a fent írt igaerő hiány miatt) sőt egyáltalán nem is voltak meg a fejlett földművelési technikák. Vad talajváltó gazdálkodás --> kétnyomásos --> háromnyomásos --> vetésforgó. Tudod mikor terjedt el itthon a vetésforgó? Jóval a középkor vége után. Amíg Kossuthék szabadságharcot vívtak, a frissen felszabadított jobbágy még javában 3 nyomásos módszerrel művelte a földjét, magyarul a földjének a HARMADÁN abszolút nem termett semmi.

Na jó, tuti, hogy nem jártál be történelemórákra vagy csak troll vagy.