Igaz, hogy a középkorban alig golgozott a jobbágy a mostani polgárokhoz képest?

A kérdésed azon része igaz, hogy nem volt éhezés Magyarországon. Egyébként más országokban előfordult, viszont itthon igencsak jómódúak voltak a parasztok a középkorban.

Télen egyébként nem láblógatás ment, hanem vadásztak és fát vágtak ezerrel, hogy ne fagyjanak meg a házban.

Kérdező, kapáltál már a tűző napon? Próbáld ki egyszer, kint a földeken, izzadsz mint a gebe, a kapa nyele feltöri a kezedet és hólyagos lesz, a hőségtől megbolondulsz, a derekad letörik a homok égeti a talpadat... Egyszerűen bele lehet őrülni egy negyedóra után, ha az ember nincs hozzászokva. Ehhez képest egy irodában a klímában ülni és gépekkel babrálni - egy parasztember szemében nem is munka szerintem. Ha egyszer kimész kapálni, azt fogod kívánni, hogy inkább ülsz 8 órát egy irodában, minthogy a tűző napon egy órát kelljen kapálnod! :D

Egyébként az igaz, hogy a középkori embernek a munkaideje sokkal kötetlenebb volt mint ma. Egyrészt tele volt az év mindenféle egyházi ünneppel, amikor tényleg nem kellett dolgozni, és ugyebár a mezőgazdaság főleg szezonális munka, tehát a növénytermesztés bizonyos időszakokhoz kötött. Az állattenyésztés sem tűnik olyan ördöngős dolognak. Az ember felkelt 4-kor hajnalban, megetette az állatokat, dolgozott a földön és a napnyugtával lefeküdt.

Igen ám, ez eddig mind szép és jó, de abba nem gondolsz bele, hogy a középkori átlagember milyen körülmények között élt.

Egész évben dolgozott, hogy learassa a termést, legávja az állatot. Egyrészt, a 20-ad részét az egésznek egyből le kellett adóznia az állam és a földesúr részére. Aztán be kellett fizetnie az állami adót is. A földesurának ráadásul robotolnia is kellett, tehát egy héten egy napot nem a saját földjén dolgozott, hanem a földesúrnak dolgozott ingyen. Ami magának megmaradt, annak a nagy részét el kellett tennie vetőmagnak (a gabona terméshozama a rosszabb években nem volt kétszeres sem, tehát a betakarított terménynek több mint a felét el kellett tenni vetőmagnak, úgy, hogy a 20-ad részét már leadózta!) Miből sütött akkor kenyeret?

Másrészt lehet, hogy jött egy rossz év, és az egész termést elvitte az időjárás vagy valamilyen nyavaja vagy a szárazság vagy a túl bő csapadék vagy árvíz vagy akármi. És akkor nem volt ám ilyen, hogy állami kártalanítás! Maradt a nyomorság, az éhezés egy éven keresztül, amíg jött a következő betakarítás! És akkor meg lehet, hogy betört valamilyen ellenség az országba és elvitte a termést, vagy az állatokat. Lehet, hogy a lovakat vitt el, és akkor miből szántott? Az egyház viszont fütyült erre, a tizedet ugyanúgy követelte, a földesúr pedig a kilencedet! Közben lehet ,hogy volt a parasztnak 9 gyereke, azt miből etette? Bank nem volt, kölcsönkérni nem lehetett, a szomszédot meg ugyanúgy súlytotta az ellenség és az időjárás, az is ugyanúgy nyomorgott, ki adott volna kölcsönt, ki segített? Senki.

Ráadásul akkoriban olyan dolgok voltak, hogy te azt el se tudod képzelni. Egy ellenséges támadás során akár falvakat irtottak ki, a hullák rohadtak mindenütt a földeken (pl. a tatárjárás idején, de voltak ilyenek a török-koban is bőven). A török korban ráadásul valami fertőzés miatt az egész országban megfertőződött az ivóvíz, és a kutakból nem lehetett inni, és csak bort ittak az emberek. Akkor terjedtek el a könnyű alföldi borok, mert nem lehetett a kutakat használni. Viszont a csecsemőhalandóság nagyon durva volt.

Na igen, ez a másik, a betegségek. A középkori ember születéskor várható életkora 35 év volt. :D El tudod te ezt képzelni? Az átlagember 35 évesen halt meg! A mai világban egy 35 éves embert mi fiatal, sportos, energikus embernek képzelünk el, viszont akkor már őszült a haja, a fogai is lehet, hogy kihullottak, kérges volt a bőre, úgy nézett ki mint ma egy 50-60 éves ember. Mert rengeteg olyan fertőzés, betegség volt, amire ma lazán megkapod a gyógyszereket és az oltásokat már gyerek korodban, akkor viszont fogalmuk se volt ezekről, és mindenféle nyavaja kínozta az embereket.

Gondolj bele, ha rosszul látott valaki, akkor nem volt ám szemüveg vagy kontaktlencse, hanem úgy élt egész életében, hogy nem látott jól. Ha a foga fájt, nem volt ám fogorvos hogy betömje, hanem elrohadt a foga, és úgy hullottak ki a rohadt fogai egymás után. Tudod milyen érzés lehetett? Ha megsebesült (pl. favágás közben egy komoly szilánk állt bele vagy megmarta egy vadállat stb.) nem volt fertőtlenítő, jód és ilyenek. Lehet, hogy egy mai szemmel tök egyszerű baleset miatt akkor amputálni kellet az egész karját vagy lábát az illetőnek, azt is fertőtlenítés, érzéstelenítés nélkül.

A csecsemőhalandóság óriási volt, igazából mindennapos volt, hogy egy nő szült 10 gyereket, amiből 2-3 érte meg jobb esetben a felnőttkort. Mindennapos volt a halál, az emberek együtt éltek ezzel. Nem úgy volt, mint ma, hogy valaki beteg és elviszik a kórházba, és ha meghalt, akkor a kórház és ilyen-olyan intézetek intézték a holltestet. Nem. Ma igazából a hozzátartozóink holttestét mindenféle intézmény kezeli a temetésig, mi nem is látjuk őket, max. a ravatalon. De a középkorban ott halt meg valaki akár éjjel akár melleted. Lehet, hogy a gyerekek egy ágyban aludak, és reggelre arra ébredtél, hogy a tesód halott az ágyban. Vagy a 35 éves apád halt meg mert már öreg volt. És ilyenkor a feleség és a gyerekek mosdatták meg a holttestet, ők törődtek vele, a házban ravatalozták fel. Gondolj bele, ha az apádat, anyádat vagy a testvéredet neked kéne megmosdatni és ünneplőbe öltöztetni miután meghalt!

És ha meghalt az apja, a fiúnak kellett átvenni a család irányítását. Akár már egy 14 éves fiú kint dolgozott a szántóföldön, és pl. 8 testvérét kellett ellátnia, úgy, hogy jöhetett az ellenség, aki elvitt mindent vagy rossz időjárás vagy akármi...

És az életkörülményekhez még annyit, hogy akkor nem volt ám számítógép, de még TV sem, rádió sem. Hogy szórakoztak az emberek? Pl. a török-korban az volt a szórakozás, hogy a faluban járt egy evangélikus prédikátor, aki kihívta a helyi plébánost hitvitára. A nép pedig a disputájukat hallgatta, ez volt a "mozi". Az egyszerű pórnép még olvasni sem tudott, a világról fogalmuk sem volt, igazából az egész életük a munkával telt el, mindig dolgoztak valamin, még akkor is, ha tél volt és nem kellett a földeken lenni (akkor szerszámokat javítottak, házat, istállót vagy akármit építettek/javítottak, az állatokat is ugyanúgy kellett gondozni stb.). A nők szőttek-fontak, ház körül dolgoztak, apróbb állatokat (szárnyas) gondoztak, gyerekekkel törődtek, 18-19. században kukoricát morzsoltak stb.

A lakóház sem olyan volt ám mint ma, egerek-patkányok mindennaposak voltak benne, nem votl villany, nem volt WC benne, nem volt vezetékes víz, nem volt melegvíz, nem fürödtek minden nap. Az Árpád-korban ráadásul még földbe vájt putrikban éltek, a 14. században jelentek meg a fából majd vájogból (hegyvidéken kőből) épült lakóházak. De főleg fából építkeztek, amik könnyen kigyulladtak, és nem volt tűzöltó, hogy eloltsa...

Na mindegy, nem ragozom tovább, egy szó mint száz, a mai embernek arany élete van a középkori emberhez képest, igazából ma egy szegényebb ember sokkal jobban él, sokkal jobban táplálkozik és tovább is él, mint a középkorban a király.

Tehát összefoglalva:

Nyáron hajnaltól-sötétedésig nyomták, délben álltak meg egy másfél órára, de ezt se jófejségből engedték, hanem mert így délután jobban tudott dolgozni.

Ment a kapálás, a kaszálás, a szedés, szal nagyon nem volt az olyan vicces.

Mellette az állatokat rendben kellett tartani, etetni, kiganézni meg ami épp olyan volt(fejni, a tollat begyűjteni).

Télen meg ahogy már írták, nem láblógatás volt, hanem azt intézték, amire nyáron nem volt idő.

Fa gyűjtése, vágása, a házat, az udvart rendberakni, szerszámokat készíteni, javítani stb...

Ez szinte alap, hogy kevesebbet golfoztak, hiszen eleve nem volt hol, a földesúr sajnálta a területet meg nem is tudták volna karban tartani, hogy alkalmas legyen a játékra.

Arról nem is beszélve, hogy az egész faluban volt egy ütő.

Azzal mit kezdesz?

A hagyományőrzők hajlamosak megszépíteni a múltat, ettől függetlenül a lényeget tekintve igaza volt. Még a hülyeségéről messzeföldön híres index is írt erről cikket:

[link]

A hülyeség fokából ízelítő: "A munka a földeken pirkadattól alkonyatig tartott, ez télen 8-10, nyáron akár 16-18 órát is jelenthetett." - Érted, szóval _télen_ napi 10 órát dolgoztak a földeken. Biztosan seperték a havat...

Szóval imádjuk, mikor az ELTE történész szakon végzett pesti hülyegyerek spekulálni kezd arról, hogy is élhetett egy paraszt régen.

"Régen" és "régen" között is óriási különbség van. A középkori paraszt önellátó gazdálkodást folytatott, sokkal kevesebbet dolgozott, mint az újkori paraszt, aki árutermelő földműveléssel foglalkozott, ami az előszobája volt a mai iparszerű mezőgazdaságnak. Tulajdonképpen az is iparszerű volt, csak kézi/állati erővel. Így aztán valóban reggeltől késő estig kapáltak nyáron, hiszen nekik kellett élelemmel ellátni a városok egyre növekvő lakosságát. Amíg az ország lakosságának 85-90%-a parasztként művelte a földet, addig nyáron se nagyon volt napi 5-6 óránál több munka fejenként, a vetési és aratási időszakot leszámítva, amikor valóban egész nap dolgoztak, aratáskor le se feküdtek aludni, a teljes sötétség beálltától pirkadatig aratóbált tartottak, majd mentek vissza dolgozni.

Éhezés legalábbis Magyarországon a hatalmas gyümölcstermelés miatt valóban nemigen volt, de azért szűkös évek valóban voltak. A paraszt teljesen rá volt utalva a természetre, az időjárásra, aszályos években szinte semmi nem termett (az említett gyümölcsöket kivéve). Ilyenkor a korábbi években félretett búzán, árpán húzták ki. Aszályos évben a legelők is gyérek voltak, az állomány lesoványodott, nem volt túl sok öröm a vágásban sem.

"Éhezés sosem volt."

:))

"Tehát a jobbágynak megvolt a napi sültkrumplija disznóhússal és leszedte a szőlőjét savanyúság gyanánt, ez kiváló étel ma is. Nemde !?"

:)))

Ti komolyan nem veszitek észre hogy a Kérdező egy troll? :) Röhög a sok hülyén aki felháborodik és komolyan veszi :)