Látva a vállról indítható páncéltörők sikerességét, milyen hadsereget kell felállítsunk?

# 40

A Moszkva cirkáló több száz km sugarú körben volt képes légvédelmi ernyőt biztosítani, vagy raketacsspást mérni. Egy üzemanyagfeltöltéssel több ezer km-t képes megtenni.

A Moszkva cirkáló stratégiai fegyver.

A Moszkva 40 évesen, amortizációval ért 750 millió dollárt, ha egy ilyen 10 000 tonnás cirkálót meg akarnak építeni az oroszok, az minimum 1,5 milliárd dollár.

# kürasszír

A Moszkva cirkáló a hordozott Sz-300-as Triumfokkal tudott több száz km-es védelmi ernyőt biztosítani, akkor nem mindegy, hogy hajókázva teszi meg, vagy gurul / megy (érdekességképp a T-80-as alvázán is lehet hordozni Sz-300-ast).

Krím / Herszon garantáltan Orosz kézen maradnak, és az ott felállított Sz-300-asokkal nagy területet képesek lefedni.

És Mi ellen kell légvédelem ? NATO-gépek biztos nem térnének be, Ukrán Légierő meg nem létezik.

A több ezer km az nyílt tengeren van, ott az USN szimpla túlterheléssel kivégezné, a stand-off fegyvereivel, az USA tud egyedülállóan Carrier / Battleship Battle Group-okat fenntartani, az Oroszok nem.

Én az Oroszok helyében csak a Tájfunokra és társai költenék, a hadihajókra nem.

# 42

A ballisztikusrakéta hordozó tengeralattjárók valós értéke egy nem nukleáris háborúban nagyjából nulla.

A 6 db Tájfunból 5 egységet már leselejteztek az oroszok, az utolsó, a Dimitrij Donszkoj 2026-ban megy a bontóba, jelenleg már csak teszthajóként használják ezt is, nem aktív tengeralattjáró.

#43

Oroszország kis túlzással Munkácstól Csukcsföldig / Bering-szorosig terjed, egyedülálló lehetőségeik vannak így, hogy két kontinensen vannak jelen ?

Az Északi-Sarki-óceán meg jóformán hajózhatatlan.

Hol kéne az Orosz Haditengerészetnek uralnia a tengereket és expedíciós műveleteket végeznie ?

# kürasszír

A tengeralattjárók felváltva hordozhatnak robotrepülőket és ballisztikus rakétákat, és a ballisztikus rakéták is elláthatók nem nukleáris robbanófejekkel.

De a rakétaerők, a szárazföldiek is fejlettek, mindenük van a Tocskától / Okától a Pionyeren át a Topolig, és elsődlegesen nukleáris robbanófejesek, de kicserélhetők vegyiekre, és még hagyományosakra is.

A Haditengerészet kiváltható sok mással, sokkalta költséghatékonyabban, presztízskérdés a léte, és korrupció alapja is.

# 42 # 46 # 47 # 49

EZT ÍRTAD: „A Haditengerészet kiváltható sok mással, sokkalta költséghatékonyabban, presztízskérdés a léte, és korrupció alapja is.”

A HADITENGERÉSZET SEMMIVEL SEM VÁLTHATÓ KI. EZT A MAI NAPIG ÍGY GONDOLJA MIND AZ USA, MIND KÍNA, MIND OROSZORSZÁG TÖBBEK KÖZÖTT.

EZEK A HATALMAK A NAVALIZMUS DOKTRÍNÁJÁT KÖVETIK.

Ennek a nézetnek, a haditengerészet pótolhatatlanságának az egyik legnevesebb képviselője pedig éppen egy orosz, Szergej Georgijevics Gorskov (1910-1988) flottatengernagy, a „szovjet Mahan” volt. Gorskov az egyik legjelentősebb haditengerészeti teoretikusként van számon tartva, fő műve: Az állam tengeri hatalma.

A navalizmus doktrínáját az amerikai Alfred Thayer Mahan (1840-1914) admirális dolgozta ki. Mahan fő műve, az 1890-ben kiadott A tengeri hatalom hatása a történelemre (The Influence of Sea Power Upon History), mely azonnal óriási hatást váltott ki. Mahan követőja volt II. Vilmos német császár, Tirpitz német admirális, sőt Hitler és Sztálin is.

A navalizmus doktrínája kimondja, hogy az utóbbi 500 évben mindig az a hatalom volt a világ vezető hatalma, amelynek haditengerészete a világtengereket uralta.

Amely hatalom haditengerészete a világtengereket uralja, az a hatalom ellenőrzi a világkereskedelmet, amely elsősorban a világtengereken keresztül bonyolódik le.

Amely hatalom a világkereskedelmet ellenőrzi, az uralja végső soron a magát a világgazdaságot.

A fentiekből következően csak az a hatalom lehet a világ vezető hatalma, amely uralja a tengereket.

A tengerek feletti uralom (command of the sea) tette előbb Nagy-Britanniát, majd az Egyesült Államokat a világ vezető hatalmává.

EZT ÍRTAD: „A Moszkva cirkáló a hordozott Sz-300-as Triumfokkal tudott több száz km-es védelmi ernyőt biztosítani, akkor nem mindegy, hogy hajókázva teszi meg, vagy gurul / megy (érdekességképp a T-80-as alvázán is lehet hordozni Sz-300-ast).” ÉS: „Krím / Herszon garantáltan Orosz kézen maradnak, és az ott felállított Sz-300-asokkal nagy területet képesek lefedni.”

A Moszkva cirkáló az egész Fekete-tenger felett dominánssá tette Oroszországot, amit a partra telepített eszközök nem pótolhatnak, mert nem alkalmasak a Fekete-tenger ellenőrzésére, arra csak hadihajók képesek.

A Moszkva cirkáló elsüllyesztése felborította a fekete-tengeri erőviszonyokat, a Moszkva elvesztése után most már Törökország haditengerészete a legerősebb a Fekete-tengeren.

EZT IS ÍRTAD: „Hol kéne az Orosz Haditengerészetnek uralnia a tengereket és expedíciós műveleteket végeznie ?”

Oroszország nem globális hatalom, sőt nem is igazi nagyhatalom erős és nagy haditengerészet nélkül. Erre már régen rájött Nagy Péter cár és Nagy Katalin cárnő, akik az Orosz Birodalom stratégiai céljává tették a kijutást a tengerekre. Nagy Péter trónra lépésekor Oroszország sem a Balti-, sem a Fekete-tengerre nem rendelkezett kijárattal, ezeket a svéd és az oszmán nagyhatalmak birtokolták. Maga Nagy Péter alapította meg az orosz haditengerészetet, az Orosz Császári Haditengerészetet is. Nagy Péter megszerezte a svédektől a balti-tengeri kijáratot a nagy északi háborúban (1700-1721). Nagy Péternek még csak félsikereket ért el a Fekete-tengerhez történő orosz kijutással az oszmánok ellenében, majd Nagy Katalin tudta megtörni a török fekete-tengeri hegemóniát, és megszerezni a Krímet az oszmánoktól. Oroszország azáltal vált igazi nagyhatalommá, birodalommá, hogy kijutott a Balti- és a Fekete-tengerhez, egészen addig nem volt komolyan vehető európai hatalmi tényező.

EZT IS ÍRTAD: „Robotrepülőt szárazföldileg is lehet indítani, a Tomahawk-ot is lehet úgy alkalmazni.”

Hogyne lehetne.

És akkor mi történik, ha nincs a Tomahawk hatósugarán belül szárazföldi bázisod, ahonnét kilőhetnéd a célpontra?

A hadihajó óriási előnye a szárazföldi bázissal szemben, hogy mobilis, a világ bármely részén bevethető.

A haditengerészetet a globális mobilitása teszi pótolhatatlanná.

a haditengerészet ugyanis sokkal mobilisabb, mint akár a szárazföldi csapatok, akár a légierő.