Vajon miért van jó ideje felfüggesztve az ingyenenergiáról szóló K-fórum?

Értem én hogyan értetted a paraszt szót. Ahogy Orffyreusnak sem volt fizikusi képzettsége, nem is ismerték akkoriban a perdület, tehetetlenségi nyomaték és hasonló fogalmakat. Ő meg vándororsvos volt.

Ja és bocs, a 459-es hozzászólásban a tehetetlenségi nyomaték helyes mértékegysége: kg·m²

A kg·m²/s a perdület mértékegysége.

A szüleimnek is volt háztáji gazdaságuk, náluk szerettem meg a szabad rezsimentes élet szépségét. Aki azt nem kóstolta, az érthető ha ellenzi a szabadenergiát. Városi lakásban élő ismerősöm közül néhány még azt is mondta hogy minek a szabadenergia hisz van áram a konnektorban és a távfűtés radiátora is mindig meleg. Vagyis neki aztán mindegy hogy a profitéhes szolgáltatók mennyiért adják neki az energiát.

Ha a visszatérő ingának és az elinduló ingának csak helyzeti energiája van.

Elinduláskor több, mert visszatéréskor nem emelkedik ugyanolyan magasra.

Ha lökdössük (és nem terheljük), hogy ugyan olyan magasra érkezzen, mint az induláskor, akkor a bevitt energia pontosan egyenlő a súrlódási veszteséggel.

Ha még terhelni is akarjuk, akkor ennek megfelelően több bevitt energia szükséges.

Én sem bántom a parasztokat, de ez nem úgy van, ahogyan gondolják.

Ezen a videón a kisujjával lazán működteti az ingát és a vízpumpát:

Pendulum eases pumping of water

https://www.youtube.com/watch?v=jNdF8mTfu4g

Ráadásul csak rövid impulzusokban kell megbillentenie.

Azzal a bevitt energiával lehetne működtetni ennek a vízpumpának a karját is?

[link]

Ez a kar meg sem mozdulna a kisujjának attól az energiájától.

Ezen a videón a 22.20 körüli részénél "nyomkodós" zseblámpákat működtet:

https://www.youtube.com/watch?v=5ho0_obiakM

Volt ilyen zseblámpám és jól emlékszem hogy a videón látható laza kézmozdulattal nem lehetett azt benyomni. Ő meg 9 darab zsblámpát is működtet.

Idegen1 irta: "Egy feszülo rugó is ero!Nem szándékom megcáfolni Milkovic,Vagy a Te elméleteded…még Albertét sem(pedig elég ingatag:)Visszacsatolással bizonyítsd hogy többlet van.A pumpa nyomja a vizet az ingára,váltószeleppel…ide oda.A lecsorgó vizet szíjja a pumpa"

A kizárólag rugóval keltett oszcillációk ötlete nekem is eszembe jutott régebben. Még megvan az algodoo ban készült szimuláció róla. Most igy utólag viszont arra gondolok, hogy ott csak és kizárólag a gerjesztöenergia jelentkezik mint energiabemeneti forrás. Az ingatömeget nem éri más hatás (0 gravitációban próbálgattam). Az ingatömeg természetesen leng ide oda, majd megáll. Látszólag ugyan az mint pl. a Milkovics inga esetében ahol viszont a föld vonzóerejének beléptetése is megtörténik a gerjesztés hatására. A rugó lengette tömeg és a gravitáció lengette tömeg - folyamatok közti különbség az, hogy az elsö esetben 100% lesz a hatásfok (mivel nincs jelen más erö csak a gerjesztöenergia), a második esetben pedig 100% feleti lehet (mert becsatolásra kerül az az erö amiért nem kellett "fizetnünk").

Gondolom erre a matematikai képletek is bizonyitékul szolgálhatnak ahol egyszerüen kiiktatod a gravitáció hatását. Zéró gravitációval számolsz. Gondolom. Bár a matematika túl mély viz nekem.

Valaki magyarázza már el, hogy ebben W = ½Θ(ω+Δω)² a képletben mit jelent az "1/2".

Tudom, hogy osztás, mögötte valami nyomaték van meg a hatványozás, de miért kell osztani 2-vel?

(Könnyebb, ha (a+b)2 = a2+b2+2ab-ra hivatkozom.)

Ha két nyomatékból és két szögsebességből származó energia miatt, akkor az a bizonyos a2+b2+2ab telesen feleződik.

A 2ab többlet is meg az a2 is meg a b2 is.

Ekkor már nincs többlet, ha jól számolom.

Vagyis azt állítod hogy az ½ miatt nem lesz többletenergia. Vagyis szerinted az

½(a+b)² = ½a² + ½b²

Az "egyenlet" jobb oldalán kiemelve az ½-et:

½(a+b)² = ½(a² + b²)

Majd egyszerűsítve ½-el:

(a+b)² = a² + b²

A bal oldalon elvégezve a négyzetre emelést:

a² + b² + 2ab = a² + b²

Ez nem tűnik egyenlőnek, a bal oldal egy + 2ab taggal nagyobb.

Θ-val és ω-kkal is felírható, de ezekkel a változókal egyszerűbb volt.

Hogy mit keres az energiaképletekben az ½, arra válasz például itt található:

[link]

Vagyis a munkát (energiát) F·s szorzataként írják fel. Majd az s helyébe az s = ½·a ·t²-et helyettesítik. Az utóbbi kifejezésből marad benne az ½.

De valahol geometriai módszerekkel is meg van magyarázva hogy miért kerül oda az ½. Vagyis háromszög területével fejezik ki az origóból kiinduló egyenes alatti területet: (alap×magasság)/2.Ha rátalálok arra az oldalra akkor belinkelem azt is, de dióhéjban geometriai magyarázattal meg erről van szó.

A Fénykapun is közzétette Pájer Tibi a következő ábrával kapcsolatos méréseit.

[link]

Fizikus ismerőseinek köszönhetően a méréseket elvégezte komoly laboratóriumi műszerekkel is. Az eredmény többlet teljesítmény volt a kimeneten. Akkor még nem ismertünk rá magyarázatot.

A nagyfeszültségű generátor lehet például egy Flyback trafó, a lényeg hogy elegendő feszültséget biztosítson a villamos ív húzására és áramerőssége kicsi legyen, így nem is veszélyes.

a) A bal oldali ábra szerint nem képes kivilágítani az izzót. Ekkor a nagyfeszültségű generátor áramfelvétele megugrik, mint ha rövidre zártuk volna a kimenetét.

b) A jobb oldali esetben viszont az izzó teljes fénnyel világít. Pedig csak egy kondenzátor és egy szikraköz került az áramkörbe. Mert ekkor az izzón a generátor és a kisülő kondenzátor áramának összege folyik át. Ez az áramösszeg négyzeten van a teljesítmény képletében: P = R·(I1 + I2)². Az izzó világításakor a generátor teljesítményfelvétele nem változik vagy vissza is esik az üresjáratihoz képest, a szikraköz hosszától függően.

"Ez nem tűnik egyenlőnek, a bal oldal egy + 2ab taggal nagyobb."

De nagyobbám! Na erre is bedobunk 1 felest. Csirió.

Éljen a +2ab tag.

Egészségedre!

Még egy feles?

Meg fog ártani!Gémeskút?...Kerekeskút?Pumpa erőkarral,később tekERŐkarral.

Melyik volt előbb a vödör a kötél vagy a létra?

Ha vödör és a létra volt előbb,akkor törvényszerű a kötél mielőbbi feltalálása.Ki a fene menne ma le a kútba létrán egy vödör vízért?

Nincs többlet...csak könnyebb.Egyszer csak megérted.