Európából el fog tűnni a vallás. Milyen következményei lesznek ennek?
Olvastam egy kimutatásban, hogy pár kimondottan vallásos ország kivételével(Románia, Görögország, Ciprus) az európai államok körében egyre kisebb a vallásosak aránya. A változás drasztikus, egyes országokban, például 2005-ről 2008-ra a vallásosak aránya 3%-ot zuhant Észtországban. Azt is írták ugyanott, hogy amint felnő a mostani generáció és felváltja az előzőt, akkor ez még drámaibb lesz, szinte ugrásszerű.
Ennek milyen társadalmi, politikai következményei lesznek?
Kultúrált válaszokat kérek! Én személy szerint nem tartom rossznak ezt a folyamatot, de mindenki véleményére kiváncsi vagyok. Köszönöm.
"Tipikus konzervatív baromság, hogy régebben minden jobb volt, erkölcsösebbek voltak, stb... Ezért undorodtam meg a jobboldaltól - régebben jobboldali voltam."
1. Az, hogy "régen minden jobb volt", nem konzervatív állítás, hanem vénasszonyos sipákolás. A konzervatív nem azt mondja, hogy régen minden jobb volt, hanem csupán nem hisz a haladásban, vagyis abban, hogy az emberi állapot lényegesen javítható. Ezt úgy kell elképzelni a gyakorlatban, hogy ha valamit sikerül javítani, akkor valami más romlik. Vagy ha sikerül is minden vonalon javítani az életet, akkor sem leszünk boldogabbak. Ráadásul az élet megjavítására tett kísérletek rosszul is elsülhetnek, ezért ami "haladó", az nem okvetlenül jobb annál, ami "maradi". Ezt állítja a konzervatív, nem pedig azt, hogy "jobb volt régen". Az ellentétes álláspont a meliorizmus és a progresszivizmus. A meliorizmus szerint az emberi állapot egyértelműen javítható, pl. ma egyértelműen jobban élünk, mint 20 éve, mert akkor még nem volt internet és fapados repülő. A progresszivizmus szerint a társadalom tudatos újratervezése, az ún. haladás feltétlenül jobb, mint a hagyományok továbbvitele, mert az utóbbiak csak úgy vannak, nem tudatosak, ezért általában rosszak.
2. A jobboldaliság nem egyenlő a konzervativizmussal. A jobboldaliság legtömörebb definíciója az, hogy a szabadság-egyenlőség vitában a szabadság oldalán áll, vagy pedig az, hogy a teljesítmény-szolidaritás dilemmában a teljesítmény oldalán.
Ugyan nem véletlen, hogy a jobboldaliság gyakran konzervatív, de ez nem feltétlenül van így, hiszen lehet liberális is (bár feszültség van a liberális egalitarianizmus és a jobboldali teljesítményelv között).
"Szerintem valami univerzalizmus, liberalizmus, konszumerizmus keverék."
Igen, mivel korunk félhivatalos ideológiája univerzalista (más nem is lehet a globális piac miatt) és konzumerista (konzumerista az ideológiája, de a rendszere nem annyira). A liberalizmusnak része az univerzalizmus, tehát egyben liberális is. Én ezt mondom. Szerintem ezek közhelyek.
Nem tudom feltűnt e, hogy az emberek különböző tudati szinteken vannak. Az emberek nagy részét, nem tudom, hogy feltűnt e, semmi nem különbözteti meg az állatoktól. Általában a leggátlástalanabbak legprimitívebbek foglalkoznak a legkevesebbet a hittel. Egyeseknek micsoda kielégülést okoznak ezek a piti csibészségek, hogy beírhatja ide vallás=gyávaság.
A világban rengeteg az "útkereső", általában csalódnak és a társadalom felemészti őket. Aki keres az általában talál. Ha olyan utat választ ami nem igaz, az a vakhit, a nép általában ezekre haragszik. Az európai kereszténység csak részben tartalmazza az igazságot, de mindenképpen egy jó üzenetet közvetít. A tudományt és a vallást felesleges szembe állítani. Alapvetően két dolog közül kell választani: az egyik, hogy kezdetben volt az Ige vagyis a világmindenség egy gondolat műve vagy a véletlené, ahogy Darwin gondolja.
Nem kizárt, hogy Karl Marxnak igaza volt:
"Nouriel Roubini amerikai közgazdász professzor, aki kiérdemelte a Dr. Végzet elnevezést, miután a 2007-2008 előtti boldog békeidőkben megjósolta a pénzügyi válság kirobbanását, úgy véli, hogy Marx helyesen elemezte a kapitalizmus önpusztító természetét, aminek eredménye most egy újabb nagy válság lehet, idéz a Napi Online [1] a közgazdász Wall Street Journalnak adott interjújából.
Karl Marxnak igaza volt – fejtegette –, a kapitalizmus egy ponton lerombolja önmagát, mert a hatékonyság, a jövedelmezőség, a költségcsökkentés javításának örökös hajszolásával folyamatosan átszivattyúzza a jövedelmeket a munkától a tőkehez, ám ez elkerülhetetlenül kapacitásfeleslegekhez és az aggregált piaci kereslet hiányához vezet. Pontosan ez történik: azt hittük, hogy a piacok szabályozzák a folyamatokat, de nem így van.
Marx azt jósolta, hogy a kapitalizmus el fog bukni, mert az emberek saját érdekeiket követik, és ezzel egyben kudarcra ítélik a társadalmukat mint egészet. Ezért és más okok miatt is a kapitalizmus lényege szerint immorális - szögezte le anélkül, hogy ezt tovább részletezte volna. Ugyanakkor tovább folytatta a bírálatát, eljutva oda, hogy amint a különböző típusú adósságok elborítják a gazdaságot, a rendszer megszűnik működni."
( [link]
Marx nem csak ezt látta helyesen, hanem a vallás szerepét is.
"A reklámok szerepe: elhitetik, hogy a fogyasztás boldogsághoz vezet."
Képzeld, mennyivel jobb ez, mintha a reklámok azt hitetnék el, hogy a boldogsághoz az egész Európát egyesítő Ezeréves Birodalom megteremtése, vagy a kommunizmus felépítése, vagy a Nagy Ázsiai Közös Jóléti Övezet létrehozása, Nagy-Szerbia megteremtése stb. vezet el.
"ez az USA 2007-es GDP-jének 2%-a"
Nagyon kevés. Szerintem kutyatápra is költenek ennyit.
"A depresszió növekvő mértéke a modern társadalmakban"
Soha senki sem bizonyította még be, hogy a depresszió lesz egyre gyakoribb és nem a kritériumai egyre lazábbak :))))
A fogyasztásellenes szövegek helyett javaslom Daniel Miller műveit.
ma 13:28
A sötét középkor egy 18.-19. századi mese.
Szerintem a kapitalizmus ma még nagyon is jól működik, élvezzük ki amíg lehet. :)
Azután mivel minden fennmeradásához szükséges alapja gyorsabban fogy, mint keletkezik, szükségszerűen véget ér.
Erre legalább gondolatban készüljünk fel.
Amúgy az eredeti kérdésre visszatérve, a vallás nem tűnik el európából, hanem valóban "átcsatornázódik", de a mozgatói ma is jelen vannak.
Irracionális várakozások, és félelmek amelyeknek a lényege nem, csak a tárgya változott meg.
13:25
"Egyeseknek micsoda kielégülést okoznak ezek a piti csibészségek, hogy beírhatja ide vallás=gyávaság."
Aki azt hangoztatja, hogy vallás=gyávaság, az buksisimit remél és kap azoktól, akik szerint vallás=gyávaság. Aki szerint vallás=gyávaság, az együtt tud sörözni azokkal, akik szerint vallás=gyávaság. Vannak olyanok is, akik szerint vallás=okosság, ők azokkal söröznek együtt, akik szerint vallás=okosság. Na most mindenki eldöntheti, kikkel akar együtt sörözni, és ehhez választ 1 világnézetet. A világnézet funkciója kb. ebben merül ki az emberiség esetében. Rendkívül fontos dolog!
"Alapvetően két dolog közül kell választani: az egyik, hogy kezdetben volt az Ige vagyis a világmindenség egy gondolat műve vagy a véletlené, ahogy Darwin gondolja."
Darwin a fajok eredetéről írt, nem érdekelte, hogy kezdetben mi volt. Abban viszont igazad van, hogy valószínűleg az ateistákkal sörözött együtt.
Vannak irracionális várakozások:
-A halál után a menyországban örökké jó lesz, csak addig bírjuk ki.
(Sohasem lesz, lehetetlen.)
-A fogyasztói társadalom mindent megold, senki sem nélkülözik majd, és minden néger kisfiúnak lesz i-pad ja, és saját háza, autója.
(Soha sem lesz, lehetetlen)
Vannak irracionális félelmek is:
-A pokolra jutnak a gonoszok, elvisz az ördög, stb...
(Pedig dehogy)
-A gonosz zsidók, és illuminátiusok összeesküdtek, és azért ilyen igazságtalan a világ.
(Pedig nem igazságtalan, csak ilyen a természete.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!