Európából el fog tűnni a vallás. Milyen következményei lesznek ennek?
Olvastam egy kimutatásban, hogy pár kimondottan vallásos ország kivételével(Románia, Görögország, Ciprus) az európai államok körében egyre kisebb a vallásosak aránya. A változás drasztikus, egyes országokban, például 2005-ről 2008-ra a vallásosak aránya 3%-ot zuhant Észtországban. Azt is írták ugyanott, hogy amint felnő a mostani generáció és felváltja az előzőt, akkor ez még drámaibb lesz, szinte ugrásszerű.
Ennek milyen társadalmi, politikai következményei lesznek?
Kultúrált válaszokat kérek! Én személy szerint nem tartom rossznak ezt a folyamatot, de mindenki véleményére kiváncsi vagyok. Köszönöm.
válasza:Csatlakozom az előttem szólók közül azokhoz, akik szerint nem fog eltűnni, ill. azokhoz, akik szerint nem lenne jó, sőt kifejezetten hátrányos lenne, ha eltűnne.
/Most kivételesen nem bontanám szét az intézményesített vallást és az egyéni hitet./
Tessék pl. megnézni, milyen következményei lettek a 2. vh. utáni időszaknak...
válasza:„Ezért a tökéletes társadalomban csak a kényelem és a fogyasztás az elfogadott érték.”
Azt hiszem ezt hívják vegetálásnak.
válasza:"Tessék pl. megnézni, milyen következményei lettek a 2. vh. utáni időszaknak..."
Soha nem látott béke és jólét?
válasza:ma 21:09
Nem ezt hívják vegetálásnak. Nézz utána.
Te amúgy miért küzdesz? Mik a nagy-nagy értékek és célok, amikért harcolva igazi hős vagy?
Ja, tudom, a családod, meg a munkahelyi megbecsültség :))))
Köszönöm az eddigi válaszokat. Akartam állításokra válaszolni, de inkább úgy döntöttem, hogy mégsem.
Egy valamire megkérném a további hozzászólókat. Ez különösen a vallásos válaszolókra vonatkozik. Nem akartam megsérteni a vallásotokat, de a válaszaitokból azt veszem ki, hogy ti egyenesen támadásnak veszítek a kérdésemet. Ez nem állt szándékomban. Úgyhogy legyetek szívesek és kicsit visszafogottabban írjatok, mert minden egyes írásotokból kitűnik, hogy szerintetek a vallás az oka minden csöppnyi jónak ezen a bolygón és az ateista vagy szekuláris életszemlélet egyenesen romboló. Ez hazugság. A fogyasztói társadalom híve lehet vallásos és ateista is.
válasza:"Soha nem látott béke és jólét?"
Nem, nem erre gondoltam. Persze, vh. nem volt, de Mo.-on volt azért egy '56, a szovjet csapatok bevonulása, majd "ideiglenesen" 40 évnyi vendégeskedése; málenykij robotra hurcolás, megfigyelések, besúgások, ügynökök, ilyesmi. Mindez egy vallásellenes rendszer fennhatósága alatt.
Inkább erkölcsi, etikai, bűnözési vonalakon mutass pozitív változást...
válasza:ma 21:25
A kommunizmus egy olyan rendszer volt, ami hitt valamiben. Na ez a gond. Ahol hisznek egy eszmében vagy valamilyen "értéket" fontosnak tartanak, ott baj van. Mindegy, hogy ez vallás vagy valamilyen politikai utópia.
De nézd meg Nyugat-Európát, ami egyesegyedül a fogyasztásban "hitt".
válasza: válasza:"Miért lenne háború? Miért háborúzik az, aki arra is lusta, hogy felkeljen a TV elől? mire lehet őt fellelkesíteni?"
Azt gondolom, hogy nagyon lelkesen fognak harcolni rögtön, amint a rendszer fenttarthatatlansága folytán a kényelem, és a fogyasztható javak csökkenni kezdenek.
A puszta irígység, hogy másnak van, elegendő ok lesz a háborúhoz, esetleg az is, hogy az előző generációnak jutott, "járt", az aztán következőnek pedig már nem jut majd.
Az emberek nem csak a fogyasztáshoz, hanem a lehetőségek folyamatos bővüléséhez is hozzászoktak.
Kétlem, hogy akár egy fenttartható szinten stabilizálódó, nem növekvő társadalmi modell is mentes lehetne a konfliktusoktól.
A klasszikus háborúban nem hiszek. Ezeket a tömegeket már lehetetlen bármilyen cél érdekében megszervezni, vagy összehangoltan vezetni. Sokkal nagyobb esélyt látok egy kontrollálhatatlan, bandaháborúhoz, gerillaháborúkhoz hasonló kifejletre.
"Azok zavarogtak, akik vagy vallásosak voltak (iszlám), vagy még nem szoktak bele a fogyasztói értékrendbe és még azt hiszik, hogy "keresniük" kell valami "mélyebb értéket".
Sajnos maguk az angolok lepődtek meg leginkább azon, hogy csendes, középosztálybeli, jólszitált családok gyermekei is mekkora örömmel jártak fosztogatni
Ezután nyilatkoztak úgy az angolok, hogy súlyos társadalmi problémák vannak...
Szerintem közömbösség, és a tolerancia nem ugyanaz. Például én toleráns vagyok a te véleményeddel kapcsolatban, de nem vagyok közömbös mégsem.
"Ha mindenkit csak a fogyasztás érdekel, akkor a tolerancia maximális, mert senkinek nincs semmiféle eszméje, amiért hajlandó harcolni. Ezért a tökéletes társadalomban csak a kényelem és a fogyasztás az elfogadott érték. Jó úton haladunk efelé."
Eszmék nélkül lehetetlen egy társadalmat elképzelni. Minden kornak, korszaknak megvoltak a maga magasztos eszméi, amelyeket az idő lassan meghaladott, és minden korban voltak, akik a közösség eszméit a saját javukra fordították, félremagyarázták.
A kereszténységet is, amely alapvetően egy humánus eszme, gyakran használták nemtelen célokra.
Akárcsak a liberalizmus, amely ma egészen más jelentést kapott, mint amit a századfordulón jelentett.
Egyébként az eszmék nélküli társadalom gondolata is csak egy eszme.
A kapitalizmus pedig nem egy eszme, hanem egy eszméktől független elv, a verseny elve.
Ameddig nem lesznek mindenki számára korlátlanul elérhető források (szerintem soha) addig lesz versengés. Amíg versengés lesz, addig lesznek vesztesek. A vesztesek pedig mindíg új eszméket, ideológiákat fognak keresni, vagy alkotni.
Ugyanis a nyertesnek tökéletesen megfelel az a rendszer, amelyben ő nyerni tudott, de a vesztes soha nem lesz elégedett.
Mivel pedig soha nem lesz akkora bőség, hogy mindenkinek mindene legyen, mindíg lesz konfliktus is.
Azután ez a konfliktus megjelenik valamilyen formában.
Hogyha vallási ellentét nem lesz, akkor lesz más, vagy lesz majd "csak úgy", mint angliában.
Az irígység is határozottan közösségformáló erő esetenként.
"Nincsenek közös szakrális gyökerek. Ha szakrálisak, akkor nem közösek (kereszténység, iszlám stb.: egymást egy kiskanálban megfolytanák, sőt: még a síiták és szunniták, katolikusok és protestánsok is egymást). Ha közösek (pénzimádat, kényelemszeretet), akkor nem szakrálisak."
Lényegében ezeknek is közös alapjaik vannak. Ezt csak az nem látja be, aki ehhez felszines. A többség ilyen. Akit a téma mélyebben nem érdekel, az valóban különbözőnek látja ezeket.
válasza:„Nem ezt hívják vegetálásnak. Nézz utána.”
Már pedig ez nem más.
„Te amúgy miért küzdesz? Mik a nagy-nagy értékek és célok, amikért harcolva igazi hős vagy?”
Van egy olyan érzésem hogy akármit írnék be, te nem fogadnád el értéknek. Ezt meg nihilizmusnak hívják, ugye?
„Ja, tudom, a családod, meg a munkahelyi megbecsültség :))))”
Ebben mi volt a vicces?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!