Európából el fog tűnni a vallás. Milyen következményei lesznek ennek?

Visszatérve a kérdésre, a vallás nem fog "eltűnni" soha sem, maximum átalakul.

Ugyanis "a vallás evolúciós folyamatként jött létre, hogy az embereknek nagyobb esélyük legyen a túlélésre, és átadhassák a génjeiket a következő generációnak. Az elmélet a vallásos hit összetartó erejére épít, ami az őseinknek segített abban, hogy zárt közösségekbe tömörüljenek, amelynek a tagjai együtt vadásznak, közösen nevelik az utódokat. Ezek a csoportok könnyebben legyűrték azokat a rivális csoportokat, ahol nem volt hasonló összetartás. Végül a vallás minden emberi közösségben megjelent.

Az emberek könnyen alakítanak ki kapcsolatot nem létező idegenekkel: a négyévesek körülbelül felének van képzeletbeli barátja, a felnőttek gyakran ápolnak kapcsolatot elhunyt rokonaikkal, fiktív karakterekkel és fantáziapartnerekkel. Ez evolúciós szempontból igen fontos képesség, mondja Justin Barrett, az Oxford egyetem antropológusa. Enélkül nem tudnánk fenntartani a nagy társadalmi hierarchiákat, szövetségeket, vagy azt megjósolni, hogy a láthatatlan ellenség mire készülhet.

Képességünk - ami így az istenek kitalálására is alkalmas - azonban önmagában nem elegendő ahhoz, hogy vallások alakuljanak ki. Az emberi agynak van még egy fontos, ehhez szükséges jellemzője: túl jól érzékeljük az ok-okozati összefüggéseket, ami arra késztet minket, hogy mindenben tervezettséget lássunk, még akkor is, ha szó sincs ilyesmiről. A kutatók szerint ennek is életbe vágó evolúciós oka lehet: a túléléshez kevés, ha tízből csak kilencszer vesszük észre a ragadozót. Bőven megéri inkább ötször indokolatlanul elszaladni, ha ezzel biztosan elkerüljük a veszélyt.

Ismét gyermekkísérletek bizonyították be, hogy az agyunk mindenben az okokat keresi. Egy kísérletben 7-8 éves gyermekek mindenre találtak magyarázatot, szerintük a madarak azért vannak, hogy daloljanak, a folyók meg azért, hogy legyen min csónakázni. Aki egy gyermeknek elkezd magyarázni a vallásról, fogékony hallgatóságra talál. Deborah Kelemen, az arizonai egyetem munkatársa azt tapasztalta, hogy a felnőttek ugyanígy hajlamosak mindenben tervezettséget látni.

Tanulmányok kimutatták, hogy a vallásos felnőttek egészen másképp viszonyulnak a valláshoz, mint a gyerekek: sokkal inkább a hit morális kérdéseivel foglalkoznak, és kevésbé a természetfeletti dolgokkal. Még a megrögzött ateisták is hajlamosak arra, hogy életük bizonyos eseményeire vagy traumákra természetfeletti okokat találjanak, mintha valami titkos ügynökség avatkozott volna bele az életükbe, mondja Olivera Petrovich, az Oxford egyetem pszichológus kutatója. Az ateisták nem űzték el az isteneket, csak kordában tartják őket."

A vallás javarészt irracionális félelem. Nagyobb az esélye a túlélésre annak, aki a fa árnyékát tigrisnek nézi, mint annak, aki a tigrist árnyékát nézi fának.

A mai világban is a kockázatkerülőknek a nagyobb esélyük a túlélésre, míg a kockázatot vállalóknak nagyobb az esélyük az arányosan nagyobb sikerre (vagy a bukásra).

Az emberiség nagyobb része kockázat kerülő.

A vallás tehát visszaszorulhat, de nem tűnik el, mert benne van a génjeinkben.

22:39

"Ebben mi volt a vicces?"

Az, hogy család + megbecsültség: biológiai alapszükségletek.

Miközben tiltakozol az ellen, hogy szerintem a kényelemcentrikus, eszmékkel nem törődő értékrend helyes, szemben az eszmékben hívő értékrenddel, aközben (szerencsére) te is a fogyasztói társadalommal tartasz, miközben megkülönbözteted magad tőle.

„aközben (szerencsére) te is a fogyasztói társadalommal tartasz, miközben megkülönbözteted magad tőle”

Igen, én is járok boltba ha erre gondolsz. Ha nem erre, akkor meg nem tudom mire alapozod a kijelentésedet.

"Azt gondolom, hogy nagyon lelkesen fognak harcolni rögtön, amint a rendszer fenttarthatatlansága folytán a kényelem, és a fogyasztható javak csökkenni kezdenek."

Harcolni nem fognak. Néha pampogni fognak, egyébként meg húzzák az igát. Hiszen senki sem akar munkanélküli lenni. Ki van ez jól találva. Mióta feltalálták a munkanélküliséget, a társadalom tökéletesen kezelhető.

"Az emberek nem csak a fogyasztáshoz, hanem a lehetőségek folyamatos bővüléséhez is hozzászoktak."

Nem. Csak a bővülés illúziójához szoktak hozzá. Az USA-ban pl. 1970 óta süllyed az átlagember életszínvonala, mégis azt hiszi mindenki, hogy "fejlődés" van. Elég a fejlődés illúziója és egy tűrhető, kényelmes életszínvonal.

"A klasszikus háborúban nem hiszek. Ezeket a tömegeket már lehetetlen bármilyen cél érdekében megszervezni, vagy összehangoltan vezetni. Sokkal nagyobb esélyt látok egy kontrollálhatatlan, bandaháborúhoz, gerillaháborúkhoz"

Gerillaháborúban az vesz részt, aki nem retteg, hogy elveszti a munkahelyét. A fejlett országokban mindenki vagy attól fél, hogy elveszti a munkahelyét, vagy attól fél, hogy egy állásinterjún kerülne hátrányba, ezért inkább nem hősködnek az emberek.

"Sajnos maguk az angolok lepődtek meg leginkább azon, hogy csendes, középosztálybeli, jólszitált családok gyermekei is mekkora örömmel jártak fosztogatni"

Is. A zavargók egy kis része volt ilyen. Ki akartak rúgni a hámból, kedvük volt egy kis hecchez. Mint '68-ban, amikor a párizsi egyetemistáknak ment agyukra a jólét.

"Szerintem közömbösség, és a tolerancia nem ugyanaz."

Nem is. A közömbösség erősebb a toleranciánál. Európában vallási közömbösség van és lesz, és ezért a fortiori tolerancia is van és lesz.

Legfeljebb annyi intolerancia elképzelhető, hogy egy idő után kevéssé fogják tolerálni a vallást. Meg általában az eszméket, a lelkesedést és a többi hülyeséget.

"Eszmék nélkül lehetetlen egy társadalmat elképzelni."

Nekem sikerül. Lehet, hogy mégsem lehetetlen? :)))

Aki kiegyensúlyozott, az hasznos droid akar lenni, hogy megmaradjon a munkahelye. Aki eszmékben hisz, az vagy nem fárad ki eléggé a munkahelyén, azaz rossz droid, vagy pedig valamit kompenzál (azaz hibás droid).

Jellegzetes embertípusok, akik eszmékkel foglalkoznak:

1) Tizenéves, akinek még fogalma sincs az életről,

2) Adófizetők pénzén eltartott egyetemi értelmiségi,

3) Magát meg nem értett zseninek képzelő kiegyensúlyozatlan lelkibeteg emberke.

"A kapitalizmus pedig nem egy eszme, hanem egy eszméktől független elv, a verseny elve."

A kapitalizmus nem eszme és nem elv. A kapitalizmus egy rendszer, mely tényszerűen fennálló alkotóelemekből áll.

"A vesztesek pedig mindíg új eszméket, ideológiákat fognak keresni, vagy alkotni."

Na látod, te is kapiskálod, hogy valami nincs rendben az eszmékkel. Valóban, a lúzerek gyártják őket elsősorban. De ha a lúzerek is tudnak egy kicsit fogyasztani, akkor őket is át lehet szoktatni a pragmatikus szemléletre. Ez a modern fogyasztói társadalom lényege. A korai kapitalizmusban ezt nem értették meg, és voltak is rendesen sztrájkok és forradalmak. Most már nincsenek, mert a proli is kiélheti magát abban, hogy mennyire márkás a mobiltelefonja, így nem fog az igazságos társadalomért küzdeni :)))

"Lényegében ezeknek is közös alapjaik vannak."

Mármint a kényelemszeretet/pénzimádat duónak és a vallásoknak? Hát lehet, hogy igen, de akkor ezt jó sokan félreértik.

„így nem fog az igazságos társadalomért küzdeni :)))”

Tényleg nem értem ezt a fajta humort.

Egyébként gondolkodtam (nem csak fogyasztottam), találtam valami neked valót. Bár tudom hogy ettől nem leszel jobb fogyasztó, de a szellemi gyarapodásodat még elősegítheti:

[link]

Mivel a vallás a biologiai evolucionak egy társadalmi-szociologiai "mellékterméke" soha nem tűnik el.

Valóban érdekes, hogy akkor "hol van" jelenleg?

Vagyis hol van ma az irracionális félelem, vagy bizalom?

Lényegében tényleg a pénzben, a fogyasztói szemléletben van. Tulajdonképpen szinte azt lehet mondani, hogy ennek az új "vallásnak" a Wall streeten van a bazilikája, és minden városban sok temploma (bankok) van.

Vannak az új vallásnak prófétái is, akik hirdetik, hogy a folytonos gyarapodás örökkétartó, és egyedül üdvözítő, megoldás az élet nagy kérdéseire. "Hiszen valóban boldog az, aki MEGVESZI a legújabb mosóport, tampont, .........-stb...stb-t. A pénzen keresztül MINDEN elérhető, és el is kell érni mindent a PÉNZEN keresztül"

Ezt hírdetik az új világrend "papjai".

Mi is ezzel a probléma?

Szerintem az ezzel a gond, hogy az embernek alaptermészete az, hogy társas lény, közösségben igyekszik élni, közösségben kiegyensúlyozott.

Az emberiség úgy alakult ki, és úgy volt képes fennmaradni, hogy az egyes egyének közösen elérendő célokat fogalmaztak meg, és ezek érdekében együttműködtek egymással, illetve nehézségeiket közösen, összefogással oldották meg. Ez a civilizáció, és a fejlődés valódi alapja, és nem a pénz.

Amikor egy gazdasági rendszer megpróbálja az embereket arra rászoktatni, hogy a közösségteremtés helyett egyedül a személyes gyarapodást tekintse célnak, akkor szétveri a társadalmat.

Az nem közösségi cél, hogy "Nekem mégnagyobb autóm legyen.", vagy "Legyen még egy harmadik Tv a lakásban"...

Ez nem egy olyan "eszme" ami összefogná a közösséget, hanem éppen ellenkezőleg, egyes személyekre aprózza szét. Ráadásul a források véges volta miatt egymással ellenérdekelt személyekre osztja a közösségeket.

Ebből eredően a nyugati kulturák már szinte meg is szüntek közösségeknek lenni.

A nyugat kulturák, a fogyasztói társadalom már nem társadalom abban az értelemben, hogy abban a személyek nem alkotnak közösséget, hanem sokkal inkább "véletlenül" egy helyen élő (valójában magányos) személyek "halmaza".

A közös gyökerek megszűnésével lassan minden ember külön kis univerzum, ami sajátosan sokszínűvé teszi ezt az embertömeget, és egyben képtelenné az egyes személyeket arra, hogy egymással azonosuljanak.

Ezért mindenek előtt való az önérdek, és ezért általános az érzéketlenség mindenki más problémáival szemben.

Ez okozza az erkölcs, az etika hanyatlását is.

Amikor az emberek közös célokat tűztek ki, amikor még valós összefogásra volt szükség addig mindenkinek szükségszerűen be kellett tartani a közösség "játékszabályait" különben kikerült a közösségből. A morál, az erkölcs, az etika ugyanis a közösség "játékszabályainak" az öszessége.

A fogasztói társadalomban, ahol a "pénz papjai" azt hírdetik, hogy "mindenki legyen önálló, külöböző, mindenki mindent önerőből is elér, a több jobb, ott a közösségi célok elé az személyes érdek kerül, és többé nem számítanak a közösség "játékszabályai".

Vannak ugyan törvények, de amikor az egyetlen közösségi cél az, hogy közösen többet lehet lopni, és a törvény keze nincsen az emberek nyakán, azonnal eltűnik az erkölcs, vagy az etika.

Ezért elég egy áramszünet, vagy egy "tüntetés" ahhoz, hogy fosztogató bandákká alakuljanak például az angol fiatalok.

Ez pedig az társadalom pusztulásán túl az emberi civilizáció végét is jelentheti.

A nyugati civilizáció csak addig lesz fentartható, ameddig valami olyan kihívással nem szembesül, ami valós, és tényleges társadalmi összefogást igényelne.

Addig ugyanis nem okoz számottevő problémát az, hogy az emberekből kinevelték az erkölcsi alapokat, az összefogásra való hajlandóságot, ameddig nincsen szükség valós összefogásra.

Közösségi problémák, kizárólag közösen elhárítható belső, vagy külső gondok, kihívások mindíg is voltak, és lesznek.

Ezek összefogást, áldozatvállalás kívánnának, de az erre való készség már nincsen meg az emberek többségében.

Ez lesz a modern társadalmak veszte.

Szerintem túl késő lesz, mire újra megtanulnak az emberek összefogni, és maga alá temeti a rendszert a saját állatias önzősége, mohósága, vagy valamilyen előre még nem látható külső kihívás.

"Aki kiegyensúlyozott, az hasznos droid akar lenni, hogy megmaradjon a munkahelye. Aki eszmékben hisz, az vagy nem fárad ki eléggé a munkahelyén, azaz rossz droid, vagy pedig valamit kompenzál (azaz hibás droid)."

Ahogy én látom, nem működik az a rendszer, hogy valós társadalmi célok, vagy valamilyen eszme mentén lekössék az embereket.

Azután most már az sem működik, hogy mindenki gyártson szépen becsomagolt "értéktelen" kacatokat, vagy nyújtson valójában "felesleges" szolgáltatásokat másoknak, vagyis mindenki egymásnak.

Erre lassan már nincsen lehetőség (környezeti terhelés, véges források, embereknél hatékonyabb gépi munkaerő, stb).

Ezért nő a munkanélküliség, egyre több a "gazdátlan droid". Ezek azután rögtön gondolkodni kezdenek (a maguk módján) mivel nincsenek "lefárasztva".

Ráadásul az ellentmondások, és a beígért kánaán elmaradása miatt frusztráltak, folyamatosan igyekeznek kompenzálni, vagyis ezek "hibás, "gazdátlan" "droidok", ráadásul egyre több is van belőlük.

Ezenkívül folyamatosan keresnek egy új, vagy egy régi ideológiát, amivel megmagyarázhatják a nyomorukat. Egyenlőre nem találtak, nem tudnak a közös rabláson túl szerveződni, de azért ennek a helyzetnek vannak veszélyei.

Az új vallás istene, a pénz pedig elhagyni látszik a tömegeket, hiába imádkoznak, vagy dolgoznak.

Egy átlagos ember számára a pénzügyi rendszer éppen olyan átláthatatlan, mint a vallási liturgia, és éppen annyira érthetetlen is.

Lehetséges, hogy ha egyszer feldühödnek, szétverik majd a templomokat (vagyis a bankokat).