Mikor minősül közszeméremsértésnek ha valaki a saját kertjében meztelenül járkál?Ha a bejárati ajtómmal szemben teszi annak számít?

"még a szexuális célzatú meztelenkedésnek sem kell megvalósulnia"

Azért ezzel vitatkoznék. Tudomásom szerint, ez kifejezetten követelmény.

Más egy tóban éjszaka meztelen fürdőzni, és nyilván más az iskola előtt mutogatni magát valakinek.

Az első esetben nem igazán találom a kritérium teljesülését ahhoz, hogy ez sértse a méltóságot. Szexuális tartalmat még kevésbé.

Miben tévedek?

"itt volt a lányom (...) a szomszéd észrevette hogy nem én vagyok és felöltözött." – vagyis tekintettel volt az ellenkező nemű szomszédra; ez azért eléggé ellentmond annak az állításodnak, hogy "ez már szexuális dolog nála".

"Csak akkor bátor ha egyedül vagyok." – vagyis szó sem lehet köznyugalom megzavarásáról.

"És ha egyszer csak a tanítványait fogja így zaklatni?" – alaptalan rágalmazás.

"nem tudom mi váltotta ki nála ezt a viselkedést" – nem baj, mert nincs is közöd hozzá, ki miért és hogyan napozik a saját kertjében.

Én a saját dolgommal szoktam foglalkozni, és bátran ajánlom neked is.

#72 Olvass vissza. Már bemásoltam a szeméremsértés paragrafusát.

Arról igazán nem tehetek, hogy képtelen vagy értelmezni egy jogszabályt.

Azt már számtalanszor megmutattuk, hogy a szeméremsértés célzatos; a meztelenség önmagában nem szeméremsértés. Különösen, ha a ruhátlanságnak más célja van (például a napozás), mint amit a jogszabály büntetni rendel.

Furcsa is lenne, ha büntetendő lenne a meztelenség; be lehetne zárni az összes olyan nyilvános helyet, ahol tusoló van (fürdők, sportlétesítmények stb.), az összes nyilvános szaunát és a nudista helyeket is ;-)

Kb. mintha a konyhakés birtoklását büntetné a jogszabály, gondolván, hogy azzal akár bűncselekményt is el lehet követni.

Szóval várjuk azt a paragrafust, amelyik állításod szerint tiltja a meztelen létet, úgy általában.

"Azt már számtalanszor megmutattuk, hogy a szeméremsértés célzatos; a meztelenség önmagában nem szeméremsértés. Különösen, ha a ruhátlanságnak más célja van (például a napozás), mint amit a jogszabály büntetni rendel."

A kérdező által említett delikvens nem napozik, hanem öncélúan mutogatja magát meztelenül, és csak kifejezetten a kérdezőnek, mert más előtt azonnal felöltözik.

Ez egyértelműen a saját neme, ls egy meghatározott személy felé mutató szexuális (homoszexuális) viselkedés, ami ugye nem naturizmus, mert a naturistáknál teljesen indifferens melyik nem előtt napoznak egy FKK strandon.

"Furcsa is lenne, ha büntetendő lenne a meztelenség; be lehetne zárni az összes olyan nyilvános helyet, ahol tusoló van (fürdők, sportlétesítmények stb.), az összes nyilvános szaunát és a nudista helyeket is ;-)"

Ezért fogalmaz egyértelműen a jogszabály, hogy csak a szexuális célzatú meztelenkedés, és az a meztelenkedés büntetendő cselekmény, ami mást sért az emberi méltóságában.

Ez nyilvánvalóan kommunális öltözőkben és zuhanyzókban nem valósulhat meg, ha oda csak átöltözési és/vagy zuhanyzási szándékkal megy valaki, és közben a tevékenysége nem válik szexuális célzatúvá, és/vagy nem kelt megbotránkoztatást másokban, nem sérti a viselkedése mások emberi méltóságát.

Tehát ez egy teljesen rossz példa amit felhoztál a meztelenkedés "létjogosultságára".

"Kb. mintha a konyhakés birtoklását büntetné a jogszabály, gondolván, hogy azzal akár bűncselekményt is el lehet követni."

A törvények pontosan meghatározzák a fegyver fogalmát, és azt is, hogy milyen körülmények között viselhetőek, tárolandók, használhatóak.

A konyhakés is "fegyverré válhat" a Btk. szerint (helyesebben: a bűnelkövetés eszközévé, mint pl. akár egy bot, kődarab, stb.), ha azzal valamilyen bűncselekményt valósítanak meg. Ettől függetlenül, mégis fegyvertartási engedély nélkül birtokolható. De például utcára már nem viheted magaddal (kivéve ha akkor vetted, vagy éleztetni viszed), mert a magadnál hordható vágóeszköz maximális penge-mérete nem haladhatja meg a 8cm-t. Repülőgépre még azt sem viheted fel magaddal a fedélzetre, még kézipoggyászban sem.

Úgyhogy ez a példa is teljességgel rossz, mert a fegyver és a konyhakés között sincs különbség, ha azzal emberi életet akar valaki kioltani, vagy bármilyen sérülést okozni másnak.

Továbbra is a Btk. szeméremsértésről szóló 205.§-a tiltja a meztelenkedést. Bemásolom ismét, és a következő kommentemben leírom a jogszabály pontos jogi értelmezését is (bírósági határozatokkal alátámasztva), és én azzal befejezettnek tekintem a további "társalgást" a csupán kötekedő szándékkal "értetlenkedő" kommentelőkkel.

Szeméremsértés

205.§ (1) Aki magát nemi vágyának felkeltése vagy kielégítése céljából más előtt szeméremsértő módon mutogatja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki nemi vágyának felkeltése vagy kielégítése céljából tizennegyedik életévét be nem töltött személy előtt szeméremsértő magatartást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki mással szemben olyan szeméremsértő magatartást tanúsít, amely a sértett emberi méltóságát sérti.

Kitiltás

206. § Gyermekprostitúció kihasználása, prostitúció elősegítése, kitartottság és szeméremsértés elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

Magánindítvány

207. § A 196. § (1) bekezdésében, a 197. § (1) bekezdés a) pontjában, és a 205. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek.

1. Jogi tárgy

A szeméremsértés elsődleges jogi tárgya a szexuális önrendelkezés azon aspektusának védelme, hogy mások szexualitásával akaratunkon kívül ne szembesüljünk. Az (1) és (2) bekezdésben foglalt bűncselekménynek passzív alanya nincs, a cselekmény észlelői sértettnek tekintendők. A bűncselekmény három különböző tényállásból épül fel. A (3) bekezdésnek már passzív alanya is van.

2. Első alakzat tényállási elemei és egyéb ismérvei („klasszikus szeméremsértés”)

Az (1) bekezdésben foglalt – klasszikus – szeméremsértés elkövetési magatartása szerint a tettes magát szeméremsértő módon mutogatja. Ennek szituációs eleme a más előtti elkövetés. A szeméremsértő mutogatás gyakorlatilag a nemi szerv feltűnő látni engedését jelenti, vagy akár nemi cselekmények (pl. önkielégítés, de akár közösülés) nyilvános végzését is. A „más előtt” mutogatás azt jelenti, hogy megvan az objektív lehetősége annak, hogy a cselekményt az elkövetőn kívül legalább egy másik személy észlelje (vö. BH1983. 107.); a tényleges észlelésnek bekövetkeznie nem kell. Így szeméremsértésnek minősül az alvó személy előtti önkielégítés is (BH1993. 341.). Bár a mutogat szóból a többszöri elkövetés követelményére lehetne következni, a bűncselekmény megvalósulásához egyszeri szeméremsértő megmutatás is elegendő. Amennyiben a szeméremsértő mutogatásba a sértett beleegyezik (pl. egy „live show” nézője), az a cselekménynek a tényállásszerűségét még nem (a szeméremsértő jelleg objektív, az általános társadalmi erkölcsre építő megközelítése miatt), csak a jogellenességét zárja ki (sértett beleegyezése mint jogellenességet kizáró ok).

Ez az alakzat egyenes szándékot feltételez, s egyben célzatos. A célzat a tettes nemi vágyának kielégítésére irányul, amelynek fennállásra a bírói gyakorlat legtöbbször az objektív körülményekből következtet (pl. BH1981. 313.). Az ijesztésre, megbotránkozásra vagy megalázásra irányuló szeméremsértő mutogatás nem a Btk. 205. § (1), hanem a (3) bekezdés szerint tényállásszerű. A két alakzat tehát a szexuális célzat alapján határolható el egymástól.

A szeméremsértés rendbelisége a sértettek száma szerint alakul, folytatólagosság kizárólag ugyanazon sértett vonatkozásában képzelhető el. Törvénysértő az a gyakorlat, amely több személy előtti mutogatást is folytatólagosságnak minősít (így BH1983. 107.), összekeverve a jogi tárgyat a sértettel, és a cselekmény észlelőit tévesen megfosztva sértetti minőségüktől.

3. Második alakzat tényállási elemei és egyéb ismérvei („tizennégy év alatti sérelmére elkövetett szeméremsértés”)

A Btk. 205. § (2) bekezdése szerinti alakzat sértettje a tizennegyedik évét még be nem töltött személy, tettese pedig a tizennyolcadik évét betöltött személy (különös bűncselekmény). Az elkövetési magatartás a sértett előtti szeméremsértő magatartás. A más megfogalmazás ellenére a szeméremsértő magatartás gyakorlatilag azonos jelentést hordoz a szeméremsértő magamutogatással. A Btk. 205. § (1) bekezdésben meghatározott mutogatáshoz képest legfeljebb érthetőbben fejezi ki, hogy a gyermek előtti, mással folytatott szexuális cselekmény is tényállásszerű. Ez az alakzat is a Btk. 205. § (1) bekezdésben foglalt speciális szexuális célzattal követhető el. Kiemelendő, hogy a fiatalkorú tettes ezt az alakzatot nem, viszont a Btk. 205. § (1) bekezdés szerinti – enyhébb – alakzatot minden további nélkül elkövetheti.

E bűncselekmény szubszidiárius, különös gonddal kell vizsgálni az elhatárolását más nemi deliktumoktól. Ha a szeméremsértő magatartás (pl. önkielégítés végzése) egyben a gyermek szexuális cselekményre való rábírására irányul, akkor a cselekmény a Btk. 198. § (2) bekezdése szerinti szexuális visszaélésként minősül. Ha ez a célzat nem lenne bizonyítható, a szeméremsértő magatartást „felfogja” a szeméremsértés Btk. 205. § (2) bekezdés szerinti tényállása. Bár a büntetési tételek azonosak (tehát nincs súlyosabb bűncselekmény), de a jogi tárgyak tökéletes azonossága folytán egyértelműen a kétszeres értékelés tilalmát sértené a szexuális visszaélés és a szeméremsértés halmazatának megállapítása (ez esetben tehát az eltérő jogi tárgyakkal rendelkező szubszidiárius garázdaság, testi sértés és rongálás halmazatával kapcsolatban kialakult gyakorlat nem alkalmazható). További érv, hogy abszurd lenne az az értelmezési eredmény, hogy aki a rábírás érdekében mutogatja magát a gyermek sértett előtt, annak a terhére bűnhalmazatot kell megállapítani, míg ha a gyermeket például – szexuális cselekményt meg nem valósító módon – simogatja vagy elkezdi vetkőztetni, csak szexuális visszaélés miatt felelne. Ha a tettes a nevelése alatt álló tizennégy év alatti kiskorú előtt végez önkielégítést (s ha ez nem irányul egyúttal szexuális cselekményre való rábírásra), akkor a cselekmény nem szeméremsértésként, hanem a súlyosabban büntetendő kiskorú veszélyeztetéseként minősül [Btk. 208. § (1) bek.] (vö. BH1994. 470).

4. Harmadik alakzat tényállási elemei és egyéb ismérvei („objektív szeméremsértés”). A Btk. 205. § (3) bekezdésben foglalt – objektív karakterű – szeméremsértési alakzat nélkülözi a tényállási szinten megfogalmazott szexuális célzatot, s így határolható el a Btk. 205. § (1) bekezdés szerinti klasszikus szeméremsértéstől. E tényállás azokat a szeméremsértő magatartásokat fogja át, amelyek nem minősülnek szexuális cselekménynek annak következtében, hogy az ahhoz szükséges súlyos szeméremsértési fokot nem érik el [vö. Btk. 459. § (1) bek. 27. pont], azaz gyakorlatilag nem járnak nemi szerv megérintésével. A magatartások – súlyosan szeméremsértő jelleg hiányában – szexuális célzattal is megvalósulhatnak: ilyen lehet a női mell, a fenék megfogása. De szexuális célzat nélkül a mással szembeni súlyosan szeméremsértő magatartás is e bűncselekmény szerint tényállásszerű: így pl. a nemi szerv bosszantásból, megalázásból történő mutogatása. Az 1978. évi kódexre épülő bírói gyakorlat e magatartásokat még becsületsértésként minősítette, azonban -de lege lata- e minősítés már nem helytálló.

Ha ezen jogi értelmezés után sem érti meg valaki, hogy a szeméremsértés hogyan és miként valósulhat meg, ha a jogi értelmezésben szereplő bírósági határozatok sem elegendőek számára megérteni azt, hogy a meztelenkedés nem egyéni döntés kérdése, hanem jogszabály(ok) szerint tiltott és szabályozott, akkor az semmiből nem fogja megérteni.

Azaz egyvalamiből biztosan: ha ő maga fog egyszer szembekerülni a törvénnyel és a hatóságokkal, és talán az egyik idézhető bírósági határozat lehet éppen az ő "esetét" fogja taglalni...