Van történelmi bizonyíték a Biblián kívül Jézus létezésére?

#60

Nem àltudomàny, hanem valódi tudomàny. Igenis létezik olyan, hogy vallàstudomàny.

Nézd àt ezeket a linkeket:

[link]

[link]

Katolikus képzéseken egyébként a modern bibliatudomàny módszereivel vizsgàljàk a Szentíràst. Igen, ilyen is létezik màr.

Következő soraidban olyan, mintha egzakt értelemben írnàd, hogy a Biblia szereplői nincsenek bizonyítva, ez sem teljesen így van. Valószínűleg nem hallottàl még a 20. szàzad eleji eredményekről, amelyek hitelesítették Dàniel könyve 5. fejezetét, sőt az egyik leghitelesebb forràssà vàlt Babilon bukàsànak kutatàsàban, hiszen Belsazàr kiràly régenssége koràbban a Szentíràson kívül sehol sem volt megemlítve az ókori forràsokban.

A szkepticizmus jó dolog, én is élek vele. De talàn csak azzal, hogy kétségbe vonsz mindent, még nem lehet megnyerni egy vitàt. Ahhoz lexikàlis tudàs is kell, ami szemmel làthatóan neked nincs ebben a témakörben. Ezt nem sértésből írom, mert én sem értek mindenhez.

#55-re pàr gondolat:

- Szerintem az evangélistàk nem akartak megfelelni az orvosi mércének (noha Lukàcs evangélista orvos volt), csak leírtàk amit akartak. De bizonyos csodàknàl azért érdemesn odafigyelni a korabeli hiedelmekre is. Pl. a skizofréniàt, epilepsziàt hihették démoni megszàllottsàgnak abban a korban.

- Figyelembe véve, hogy a hagyomàny szerint mind a 4-en Jézus tanítvànyai voltak, sőt, Lukàcs forràsmunkàt is végzett, nem meglepő, hogy annyi mindent le tudtak írni.

- Jézus korai évei nem érdekesek az evangélium céljànak szemszögéből. Dàniel jövendölése is Jézusnak a 3,5 éves szolgàlatàra teszi a hangsúlyt (.vö Dàn 9,27)

- Ellentmondàsok természetesek, hiszen négy különböző szerző szàmol be ugyanarról az eseményről, sőt az evangéliumok célközönsége is màs.

- Igen, a szerzőség vitatott kérdés. Az apostoli szerzőségen sok múlik, viszont az anonimitàs, mint vélemény, nem megalapozott. Amiket felhoznak, az càfolható. Pl. Q-forràsról nincs szó az ókori keresztény dokumentumokban, és az is vitatható, hogy Màrké lenne az első evangélium, sőt az evangéliumok keletkezési idejének kitolàsa is furcsa, mert azt meg azért teszik, mert úgy vélik a Jeruzsàlem próféciàkat utólag írtàk (személyes hitetlenség). A témàt kutató tudósok esetében itt azért kijön az elfogultsàg, mondom ezt úgy, hogy màr nem vagyok keresztény.

Ez egy kamu, a valláshoz nem tartozhat modern tudomány, illetve semmi olyan, amit ma annak ismerünk.

Mindez abból fakad, hogy eleve Isten léte bizonyíthatatlan, innentől minden, ami tudományos, nem lehet vele kapcsolatban.

A vallástudomány a vallással foglalkozik tudományos módszerekkel - tehát tudomány.

Ettől még a vallás tárgya nem lesz igaz - de ezzel nem is foglalkozik.

"- Ellentmondàsok természetesek, hiszen négy különböző szerző szàmol be ugyanarról az eseményről, sőt az evangéliumok célközönsége is màs."

Nem kívánok ebben túlzottan elmélyedni, korábban már elemeztem ezeket az ellentmondásokat, csupán annyit jegyeznék meg, hogy más az adott eseményről szóló saját szavakkal megfogalmazott leírások különbözősége, melyek a célok érdekében esetleg máshova helyezik a hangsúlyt DE a tényekben egyeznek, és más (az evangéliumok esetében ez a helyzet) a ténybeli ellentmondásokkal tűzdelt beszámoló. Ez utóbbi nem erősíti, hanem gyengíti a hitelességet.

Szokták mondani, hogy kívül esik a tudomány hatáskörén.

Ez egy udvarias megfogalmazás és elmondtam már, hogy szinte semmit nem lehet empirikusan igazolni, sem Isten, ördög, vagy angyal, lélek stb... létezését és semmilyen állítást, mint például a bibliai szereplők létezését.

Ezért nem is foglalkoznak vele tudományos igénnyel, csak akik áltudományos módszerekkel próbálják például Noé bárkáját felkutatni, vagy bármilyen párhuzamot keresni a vallási, bibliai dogmákkal.

Lehet ezekben hinni, ezt senki nem vitatja, de nincs olyan, hogy vallástudomány, még a teológia sem kaphatja meg ezt a megnevezést, mert a módszertana és az értelmezési tartománya kívül esik a tudomány hatáskörén...

Nincs túl nagy kedvem ahhoz, hogy ezt ennél bővebben kifejtsem, nem akarok senkit támadni a hitében, vagy akár elbizonytalanítani, elégedj meg ennyivel.

#67: olvasd el a wikit a vallástudományról.

Ez nem a teológia. A teológia pont arról szól, hogy a (keresztény) vallás tételei mennyire igazak, így ez tényleg nem tudomány.

A vallástudomány viszont arról szól, hogy milyen evilági jelenségek léteznek a különböző vallásokban, ezt tudományos módszerekkel vizsgálja, ezért ez tudomány.

Viszont azt nem értem, hogy ezt miért hozták fel. Mit bizonyít az, hogy léteznek vallások?

Nekem ez továbbra is sántít, valamilyen vallásos pacák írta be a wikibe ezt a szócikket.

Az összes ott megnevezett 'tudományág' elől egyszerűen el lehet hagyni a 'vallás' szót, így marad a szociológia, filozófia, pszichológia, történelem, stb...

Miért kellene a vallásnak külön történettudomány?

Vagy miért külön pszichológia?

Fel nem foghatom. Ez csak egy kísérlet, hogy a vallás szót valamilyen módon a tudomány szóhoz kapcsolják.

A vallástörténet sem nélkülözheti azokat az elemeket, amit a rendes történészi szakma, így ugyanúgy bizonyítaniuk kell Jézus létezését, nincs mód különféle hókusz-pókuszra.

Kamu az egész!

"ugyanúgy bizonyítaniuk kell Jézus létezését"

Szerintem ezzel ők nem foglalkoznak, nem a feladatuk.

Leírják, hogy a keresztények Jézusban hisznek, akit a Biblia ír le.

Aztán ennyi.

Az elképzelhető, hogy ezt a tudományágat a keresztények támogatják, mivel elfogadottabbá teszi a vallásukat. Támogatnak ők más tudományt is, lásd a Templeton díjat. Azt csak tudományos munkáért lehet adni.

De attól még tudománynak kell lennie, különben a tudomány egyszerűen kiveti maga közül, és átmegy az áltudomány, a vallás vagy az ezotéria kategóriába.