Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Összefér egymással a hit és a...

Összefér egymással a hit és a tudomány?

Figyelt kérdés

Ezen sokat gondolkodtam, és úgy gondoltam, felteszem ezt a kérdést, hogy mélyebben ismerjem meg a feltett kérdést.

Jelenleg úgy gondolom, hogy a hit NEM fér össze a tudománnyal. Ezt megpróbálom logikusan levezetni:

1. Először is tisztáznám, hogy nyilvánvaló, a két dolog megférhet egy emberben.

2. Azt is tisztáznám, hogy a kettő ütközésével kapcsoltban nem vetném fel azt, hogy a vallásos hit és a tudomány feltétlenül ellentmondana. Hiszen pl. Isten léte és az evolúció még önmagában NEM mond ellent egymásnak: pl. lehet, hogy az evolúció oka is Isten. Tehát alapvetően tartalmilag a kettő bizonyos mértékig összeegyeztethető.

3. A problémám módszertani, és a kettő itt keveredik ellentmondásba. Egy tudós ugyanis úgy vizsgálódik, hogy valamilyen módon megpróbálja empirikusan alátámasztani azt, amit állít, míg a hit nem. Namármost, mielőtt félreértene valaki, NEM állítom egy szóval se, hogy Isten léte még nem létezhet. Nyilván józan ésszel belátható, hogy Isten léte nem cáfolt. De nem is igazolt, és a probléma itt van.

Képzeljünk el egy tudóst, aki a következőt állítja: "Földönkívüli élet létezik". Ugye, hogy egy ilyen tudós nem vehető komolyan? Mégpedig azért, mert a tudomány csak alappal, méghozzá erős alappal állíthat valamit - így valami létezését is. Ha van egy olyan kérdés, amit nem tudunk megválaszolni legjobb tudásunk szerint - ilyen a földönkívüli élet léte - akkor nagyon egyszerű, mi a helyes "válasz": nem tudom. Így, szimplán. Elismerjük, hogy túl kevés tudásunk van ahhoz a dologhoz, hogy vélemény alakítsunk róla.

Hozzáteszem, az ilyenfajta agnoszticizmus esetén lényegtelen, hogy konkrét esetünkben igaz-e vagy sem az adott állítás. Ha esetleg felfedezzük, hogy tényleg van élet más bolygókon, attól még az említett tudós említett állítása ugyanolyan irracionális. Hiszen hiába lett igaza, maga az állítása tartalmatlan volt, nem volt mögötte empirikus igazolás.

Ilyen módon Isten létével kapcsolatban az a racionális - és a tudománynak megfelelő - állítás, hogy: "nem tudom".

Feedback is appreciated :)

#tudomány #Isten #ateizmus #hit #agnoszticizmus

2017. jún. 10. 23:36

❮❮ ❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯ ❯❯

11/113 anonim

válasza:

Az én esetem speciális, de hátha érdekel. Tudományos terület érdekel, szeretnék minél messzebbre jutni adott tudományterületen, és ateista vagyok (de tiszteletben tartom mások vallását, vannak vallásos barátaim). Viszont van egy pszichológiai betegségem: OCD-s vagyok (nem úgy, mint itt sok GYK-s, aki magát diagnosztizálja, nekem tényleg orvos mondta, már gyerekkoromban is így volt). A betegséghez hozzá tartozik az abban való hit, hogy az ember függ valami felsőbb lénytől, és ha a kényszereit nem tartja be, akkor az majd megbünteti. (Nem szedek rá gyógyszert, magamtól akarom legyőzni, a munkámban, szerelemben, családban még nem akadályoz, emberek nagy része nem is veszi észre.) Nagyon furcsa állapot ez, és nehéz megfogalmazni, miket gondolok ilyenkor. Egyfelől nem hiszek istenben, és szeretem a tudományt, vagy legalábbis egyik teremtéstörténetben sem hiszek, másfelől az agyam állandóan kényszerít, hogy attól féljek, hogy ha ezt meg azt nem csinálom, annak következménye lesz, és ezt valami istenség behajtja rajtam. Érdekes egy betegség, de az a furcsa, hogy ettől én még továbbra is ateista maradok. Továbbra sem hiszek az egészben. Azért írtam le mindezt, hogy értsd: ha így lehet élni, akkor nyilván azok, akik nem betegek, a 2 dolgot még könnyebben össze tudják valahogy egyeztetni.

2017. jún. 11. 08:03

Hasznos számodra ez a válasz?

12/113 anonim

válasza:

"3. A problémám módszertani, és a kettő itt keveredik ellentmondásba. Egy tudós ugyanis úgy vizsgálódik, hogy valamilyen módon megpróbálja empirikusan alátámasztani azt, amit állít, míg a hit nem. Namármost, mielőtt félreértene valaki, NEM állítom egy szóval se, hogy Isten léte még nem létezhet. Nyilván józan ésszel belátható, hogy Isten léte nem cáfolt. De nem is igazolt, és a probléma itt van.

Egyébként szerintem nem mindig úgy tájékozódik. Rengeteg terület van a világon, amikor nem így tájékozódunk, pl. az az ember is meg tudja állapítani (ki jobban, ki kevésbé) a másik ember testbeszédéből, hogy az valójában nem kedveli őt, aki sosem tanult erről semmit. A művészet is egy ilyen téma, annak élvezete vagy alkotása. Nem azt mondom, hogy a tudós csak addig tudós, amíg ki nem jön az Akadémiáról, csak hogy én megérteném, ha valakiről kiderülne, hogy időnként vannak nem racionális pillanatai, ha ezeket a munkába sose hozza be. Nekem is vannak, hiszen semmi racionalitás nincs abban, hogy ha 3x történik valami, akkor majd valaki meghal...

2017. jún. 11. 08:08

Hasznos számodra ez a válasz?

13/113 anonim

válasza:

Megjegyzem: nem minden tudomány az emberiség kifejlődését kutatja. Egy nyelvész, irodalomtudós, egy művészettörténész, egy középkorral foglalkozó történész nem is nagyon gondol istenre munka közben, maximum istenábrázolásokra.

2017. jún. 11. 08:13