Mi a tudományos magyarázata annak, hogy két különböző faj (pl. :zsiráf-elefánt, kutya-macska) nem tud egymással szaporodni?

nagy a genetikai gap

gondolom a heterózishatás miatt

Nagyon sok oka lehet.

A legvalószínűbb a kromoszómák eltérése (pl. más a számuk).

De ezen kívül a szaporodás módjában (illat, kémhatás, idő, stb. stb) való eltérés is számít.

1. válaszoló:

"genetikai gap"

"heterózishatás miatt"

- most komolyan azt hiszed, hogy okos vagy ha szakszavakkal dobálózol? -elösször nézz utána mit jelent talán, és akkor nem írsz hülyeséget.

kérdésre:

Eltérnek a kromoszómák száma, így nincsenek meg a "párok".

Persze ez csak egy a sok ok közül, emiatt nem lehet még meseterséges megtermékenyítéssel se létrehozni utodjukat.

DE természetes körülmények között a valódi ok az, hogy kémiai okok miatt az ivarsejt még csak a petesejt közelébe se tud kerülni. "Kémiailag nem kompatibilisek".

HA mégis megtörténne a megtermékenyítés, a génállomány különbözőségei miatt nem alakulnának ki a kromoszómapárok, nem történik meg a beágyazódás.

HA mégis, mert hasonlít a kettő, akkor könnyen vetélés lehet a vége.

Ha mégsem ez a helyzet, mert annyira rokonok (pl. tigris- oroszlán). Akkor megszülethet egy hybrid (példában oroszlán -tigris utódja a liger).

Én ugyan nem vagyok otthon ezen a területen, de vannak olyan állatok, melyeknél a pároztatás sikeres. Ennek legrégebbi példája a szamár-ló, ahol két különböző variáció lehetséges. Kanca - hímszamár, mén - nőstényszamár. (lehet, hogy van szakszerőbb nevük is, javítsatok ki!)

Az egyik felállásból születik az öszvér, a másikból??? (Érdekes módon franciául tudom a nevüket - mulet, bardot. Van ilyen megkülönböztetés magyarul is?)

Lényeges azonban, hogy ezek a "hibridek" már nem szaporodnak egymás között tovább.

Kérlek, ne nevessetek ki, ha nagyon amatőr módon írtam le a mondókámat, de a kérdésről ez jutott eszembe.

"Eltérnek a kromoszómák száma, így nincsenek meg a "párok".

Persze ez csak egy a sok ok közül, emiatt nem lehet még meseterséges megtermékenyítéssel se létrehozni utodjukat.

DE természetes körülmények között a valódi ok az, hogy kémiai okok miatt az ivarsejt még csak a petesejt közelébe se tud kerülni. "Kémiailag nem kompatibilisek"."

ezt hívják úgy hogy nagy a genom fejlettségi távolsága

a genetikai gap...

"HA mégis megtörténne a megtermékenyítés, a génállomány különbözőségei miatt nem alakulnának ki a kromoszómapárok, nem történik meg a beágyazódás.

HA mégis, mert hasonlít a kettő, akkor könnyen vetélés lehet a vége.

Ha mégsem ez a helyzet, mert annyira rokonok (pl. tigris- oroszlán). Akkor megszülethet egy hybrid (példában oroszlán -tigris utódja a liger).

"

ez meg a heterózishatás... tudod, mint amikor csak nőkben létező betegség a férfiban domináns, akkor az letális allél

csak hogy legyen egy kis fogalmad a heterózis hatásról:

[link]

Magyarul a heterózis hatásnak semmi köze nincs a különböző fajok szaporódó képességéhez. A lényege annyi, hogy heterozigóta génállomány egyes esetekben előnyös.

Pl. Maláriával szembe rezisztensebb a homozigóta sarlósejtes vérszegénységű (aa) és normális ember (AA) gyereke (Aa). Ennek nincs feltétlen köze a fajokhoz.

A példában lévő liger pedig nem példa heterózis hatásra, mert nem előny számára hybridnek lenni, mivel anyagcseréjével emiatt több probléma is van, legtöbb hybrid meg nem szaporodó képes (növényeknél sem).

igazad van egy "kislexikon" tényleg a legjobb forrás a témában...

a heterózishatáshoz nem kell előnyös tulajdonság, az csak egy keresztezési eredmény, és ha a fogadó félben nem lehetséges valamilyen okból, hogy a tulajdonságra domináns legyen akkor széthullik a kromoszómaszerelvény