Evolúció tagadók! Szerintetek hogy jött létre az élet?

Erre a cikkre reagálnátok légyszi?

[link]

"Komoly ellentmondást hordoz magában az az állítás is, hogy a mérnöki tudomány mára elérte azt a szintet, hogy képessé vált lemásolni és felhasználni a természet találmányait. Hiszen az állítás szerint az intelligenciának kellett felnőnie ahhoz, hogy képes legyen abszolút fogyatékos formában lemásolni azt a szintű alkotást, amit állítólag egy intelligenciát felvonultatni/bevetni képtelen mechanisztikus folyamat hozott volna létre. Eszerint a kevesebb hozta létre a többet, amire a több irigykedve tekint. Alapjaiban komolytalan, tudománytalan és nonszensz állítás.

A gekkók példájánál maradva, azok képesek még a legsíkosabb felületeken is könnyedén megkapaszkodni, és akár egy lábbal is megtartják magukat fejjel lefelé egy üveglapon. Erre azért képesek, mivel talpukat sok milliónyi apró, szabad szemmel láthatatlan keratinszőr borítja. (Persze, hogy hányszor esett fejre a gekkó mindenféle komoly sérülés nélkül /?/, amíg a sok millió keratinszőrt kifejlesztette/?/, arról nem szól a fáma, hanem bölcsen hallgat!) Amikor a szőrök valamilyen felszínnel érintkeznek, a felület és minden egyes szőrszál között gyenge molekuláris vonzerő (ezeket hívják van der Waals-féle erőknek) lép fel. Ezek az erőhatások egyedileg parányiak, de a sok millió szőrszál együttesen már igen erős tapadóerőt képes létrehozni. Ez lenne tehát az evolúció által évmilliókig tökéletesített szervezet.

Utólagos tervezésről beszélnek, de tagadják az eredeti tervezést. Konstrukció átvételéről beszélnek, miközben az eredeti konstrukció nélkülöz mindenféle átvételt, mégis az átvételezők tervezési szempontból leminősítik azt. Miközben saját átvételüket tervezéssel párosítják, a jobb mechanizmust, amit sikeresen lemásoltak, ismét a vak evolúció folyamatának tulajdonítják."

Ez annak ellentmondás, aki magától érettődőnek tekinti, hogy a természet nem képes mérnöki építőmunkára.

Soha a redva életben olyan eszembe nem jutott, hogy a természet ne nagyságrendekkel jobb építőmérnök lenne, mint mi. Elég csak ha egy kicsit körbenézünk. Annyi az előnyöm, hogy soha senki nem beszélte bele a hasamba azt a szemmel láthatóan valótlan állítást, hogy az ember tud építeni, a természet meg nem, és mivel én az ilyen vallásos sztereotípiák nélkül nőttem fel, egyszerűen el szoktam képedni azon a bugyutácska érvelésen, hogy már miért lenne az ellentmondás, hogy a természet ügyesebben építkezik, mint mi???

Egyszerűen tudtam, hogy kétféle építkezési módszer van. A természeté, meg az intelligenciáé. Nincs olyan a valóságban, hogy csak az egyik tud építeni. Sőt! Nyilvánvaló, hogy a nem intelligens építkezés a mester, és mi csak ipari tanulók vagyunk mellette. A természetnek rengeteg ideje van, és a rendelkezésére áll a világ összes lehetősége és energiaforrása, és minden létező variációt kipróbálhat, és mindig az egyre tartósabb formák maradnak fenn.

Ez hullára logikus, és az is ebből egyértelműen adódik, hogy esélyünk sincs mellette, mint mérnök.

Most írtam egy példát a #379-ben, hogy elképesztően ügyes módszerekkel az evolúció mindenféle emberi mérnöki tudás nélkül mászó robotok különböző fajait építette fel, ráadásul annyiféle megoldást találva ki közben, hogy a káprázott a szeme a kutatóknak.

Ezek után nem is értem, hogy jön ide ez a cikk???

Az evolúció jobban programoz, mint mi:

[link]

Vagy:

[link]

A cikkíró szerint képesek lettünk volna kitalálni, hogy hogyan kell direktben "felprogramozni" úgy ezeknek a sejteknek a DNS-ét, hogy képesek legyenek önállóan szaporodó nyolcsejtes életformává változni? Halvány lila dunsztunk sincs arról, hogy ekkora mértékben hogyan kell változtatni ezen a bonyolult "gépezeten", hogy ilyen önálló nyolcsejtes telepek kialakuljanak. Ha nem mutatja meg nekünk az evolúció, hogy ezt hogyan kell csinálni, akkor lövetünk se lett volna az egészről.

Egyszerűen érthetetlen az álláspontja az ilyen cikkeknek! Bebizonyosodott (milliószor), hogy nagyságrendekkel ügyesebb mérnők az evolúció, mint mi. Olyan matematikai feladványok megoldására használjuk az evolúciós-genetikus algoritmusokat, ahol a számítási kapacitásaink már nem elégségesek... Akkor???

Komolyan! Az ilyen cikkíró nem nézett még a Nat.Geo-n csillagászati műsorokat? Hihetetlenül gyönyörű csillagok és csillagrendszerek sokasága alakul ki, amik óraműpontossággal működnek. A kialakulások egyes fázisai a különböző helyeken állóképek gyanánt látszanak.

[link]

Tudunk ilyet csinálni? Nem csiszolással, hanem atomról atomra építkezni, ahogy ezt a természet végezte.

De van egyszerűbb is, ám mégis csodálatosan szép természetes kőkapu. HOMOKBÓL!

[link]

Halvány lila dunsztunk sincs arról, hogy ezt hogy csinálta a természet. Egész pontosan nagy kínlódva mostanában jöttünk rá a megoldásra:

[link]

Itt már sajna nem működik a videó, de linkelem:

https://www.youtube.com/watch?v=OBDjyd1aByQ

Még egy nyavalyás, de gyönyörű hópelyhet se igazán tudunk a maga természetes gyönyörűségében összekovácsolni (erre is mostanában kezdünk rájönni, hogy hogyan...), és talán azt már csak elhiszi mindenki, hogy a hókristályok maguktól jönnek létre.

Természetesen az lehetséges, hogy Isten olyanra teremtette a természetet, hogy az képes legyen ennyire önállóan és automatikusan építkezni, de a lényeg az, hogy tud. Hogy Isten "programozta" bele a világba az evolúció algoritmusát, vagy nem, az nem változtat azon a lényegen, hogy az evolúció bizonyíthatóan milliószor és milliószor hatékonyabb mérnök, mint mi.

" ismét a vak evolúció folyamatának tulajdonítják."

Az evolúció nem vak!!!!

Az a vak, aki ilyet ír.

A szelekció nem véletlenszerű. Nagyon nem véletlenszerű, és a környezet adottságainak tükrében történik a hatalmas variációból a mindig jobb megoldás "kiemelése". A variáció kialakításában játszik csak szerepet a véletlen, de csak egy "picit", hogy legyen miből válogatni a minél jobb eredmény eléréséhez (csak itt a válogatás szempontja pont fordított, mint az embernél, mert nem a hatékonyabb megoldásokra koncentrál a feladat, hanem lassan a kevésbé hatékonyak szelektálódnak ki - ilyen utóbbi válogatást az intelligencia nem végez, mivel az eleve látja, hogy mi a jobb megoldás a feladat tükrében).

A természetes szelekció abszolút optimalizációs folyamat. Ha valami megoldást keresünk egy feladványra, akkor irgalmatlan sok variánst kell csak készíteni, és ha van szelekciós nyomás, akkor az evolúció ki fogja termelni a variációból a létező legjobb megoldást. Persze létező legjobb megoldás csak elméletileg van, hiszen a megoldáskeresés maga is megváltoztatja a környezetet és így változik a szelekciós nyomás "iránya" is.

[link]

Idézve innen: "A szelekció nem véletlenszerű és így az evolúció sem az!"

Az evolúciótagadó cikkek semmi másra nem építenek, mint a nép hamis tudására, és az emberekbe rögzült sztereotípiákra...

Az egyszerű ember magától értetődőnek tartja, hogy pl. csak mi tudunk űrhajót építeni. Hiába látja a TV-ben az üstökösöket, amikben akár kis termek is lehetnek, és a Nap-közelben "megolvadva", gázok kezdenek el belőle kisüvíteni, pont ugyanúgy, mint ahogy a mai űrhajók működnek, akkor se jut eszébe, hogy jé!, ez pont olyan, mintha az értelem építette volna (van olyan üstökös is, amelyik tényleg csak a popsijából lő ki tolósugarat - pont mint egy űrhajó - egyszerűen a nagy variációból ilyennek is kell lennie).

Azután az emberek csak annyit értettek meg az evolúcióból, hogy a mutációk véletlenszerűek, és így meg vannak győződve róla, hogy az egész evolúció a vakvéletlenen alapul. Ezt az evótagadó hangadók is jól tudják, és ahelyett, hogy kiigazítanák a tévedéseiket, még jobban rálapátolnak erre a marhaságra... igencsak sunyi módon...:(

#381 "Erre a cikkre reagálnátok légyszi?"

Ja... lehet, hogy kissé félreértettelek? Te a gekkók keratinügyére vagy kíváncsi az evolúció szempontjából?

Parancsolj:

[link]

Tudod, ha csak magukban léteznének ezek a gekkók, más falon kapaszkodási módszerek nélkül létező lényektől, akkor valóban meglepő lenne a dolog.

Amint olvashatod, a falon mászás a gyíkokra jellemző, és ennek realizálására még számos más ennél egyszerűbb módszert használnak (karmok, ragasztóanyag, "recézett" talp, vagy ezek egyvelege).

Ma is láthatóan működnek azok a módszerek, amikből később kialakult a keratinszőrős megoldás, ráadásul vannak olyan gekkók is, amik ma is mutatják élőben az átmenetet, mert nem csak a keratinszőrős megoldást hasznosítják, hanem a hagyományosat is.

[link]

Amint olvashatod, a mikro-sörték nélkül is képes a pöttyös gekkó ( [link] mászkálni elképesztő helyeken.

Vagyis ez a megállapítás IS(!) butaság a megidézett cikkedből:

"Persze, hogy hányszor esett fejre a gekkó mindenféle komoly sérülés nélkül /?/, amíg a sok millió keratinszőrt kifejlesztette/?"

Ráadásul a genetikai vizsgálatok is szépen mutatják a kialakulási láncot.

"Ehelyett a legtöbb faj egyedi, és nagyon nagy a különbség."

Jó kis demagógia! :)

A legapróbb majomtól kiindulva egy halom átmeneten keresztül eljutunk az emberformáig (ez csak szemrevételezés jellegű megállapítás, nem tényleges leszármazási lánc, de elég nevetséges az állításod - ha ide leszállna egy idegen lény, simán egy szőrtelen majomnak nézne minket). Nincs olyan tulajdonság, aminek az egyszerűbb és még egyszerűbb formáit láncszerűen ne lehetne ma is megtalálni.

Mégis miféle nagy különbségekről beszélsz??? Csak úgy a levegőbe?

Mellesleg miféle tényleges leszármazási összekötő vonalakat keresel a mai lények között?

Ez egy Y. Eddig érthető?

Az Y lába egy faj, ami két ágra szakad. A láb alja 100000 éve volt mondjuk. Az Y csomópontja mondjuk 50000 éve volt, és kb. 10000 év alatt kezdett ténylegesen a láb utáni Y rész kettéhasadni. Az Y teteje a mai idő, ahol látjuk az Y két felső ágának két legfelső pontját, amik már egymáshoz képest nagyon eltérő formát képviselnek.

Rengeteg ilyen Y-t képzelj el, de ezek egyáltalán nem pontosan egymás mellett vannak, hanem összevissza ilyen olyan távolságokra egymástól, vagyis egyetlen idősíkban nagyon kevés Y csomópontot fogsz látni, vagyis a legtöbb fajt egyedinek fogod látni, és egymástól eltérőnek (bár közel se annyira, mint ahogy azt te szeretnéd láttatni).

Ám beismerted, hogy csak a legtöbb, vagyis vannak még szerinted is olyan fajok, amik még szemre se nagyon különböztethetőek meg, ill. vannak, amik már igen, de az is összetéveszthető, és vannak, amiket még a szakember lát hasonlónak, de az aszfalt embere már nem...

Na, ezek az adott idősíkban a ritka, de jól megfigyelhető Y csomópontok.

Vagyis pont ugyanolyan a helyzet, ahogy azt az Y-os példával érzékeltettem. Magyarán, ahogy annak kell történnie az evolúció működése alapján.

"A legapróbb majomtól kiindulva egy halom átmeneten keresztül eljutunk az emberformáig"

Ráadásul tegyük hozzá, hogy ott vannak a majmok előtt a félmajmoknak nevezett lények, mert tényleg olyanok (pl. a gyűrűsfarkú maki). Gondolod, hogy véletlenül nevezik félmajmoknak őket?

Egy halom olyan fajsorozat van, ahol még a nevek is mutatják a láncolatot. Szóval kevés Y csomópont van (ahogy annak kell is lennie), de önmagában nézve rengeteg. Sokkal több, mint amennyire neked az tetszene. :)

"Ehelyett a legtöbb faj egyedi, és nagyon nagy a különbség."

Azért megmondanád, hogy mi van olyan bazi nagy különbség mondjuk egy antilop, meg egy ... ööö... gímszarvas között?

De akár egy oroszlán mennyiben különbözik olyannyira tőlük?

Mindegyiknek ugyanúgy van lába (ugyanannyi), farka, szőre, feje, hengeres teste, a szerveiken látszik, hogy ugyanarról a technikai kivitelből adódnak...stbstb...

Közelítőleg ugyanakkora mérettartományban, ugyanolyan környezetben is az emberi technika olyan dolgokat gyárt le, amelyek konkrétan semennyire nem hasonlíthatóak össze. Pl. esztergapad - íróasztal stb.

Ha bármelyik élőlényt megvizsgálod genetikailag, akkor ordít mindegyikről a közös technológia, és az is hogy közös a genetikai háztartásuk.

Ha az űrbe kidobnál egy esztergapadot és egy nagy íróasztalt, bármilyen idegen értelem találná meg azokat, semmilyen vizsgálati alapon nem lehetnének biztosak abban, hogy ugyanaz a civilizáció készítette mind a kettőt, ellenben a Földi lények mindegyikéről röhögve meg lehet állapítani azonos mérettartományokban a hasonlóságokat nemcsak genetikailag, de még anatómiailag is. Lazán lehet az összesből anatómiailag is leszármazási fát kiókumlálni. Genetikailag meg még a mérettartományokban gyökeresen eltérő lények között is tagadhatatlanul ott ücsörög mindegyikben a közös mintázat.

Vajon miféle nagy eltéréseket vizionálsz te bele az élőlényekbe?

Mert az eddig tapasztalt értelmes építőmunkák termékei között szinte csak az van. Soha nem fogod tudni megmondani még azt se, hogy egy íjat és egy puskát ugyanaz az ember készítette-e, vagy egyáltalán ugyanaz a civilizáció, vagy egy kalapácsot és egy csavarhúzót...

Na... ezek között tényleg drámai különbségek vannak. De mi van olyan nagy különbség az élő-fajok között???

Még a legrégebbi élőlényeken is látszik a maiakkal a jellegzetes azonosságok, de ha megnézel egy ókori kalapácsot, meg egy mai szögbelövőt, akkor még az azonos funkciókra kialakított egységek között is konkrétan már nulla a hasonlatosság.

Az evolució szerint, olyan lassan változnak az állatok más más fajjá egy közös ősből, hogy évezredeknél több idő szükséges, hogy észrevegyük azt a pici különbséget, ami megkülönbözteti őket egymástól. Ha ez ma is így működik, hogy minden faj például legalább 2 ágra oszlik, akkor nagyon sok faj kéne egyforma legyen egy icipici különbséggel. Ezért írtam, hogy a különbségek nagyon nagyok, vagyis nem lehet látni azt a lassu eltérést egy adott időben, azt a kicsit másságot. Mindezt a jelenben látni kéne. Ha vesszük példának az embert és a majmot, a közös őstől indulva, akkor van a közös ős x időben, és van a mai ember és a majom z időben. Az x és a z idő között van az y idő eleje, amikor a majom és az ember majdnem egyformák voltak az evolúció szerint. Ma ugyanúgy kéne látni azt a rengeteg fajt, ami az y idő elején van.

Ezt nem látom én.