Ha megnézzük, hogy milyen nagy az Univerzumunk, akkor abba hogy lehet beilleszteni a kereszténység istenképét?

s=v*t tudományos tény? Igen. Megfigyelhető? Igen. Bemutatható, mérhető? Igen

Törzsfejlődés tudományos tény? Igen. Megfigyelhető? Nem. Bemutatható, leírható? Nem

Hajjaj, szokásos körök...

# 29 "Azért fel lehet tenni a kérdést, hogy vajon hogyan keletkezett az élet?"

- Még jó hogy! De nem az Evolúciós elmélet lesz rá a válasz.

"Vagy tilos? Vagy ezen nem is szabad gondolkodni?"

- ezek a dolgok éppenhogy a vallásokra jellemzőek...

# 28 "Egy biológus, ha karriert akar, nem kérdőjelezheti meg az törzsfejlődést, még ha nem is érti."

- Hát éppen ez lészen itten a gond, ha nem érti...

"de genetika nyelvén nem tudjátok levezetni, hogyan lett az egysejítűből ember"

- MÉG.

"milyen információk, mikor jelentek meg"

- MÉG

"És ugyanezt laborban megcsinálni."

- Azért a laborban történnek ezek-azok.

# 30 A fundamentalista keresztényég kényszere a Teremtés népmeséjének szószerinti valóságnak való elfogadása.

Az entrópia talán egy létező mennyiség?

Noaszt mérhető?

@28-30: sorry, itt egy sokkal jobb hangulatú vita/eszmecsere folyik épp. Lehet teljesen máshogy vélekedni dolgokról, de ezt meg lehet fogalmazni úgy is, hogy egy kellemes beszélgetés süljön ki belőle - mi éppen ezen vagyunk, és szerintem mindenki örömmel venné, ha te is ilyen mentalitással csatlakoznál be.

@28: neked valamiért fixa ideálod, hogy a tudományosságnak követelménye a laboratóriumban való megismételhetőség. Ez szimplán nem igaz. Röghegységet sem csinált senki laboratóriumban, sőt, neutroncsillagot sem, mégis ismerjük a keletkezésük mechanizmusát, mert vannak más eszközeink a tanulmányozására. Egyébként biológus vagyok, legalábbis végzettségre. Így azért kicsit jobban beleláthatok ebbe a világba, meg ismerhetek olyanokat, akik dolgoznak is benne. Szóval az ilyen "valójában nem hisznek az evolúcióban, de hogy a szakma befogadja őket, úgy kell tenniük" köröket nálam nyugodtan felejtsd el, ezzel kár is bepróbálkoznod.

@29: dehogynem lehet. Sőt, érdemes is, mert érdekes téma. Csak nem az evolúcióhoz tartozik. Amikor az evolúcióról beszélübk, akkor pl a gyenge kölcsönhatásnál megfigyelhető paritássértésre sem szoktunk kitérni, pedig az is érdekes. Csak egy másik téma.

@30: a törzsfejlődés egy természeti jelenség. Nem több, nem kevesebb.

Mojjohoz kiegészítésül: Amúgy nemcsak hogy neutroncsillagot, de még magfúziót sem csináltak. Mégis úgy gondoljuk, hogy tudjuk, hogy hogyan működik a Nap.

Mintahogyan egy szakadékba sem kell leugrani ahhoz, hogy eldöntsük, életveszélyes mutatvány lenne-e.

De még egyszerűbben:

Azt mondom: pont, vonal, egyenes, sík, tér. Vannak-e vagy nincsenek? Megfigyelt-e már valaki egy pontot? És meg tudta-e állapítani, hogy pont ott van az a pont?

Kedves Teqila Sunrise!

A vers szép! Bár én egy más részét idézném:

"Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek

S a kitörő napfény nem terem áltudományt;"

Viszont amit írsz:

"Ha egy egészségesen született újszülött Nyírmeggyesről elkerül a tokiói császári udvarba- hopp! varázslat!- pont ugyanúgy fog beszélni, gondolkodni szavakkal."

Ezt ugye te se gondoltad komolyan? Itt nem a beszéd készségre gondolok, bár egy alapvetően némákból álló közösséget gondolati kísérletként feltételezve, az egészséges csecsemőből felnövő ember sem fog úgy beszélni, mint a Nyírmeggyesen felnövő egymással kimondott szavakkal kommunikáló közösségben élő gyermek. Azt szintén nem gond talán elismerni, hogy egy művelt család gyermeke, akinek tanárok oktatásai segítették a logikus gondolkodás kifejlesztését, nem lesz ugyanolyan szinten, mint az utcán felnövő árva gyerek. A gondolkodást, a logikát képezni lehet és kell, különben hiába az agyi funkciók hasonlósága. A súlyemelő azért képes nagyobb súlyt felemelni mint te, mert sok órai kemény munka van mögötte.

"Egy kényelmes és párhuzamosan pökhendiden ateista-materialista álláspont, hogy a mek-mekből, röf-röfből - idő kérdése csupán!- kifejlődhet az ihletett költészet. "

Alig hiszem, hogy ezt leírod.

Talán nem ártana újra olvasnod:

"Láttyátuk feleim szümtükkel mik vogymuk. Isa pur es chomuu vogymuk. Menyi milosztben terümtevé elevé miü isemüküt, Ádámut, és adutta vola neki paradisumut házoá. Es mend paradisumben volou gyimilsiktül mundá neki élnie."

Ha szerinted ez a nyelvezet nem fejlődött amíg eljutott ide :

"Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával

És eget ostromló hangokon összekiált,

S a zajból egy szó válik ki dörögve: "igazság!"

akkor nem tudom mire vélni a dolgot.

Ha viszont elismered a fejődést, akkor nyugodtan elfogadhatod, hogy a nyelv szókincse, összetettsége az idők folyamán folyamatosan változik-bővül (újabb területek fejlődnek ki (pl számítástechnika a maga speciális szókészletével), illetve az irodalmi nyelv választékos szinonimái, árnyalt leíró módszerei, a rímelés különböző változatai.

Visszagörgetve a folyamatot természetesen adódik az a következtetés hogy a verbális kommunikáció kezdetben alig artikulált hangokból állt. Ugye nem állítod, hogy az ősember beszédkészsége akár csak megközelítette Homéroszt vagy Arany Jánost?

Valóban, butaságot mondtam:

"1951-re Spitzer befejezte az első hidrogénplazma-fúziós reaktor munkálatait, amit stellaratornak nevezett el (stella = csillag, latinul). Első alkalommal csupán a másodperc törtrészéig működtette a berendezést, mert nem volt biztos abban, hogy nem fog-e hidrogénbombaként felrobbanni.

Egy fél másodpercre a hidrogéngáz szupernovaként ragyogott fel, és hőmérséklete elérte a 40 millió °C-ot. A 60 cm átmérőjű berendezés mindössze 2 másodpercig működött, majd a folyamat leállt, a plazma kihűlt.

A kísérlet legfontosabb eredménye az, hogy megmutatta, a fúziós reakciót a Földön is elő lehet állítani."

[link]

Azonban csillagot mégse csináltunk a Földön, csupán egy röpke kísérletet. Attól még _állítom_, ismerjük a csillagok működését.