Az evolúció és a Biblia tanítása hogyan fér össze egymással?

Ha mesének minősíted a keresztény hitet, akkor az isteni teremtésről sincs értelmez filozofálni, nem?

Én arról beszélek, hogy az ember erkölcsi lény, döntési joggal rendelkezik a jót és a rosszat illetően. Nekem az a véleménye, hogy Isten számonkérése nem egzakt, hanem viszonylagos:

"Az a szolga, aki ismeri ura akaratát, de nem áll készen, hogy akarata szerint járjon el, sok verést kap. Aki azonban nem ismeri, s így tesz olyat, amiért büntetést érdemel, csak kevés verést kap. Mert aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól annál többet kívánnak." (Lk 12,47-18)

"Testvéreim, ne akarjatok annyian tanítók lenni, hisz tudjátok, hogy ránk annál súlyosabb ítélet vár." (Jak 3,1)

"Az Isten eddig szemet hunyt a tudatlanság kora felett, de most tudomására hozza az embereknek, hogy mindenütt meg kell térnie mindenkinek" (Ap.Csel 17,30)

Ezekből nekem az jön le, hogy Isten nem egyformán fogja megítélni az embereket, hanem bizonyos szempontok alapján, mindenkit máshogy. Tehát teljesen igazságos lesz az ítélet, az egyik eszkatologikus kijelentés éppen arról szól, hogy ezt még a nemzetek is el fogják ismerni.

"...Minden nemzet eljön és leborul színed előtt, mert ítéleteid kinyilvánultak" (Jel 15,4/b)

Dante

Ha valaki Isten szavát nem fogadja el hitelesnek, akkor ott már nincs miről beszélni.

(2Timóteusz 3:16) 16 A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos. . .

(2Péter 1:19–21) . . .. 20 Mert először is tudjátok azt, hogy az Írásnak egyetlen próféciája sem származik valamilyen egyéni értelmezésből. 21 Prófécia ugyanis soha nem hozatott ember akaratából, hanem Istentől szóltak emberek, amint a szent szellem vezette őket.

Kedves Ákos!

A Biblia szerzői egyrészt nem voltak hibátlan emberek, a Jel. 13 alapján tudjuk, hogy az Ősegyház máshogy azonosította a Dn. 7-ben szereplő képeket, amint az a történeti valóságban van.

Jézus pedig egy szót nem mondd arról, a Genezis értelmezéséről, hanem tipologikusan, példaként hivatkozik rá.

Dante

opendoor, ezt a kört talán már lefutottuk a teremtéssel kapcsolatban. A példáid egyébként sem jók, mert kortörténeti értelemben a timóteusi és a péteri igében csak az Ószövetségről van szó, [újszövetségi kánon nincs] sőt annál többről, hiszen az Ősegyház olyan iratokat is használt, amik nem kerültek be sem a palesztinai, sem az alexandriai kánonba.

Másrészt meg nem kéne bálványozni a Bibliát, mert bár a keresztény hit szerint sugalmazott, de mégiscsak egy könyv, amelyet emberek írtak, és amint a modern bibliatudomány kimutatta: nem hibátlan. Csak Isten tökéletes, róla viszont az apostoli szenthagyomány tudósít megfelelően, amelynek része is a Biblia. Az attól való elszakítás eretnekségbe vezet, ezért jutott oda a vallásod is.

Üdv. Dante

"A Biblia tökéletlenségére a természettudományos ismeretek mutattak rá. A bibliatudomány is ezek miatt hirdeti most, hogy nem kell szó szerint értelmezni. A teológia is a tudomány állása szerint változik."

Mivel a bibliatudomány is a tudományoknak egy ága, ezért ugyanaz jellemző rá, mint a természet- vagy történettudományra: fejlődik. Ha nem így lenne, nem is nevezhetnénk ezt a módszert tudománynak, hiszen annak jellegzetessége az, hogy az új feltárásokkal javítja magát, és azt tartja ténynek, amire van bizonyíték. A bibliatudomány megítélésében azonban van egy elterjedt téves nézet: azért képvisel bizonyos dolgokat, meg akar felelni a társadalmi elvárásoknak. Ez nyilvánvalóan nem igaz. A Genezisről azért mondja azt, hogy nem történelem, mert erős bizonyítékaink vannak arra, nem az. És itt most véleményem szerint elsődlegesen nem a természettudományos bizonyítékok állnak az első helyen - bár az sem elhanyagolható - hanem azok az irodalmi és történelmi feltárások, amiket megtettünk az elmúlt időben. Ez azonban semmit nem von le az értékéből, még ha valaki nem is hívő, talán akkor is elmondhatja róla, hogy az ókori irodalom egyik legkülönlegesebb alkotása, eredeti héber nyelven még szebb a benne található bölcsességirodalmi eszközök miatt [ez is az egyik érv, hogy nem történelem].

Ha pedig mindenképp kellene találni valamit, ami elénk tárta a Biblia tökéletlenségét, akkor én a szövegkritikát tenném az első helyre, és csak utána sorolnám be a természettudományt, illetve a történettudományt, mint amelyek rámutattak erre, ami csak a fundamentalistáknak okoz kellemetlenséget, egy hívő bibliatudósnak nem, ahogyan rámutatott Siegfried Zimmer az "Árt-e a hitnek a bibliatudomány?" könyvében. És azoknak sem okoz kellemetlenséget, akik elfogadják a bibliatudományt (én ilyen vagyok).

És milyen érdekes, már az ókori keresztények sem tulajdonítottak olyan tekintélyt a Bibliának, ahogyan ma teszik azt azt egyes fundamentalista gyülekezetekben, vagy szektákban. A nicea-konstantinápolyi hitvallásban egy szó sincs a Biblia tévedhetetlenségéről, vagy arról, hogy arra kellene alapulnia a keresztény hitnek. Mindössze egy rövid utalást van az Írásokra a feltámadással kapcsolatban, és ennyi! A kereszténység úttörői ugyanis talán tudták azt, amit ma a bibliatudósok képviselnek: csak Isten tökéletes, egy könyv nem lehet az. Ettől függetlenül az Egyház mindig is tisztelte a Szentírást, hiszen tökéletlensége ellenére az prófétai és apostoli tanítást hitelesen tartalmazza. Viszont a Biblia pusztán az apostoli hagyomány része, és attól nem elválasztható.

Még valami, a 13-as kommentet kicsit elírtam: arra akartam célozni, hogy a Jel 13. alapján úgy tűnik, hogy az Ősegyház a Dn. 7 képeit másképp azonosították, ahogyan azt az eredeti szerző gondolta.

Dante

Kedves kérdező

A sátán édenben Isten szavát kérdőjelezte meg.

A teljes írást Isten ihlette vagy elfogadjuk vagy vagy megkérdőjelezzük!