Tudományosan igazolható-e Jézus Krisztus létezése?

"a könyvnek olyan hatása van mint a görög mitológiának"

- nagyon-nagyon nem. Kivált az Újszövetségnek!

Olvass mitológiát: Kerényi görög mitológiája alap- egyszerre keveset, mert nehéz... A mitológia realitása annyira más, hogy külön neve is van: mitikus realitás.

"Tudományosan igazolható-e Jézus Krisztus létezése?" - szól a kérdés - helytelenül.

Helyesen így szólna:

"Tudományosan igazolható-e Jézus, aki Krisztus létezése?"

A "Krisztus" a görög "krisztosz" latinosítása, aminek jelentése: "megváltó".

Két évezreddel ezelőtt élt személy létezését nehéz bizonyítani, mert Jézus akkor nem volt az egész akkori világ ismertje.

Az pedig, hogy mellékneve "Megváltó", ne Jézus idejéből származik, kimondottan a vallás alapjául szolgáló hit teszi azzá. A "hit" pedig nem szorul tudományos bizonyításra.

Sziasztok!

Megint megy a ferdítés. Flavius kb. 6 évvel Jézus halála után született. Senki nem állította, hogy 1 éves korában írta meg Jézusról a feljegyzését! Egyébként nem csak Jézusról írt, hanem keresztelő Jánosról, Jakabról, Jézus testvéréről, és nagyon sok egyéb Bibliában is fellehető személyről és eseményről: pl. Theudásról (Csel 5,35), a galileai Júdás felkeléséről (Csel 5,37), a Claudius alatti éhínségről (Csel 11,28), a zsidók kiűzetéséről Rómából Claudius idején (Csel 18,2), I. Heródes Agrippa haláláról

(Csel 12,20–23), az egyiptomi lázadásról (Csel 21,38), a főpapok és helytartók sorrendjéről, hivatalba lépésük idejéről, működésükről, mint például Annás főpapságáról (Csel 4,6), Pilátus helytartóról (Lk 23–24), Félix helytartóról és feleségéről Drusilláról (Csel 24,24), Festus helytartóról (Csel 24,27), II. Agrippa királyról és nővéréről, Berenikéről (Csel 25,23), stb.

Üdv. Péter

"nem csak Jézusról írt, hanem keresztelő Jánosról, Jakabról, Jézus testvéréről, és nagyon sok egyéb Bibliában is fellehető személyről és eseményről"

És ez mit bizonyít szerinted?

Pl. olvasta a Bibliát? Ill. akkoriban még csak a tekercseket?

Elegem van belőle, ahogy itt a hívők minden alap nélkül erőltetik azt, hogy TUDOMÁNYOS bizonyítékok lennének Jézusra. NINCS, egy se!

Az apostolokra már van - de ez ugye NEM bizonyítja Jézusnak még a létezését sem, nem hogy a cselekedeteit.

Jó, 34-es, nincs tudományos bizonyíték, nyugodj le, idd meg a finom kávédat, végül is péntek van és 13.

És gyönyörködjünk együtt a tudomány mai csodáiban:

Brit kutatók felismerték, hogy tíz emberből hat, az négy.

Látható tehát, hogy Jézus karaktere nem más, mint egy irodalmi és asztrológiai keverék. Az egyiptomi Napisten, Hórusz összeollózott plágiuma. Például 3500 éve felírt képek vannak Luxor Templomában, Egyiptomban az Angyali Üzenetről, a Szeplőtlen Fogantatásról, Hórusz születéséről és imádatáról.

A képek Tha-val kezdődnek, aki bejelenti a szűz izisznek, hogy hamarosan megfogan benne Hórusz – mindez 15 századdal a kereszténység előtt. A következő képen Nef, a szentlélek megtermékenyíti a szüzet, majd látható a szűz szülés, és az imádat. Ez hajszál pontosan Jézus csodálatos fogantatásának története. Tény, hogy az egyiptomi és a keresztény vallás közötti szó szerinti hasonlóságok megdöbbentőek.

A plagizálás, azaz az irodalmi lopás – folyamatos. Noénak és bárkájának története ugyancsak őshagyományokból lett átvéve. Az özönvíz-történet mindenütt jelen van az ősi kultúrákban.

Több, mint 200 vallás igényelheti magának különböző korokból. Nem is kell messzebb keresgélnünk egy kereszténység előtti forrás után, mint a Krisztus előtt 2600-ban íródott Gilgames-eposz. A történet egy özönvízről beszél, amit Isten rendelt el, továbbá egy megmentett állatokkal teli bárkáról, valamint egy elengedett galambról, amely visszatér – ez közös a bibliai történettel.

Nem különben ott van Mózes plagizált története is. Úgy tartják, Mózest, születése után egy nádkosárba tették, majd egy folyón útjára bocsájtották, hogy megmeneküljön a gyerekgyilkosságok elől. Később egy királylány kimentette, és hercegként felnevelte.

A kosárba tett csecsemő történetét egyenesen az akkád Szargon mítoszából emelték át, Krisztus előtt 2250-ből. Szargont születése után nádkosárba tették, hogy megmentsék a gyerekgyilkosságoktól, és egy folyón útjára bocsájtották. Őt viszont egy királyi bába, egy bizonyos Akki mentette ki és nevelte fel.

Továbbá Mózes törvényhozóként lett ismert. Ő a Tízparancsolat, vagyis a mózesi törvények elhozója. Azonban az isteni törvények ilyesfajta keletkeztetése ugyancsak ősrégi motívum.

Mózes csak egy a sok közül a mitológia történetében felbukkanó törvényhozók hosszú sorában. Indiában Manu volt a nagy törvényhozó. Krétán Mínosz a Dikta-hegyre ment fel, ahol Zeusz átadta neki a szent törvényeket. Egyiptomban ott volt Mises, aki kőtáblákat cipelt, amelyekre az isteni törvényeket vésték. Manu – Mínosz – Mises – Mózes – hát nem különös?

Ráadásul ami a Tízparancsolatot illeti, egyenesen az Egyiptomi Halottaskönyv 125. fejezetéből vették a könyv olyan kifejezéseiből, mint a „Nem loptam”, „Nem öltem”, „Nem hazudtam”, és így tovább.

Valójában az egyiptomi vallás képezi a zsidó-keresztény hitrendszer elsődleges alapját: keresztelés, halál utáni élet, utolsó ítélet, szűzen születés, feltámadás, megfeszítés, frigyláda, körülmetélés, megváltók, áldozás, özönvíz, Húsvét, Karácsony, megmenekülés… És még sok más hasonló egyiptomi elképzelések jellegzetességeivel. Ezeket már rég megalkották, jóval a judaizmus és a kereszténység születését megelőzően.

És még egy fontos kérdés: Van bármilyen, nem bibliai eredetű történelmi bizonyíték bármilyen személyről, aki Jézus néven élt, Mária fia, aki 12 tanítványával utazgatott, embereket gyógyított, és hasonlók? Számos történész élt a földközi tenger környékén Jézus feltételezett élete alatt, vagy nem sokkal utána. Ezek közül a történészek közül hány tesz említést erről az alakról?

Egy sem.

Jézusról a biblián kivűl semmi történelmi, régészeti vagy irodalmi bizonyiték sincs. Bármilyen más irományok róla csak találgatások. És ami a bibliát illeti - valóban létezett vagy csak az előtte lévő istenekről mintázták (mitrász, horusz, krisna stb.)? Tényleg vizen járt és kézrátétellel gyógyitotta a leprásokat?

Csak a legfontosabb és leghíresebb görög-római kultúrkörben tartozó alkotókat, szerzőket szeretném itt megemlíteni akik az első évszázadban írtak, tanítottak: Appian, Petronius, Szeneka, Dion Proseus, Plinius az idősebb, Juvenal, Appian, Smirnai Teon, Martialis, Plutarkhosz, Apollonius, Pausainas, Valerius Flakkusz, Florus Lucius, Lukanus, Damas, Szilius Italicus, Aulus Gelius, Columella, Liziasz, Valerius Maximus, Dio Kriszosztom, Hermogenesz. Megdöbbentő az a mély csend, üres hallgatás, római-görög intelligencia teljes tudatlansága, mely a történelmi Jézus eljövetelét, születését, szerepét, csodálatos feltámadását nem ismeri, elhanyagolja.

Azonban, hogy igazságosak legyünk, ez nem jelenti azt, hogy a történelmi Jézus személyiségének védelmezői ne állították volna ennek ellenkezőjét. Tipikusan négy történészre hivatkoznak, hogy Jézus életét igazolják: az ifjabb Plinius, Suetonius és Tacitus az első három. Mindhármuk feljegyzéseiben legjobb esetben is csak néhány mondatot találunk, és csak a „Krisztus”-ra, utalnak, ami valójában nem egy név, hanem egy cím. Jelentése: a felkent. A negyedik forrás Josephus, de ez a forrás már évszázadokkal ezelőtt hamisnak bizonyult. Szomorú, hogy máig igazságként tálalják.

Itt van a rendes történészeti álláspont Josephusról:

"The general scholarly view is that while the Testimonium Flavianum is most likely not authentic in its entirety, it is broadly agreed upon that it originally consisted of an authentic nucleus, which was then subject to Christian expansion/alteration."

- azaz a hivatalos álláspont szerint a munkát Josephus írta, de eredetileg ahol "Jézusról" van szó egy nagy üresrész volt, ahova a keresztények odahamisítottak egy betoldást.

Szintén betoldás történt itt:

"the brother of Jesus, who was called Christ, whose name was James" - az eredetiben nem szerepelt "akit Krisztusnak neveztek", ez szintén üres helyre történt utólagos keresztény betoldás. Értelmetlen is lenne, hiszen Joesphus zsidó-zsidó volt, nem keresztény-zsidó. Sem ő, sem a rómaiak nem nevezhették Jézust "Felkent"-nek.

Azt hinnénk, hogy egy ember, aki feltámadt, és mindenki szeme láttára a Mennybe ment, valamint tömérdek hihetetlen csodát tett, bekerülne a történelmi feljegyzésekbe. Nem így történt, mert ha a bizonyítékok súlyát nézzük, nagyon nagy az esélye, hogy a Jézusként ismert alak még csak nem is létezett.

„A keresztény vallás a napimádás paródiája, ahová egy Krisztus nevű alakot tettek a Nap helyére, hogy őt imádják a Nap helyett.” (Thomas Paine 1737-1809)

"- azaz a hivatalos álláspont szerint a munkát Josephus írta, de eredetileg ahol "Jézusról" van szó egy nagy üresrész volt, ahova a keresztények odahamisítottak egy betoldást."

->Ez egyáltalán nem ilyen egyértelmű, olvastad te egyáltalán Flavius munkáját? Mert én igen, a mű a birtokomban van. A könyv elejéhez írt bevezető tanulmányban szó esik a Jézusról szóló szövegekről is, ahol a szerző áttekinti az eddigi adatokat, amiből azt a végső konklúziót vonja le, hogy Jézusról valószínűleg eredetileg is szó volt, csak az későbbi átdolgozáson ment keresztül. A szerző szerint nem szabad túlbecsülnünk Flavius információit a kereszténységről, de túlzás lenne azt állítani, hogy egyáltalán nem vett volna róla tudomást. Szóval nem tudom, hogy miféle hivatalos álláspontról beszélsz, a forgalomban lévő Flavius kiadásokban ilyen nem olvasható, véleményem szerint ezért inkább magánvéleménynek tekinthető.

Dante

Még valami: azért elég felelőtlen szerintem, hogy még arra sem vagy képes, hogy pontosan utána nézz a dolgoknak, csak bemásolsz ide valamit. Ezzel megütötted Jehova tanúi szintjét, akik szintén nem néznek utána semminek sem, csak bemásolják a szervezetük hivatalos állásfoglalását, amiben hisznek...

Dante

Kedves Dante!

Szóval Josephus Flavius mester tudja csak szerinted a nagy igazságot sok évvel az állítólagos események után, és mindenki más dilettáns rajta kívül. Érdekes gondolatmeneted van.

Én úgy értelmezem, hogy kitalált vagy létező (-ember) személy volt-e? Persze újra átgondolva, történelmi az isteni ellentéte is lehet, csak így meg olyan mintha feltételeznénk, hogy van választás. Hmm...

Jézus tanításai a kereszténység tanításai, a kettő ugyanaz, illetve Jézus létét is csak a kereszténység tanításaiból tudjuk és ezt nyilván csak az fogadja el, aki ezeknek a tanoknak hitelt ad. Egyébként maga Jézus sehol sem mond semmit a Bibliában, mindenhol mások írnak mindent és rá csak hivatkoznak. Az kétségtelen, hogy egy csomó tan később születik meg, a feltételezett Jézus halála után, így az eleve nem lehet az ő tanítása.

Ilyen az a gyakorlat is, hogy más népeket is beengednek a kereszténységbe, mert Jézus életében csak zsidók lehettek a követők, mert ő maga, ha élt egyáltalán, csak a zsidó hit reformere volt. Jézus személye sem érvényes, mert a Biblián kívül semmi sem utal rá. A Bibliában sem az ő szavát olvasod, hanem mások írását, hogy szerintük mit mondott, de ez lehet propaganda is, sőt többnyire bizonyára az is, lévén a személye ellentmondásos.

Az egyház egyik célja bizony a hatalom megszerzése. A vallásnak szerves része Jézus alakja, lényegében mindent rá építenek. Jézus mondta, Jézus tette, Jézus tanította, így adnak mindent utólag a szájába mások pontosan úgy, ahogy Sztálin is, meg Trockij is Leninre hivatkozik, illetve csak majdnem úgy, mert a modern időkben már vannak adataink Leninről, filmek, újságcikkek, sőt, ő maga is írt könyveket, de Jézusról semmit nem tudunk közvetlenül, csak amit mások mesélnek róla és ez már a kezdet kezdetén is így lehetett, mert még a Biblia szerint is csak elég kevesen hallgathatták Jézust, a valóságban meg még az is meglehet, hogy senki...

Annyi minden lehetséges, az is, hogy teljesen költött az alakja, az is, hogy csak egy társuk volt, de valamiért kivégezték és így tekintélyre tett szert és később mindenki úgy akarta alátámasztani a saját tanítását, hogy rá hivatkozott, de még azt is felvetem, hogy valóban tekintélyes tanító volt, csak éppen a személyét alaposan kiszínezték, megtoldották. Az kétségtelen, hogy a későbbi keresztény eszmék fokozatosan születnek meg, a legtöbbje Jézus halála után és nem is egy helyen. Úgy tűnik, valóban léteztek az evangélikusok, vagyis egy csoport, akik a tanok megalkotásában jeleskedtek, de még ez sem bizonyos, vannak jelek, amik arra utalnak, hogy nem egy személy munkája egyik-másik könyv, hanem szerzői közösségé. A vallás már kezdettől nem a zsidó-római szabadságharcra koncentrál, hanem vallási, eszmei, politikai reform.