Tudományosan igazolható-e Jézus Krisztus létezése?
Azé a Jézusé, akit a Biblia leír, tehát, aki vakokat gyógyított, stb... Mert ha feltételezzük, hogy igaz, akkor ennyi erővel lehetett egy Buddhista vagy hindu szerzetes is, aki megtanulta a keleti energiával való gyógyítast, (hiszen vallási források szerint járt Indiában és sokat "merített"...)ld.: reiki, ... És csupán , valakik leírták esetleg egy kicsit felnagyítva, mint egy mesekönyv majd ezt összetették és milliárdokat vezettek/vezetnek meg . Mint pl. Ha a Star Wars ,vagy Gyùrűk ura által fiktív dolgokat helyeznénk vallási alapokra. Szóval, van e valami HITELES, TÖRTÉNELMI,TUDOMÁNYOS bizonyíték a Bibliában leírtakra?
Hiszen, mint tudjuk, Buddha létezett, aki egy herceg volt. Történelmi források vannak rá, nem pedig vallási, mint pl. a Biblia.
Jézus létezését is igazolják Történelmi feljegyzések.
Vannal iratok amikben leírják Pl., hogy Pontius Pilátus, Római prokurátor, vagy is helytartó. megfeszítette,
Josefus Flávius is ír róla, többek között.
"lehetett egy Buddhista vagy hindu szerzetes is"
Ezt honnan veszed, vagy mi alapján gondolod?
Jézus zsidónak született, zsidóként nevelkedett, zsidóként élt és zsidóként halt meg.
.
"pedig vallási, mint pl. a Biblia."
Ebből kiderül, nem ismered a Bibliát, pedig ismerete nem követeli meg a vallásos hitet!
A Bibliának többféle helyes(!) olvasata is van:
- a hit Szent Könyve,
- rituálék, vallási előírások gyüjteménye,
- törénelmi események összefoglalása,
- egészségügyi előírások gyüjteménye,
- mindennapi cselekedetek törvénykönyve.
Igen, mesekönyvként is olvasható, de te azt sem tetted meg.
Kérdésed magyarázatából kiderül, hogy amire hivatkozol, a keleti vallások (nem pedig "keleti energia") sem képezik tudásod tárgyát.
Ha Jézus ma feltenné ugyanezt a kérdést, talán még át is formálná, valahogy így: Kinek mondanak engem a tudósok? A válaszokból megint csak azt a következtetést vonhatnánk le, hogy sokféle vélemény van. David Tracy, a Chicagói Egyetem munkatársa ezt mondta: „Hasonlíthatnánk Jézust egy olyan lóhoz, amelyen sok ember lovagolt már, és mind más irányba indult vele.” Az elmúlt évszázadban a tudósok rengetegféle bonyolult szociológiai, antropológiai és irodalmi módszerhez folyamodtak, megpróbálva választ adni arra a kérdésre, hogy ki is volt valójában Jézus. S végül milyennek látták?
Némely tudós továbbra is állítja, hogy a történelmi Jézus egy világvégét hirdető zsidó próféta volt, aki arra szólította fel az embereket, hogy bánják meg bűneiket. Ámde tartózkodnak attól, hogy Isten Fiának, Messiásnak vagy netalán Megváltónak nevezzék. A legtöbben kétségbe vonják a bibliai beszámolót, mely azt mondja, hogy az égből származott, és hogy feltámadt. Mások szerint Jézus csupán egy ember volt, aki példamutató életével és tanításaival különféle vallások létrejöttét idézte elő, amelyekből végül kialakult a keresztényiség. Amint egy folyóirat megjegyezte, vannak olyanok is, akik ilyennek látják Jézust: „cinikus embernek, vándor bölcsnek vagy misztikus parasztnak; közösségszervezőnek, a rendszert kritizáló hippi költőnek, csavaros észjárású lázítónak, aki egyenesen megmondja véleményét a forrongó, elszegényedett, társadalmi villongásokkal teli falvakban, Palesztina elmaradt területein mindenfelé” (Theology Today).
Az igazi Jézus
Az igazi Jézus - Az Őrtorony – 2001
Jól megalapozottak a kételyek?
De vajon bízhatunk abban, amit az evangéliumok mondanak Jézusról? Vajon az igazi Jézust mutatják be? A néhai Frederick F. Bruce professzor, aki bibliakritikát és szövegmagyarázatot tanított a Manchesteri Egyetemen, kijelentette: „Általában nem lehet történelmi érvekkel alátámasztani minden részlet igaz voltát, ami az ókori írásokban előfordul, legyen az bibliai vagy más írás. Elegendő, ha kellően megalapozott bizalom van egy író általános szavahihetősége mellett. Ha ez bebizonyosodott, akkor a priori fennáll annak a valószínűsége, hogy a szerző egyéb adatai is igazak . . . . Az Újszövetség attól még nem lesz történelmi vonatkozásban kevésbé megbízható, hogy a keresztények »szent« irodalomnak tekintik.”
James R. Edwards, a Jamestown Egyetem (USA, Észak-Dakota) vallásprofesszora, miután megvizsgálta, milyen kétségek merültek fel az evangéliumokban vázolt Jézussal kapcsolatban, ezt írta: „Biztonsággal állíthatjuk, hogy az evangéliumok nagyon sok különféle bizonyítékot tartalmaznak az igazságról Jézust illetően . . . A legkézenfekvőbb válasz arra a kérdésre, hogy miért így mutatják be Jézust az evangéliumok, az az, hogy Jézus csakugyan ilyen volt. Az evangéliumok hűen adják vissza, hogy milyen nyomot hagyott Jézus a követőiben: hogy Isten adta joga volt hozzá, és Isten hatalmazta fel őt arra, hogy a Fiaként és Szolgájaként mutatkozzon be.”*
Jézus nyomában
Mi a helyzet a nem bibliai megjegyzésekkel, melyek Jézus Krisztusra vonatkoznak? Ezekből milyen következtetéseket vonnak le? Tacitus, Suetonius, Josephus, az ifjabb Plinius és még néhány más klasszikus író műveiben számos, Jézusra való hivatkozást találhatunk. A The New Encyclopædia Britannica (1995) ezt mondja ezekről: „Ezek az egymástól független beszámolók azt bizonyítják, hogy az ókori időkben még a krisztusi hit ellenségei sem tagadták soha Jézus történelmiségét; csak a XVIII. század végén, a XIX. század folyamán és a XX. század elején volt ez először vita tárgya, mégpedig nem kielégítő okok alapján.”
Sajnos a modern kori tudósok, miközben az után kutatnak, hogy ki volt igazából Jézus — a „történelmi” Jézus —, úgy tűnik, alaptalan feltételezgetések, értelmetlen kétkedések és megalapozatlan teóriák tömkelege mögé rejtik, hogy ki is volt ő valójában. Bizonyos értelemben pont ők alkotnak mítoszt, amivel pedig alaptalanul az evangéliumok íróit vádolják. Némelyek olyannyira vágynak a hírnévre, s arra, hogy az ő nevükhöz fűződjön egy meghökkentő, új elképzelés, hogy nem vizsgálják meg becsületesen a tényeket Jézusról. Mindeközben egy olyan „Jézust” alkotnak, aki nem más, mint a tudósok képzeletének a szüleménye.
Akik szeretnék megtalálni az igazi Jézust, a Bibliában keressék. Az Újszövetséggel és a keresztények eredetével foglalkozó Luke Johnson professzor, az Emory Egyetemen működő Candler Teológiai Iskola munkatársa kijelenti, hogy a történelmi Jézus utáni kutatásoknál a legtöbben nem veszik figyelembe a Biblia tárgyilagosságát. Azt mondja, hogy érdekes volna megvizsgálni Jézus életének és korának társadalmi, politikai, antropológiai és kulturális tényezőit. De azért hozzáteszi, hogy a tudósok által „történelmi Jézusnak” nevezett személy felfedezése „aligha célja a Szentírásnak”, amely inkább „Jézus jellemének a leírásával foglalkozik”, valamint az üzenetével és megváltói szerepével. [link]
Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit a szemünkkel láttunk, amit szemléltünk és amit a kezünkkel tapintottunk:
az élet Igéjét hirdetjük nektek.
Igen, az élet megjelent, láttuk, tanúságot teszünk róla, és hirdetjük nektek az örök életet, amely az Atyánál volt, és megjelent nekünk.
Amit láttunk és hallottunk, azt nektek is hirdetjük, hogy ti is közösségben legyetek velünk. Mi ugyanis az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal vagyunk közösségben. S azért írjuk ezeket nektek, hogy örömünk teljes legyen.
(Szent János, a legkedvesebb tanítvány első leveléből)
Nem vitatja, csak azt mondja, hogy semmiféle bizonyíték nincs rá.
Pilátus sem írt róla, és senki más sem. A legelső "bizonyíték" Flavius, 100 évvel később élt, és gyanús, hogy ő is a Bibliából vette az adatokat.
Aztán a többi tőle vette át.
Sziasztok!
Először is a ma 10:53-kor írt kommentre reagálok: Josephus Flavius isz. 100-ban meghalt, így nem élhetett 100 évvel később, tekintettel arra, hogy Jézus Krisztus isz. 27-31-ig végezte az evangéliumokban bemutatott szolgálatát. Flavius isz. 37-ben született, vagyis az élete egybeesett a kereszténység születésével. A Zsidók története című művét isz. 93 környékén írta, vagyis kb. 62 évvel az események után.
Műveinek fogadtatásáról ő maga így vall A zsidók története befejező részében:
"Én nyugodtan kezébe adtam mindkét császárnak (Vespasianusnak és Titusnak) a könyvemet, olyan időben, amikor az események úgyszólván még egészen frissek voltak, mert jól tudtam, hogy az igazság ösvényéről nem tértem le, és bízvást remélhettem, hogy jóváhagyják, amit írtam. De történelmi művemet azonnal átadtam sok más embernek is, akik közül néhányan végigküzdötték a háborút, mint például Agrippa király és néhány rokona. Titus császár azt kívánta, hogy egyes-egyedül az én művem legyen az ő
tetteinek egyetlen hiteles forrása, sőt saját kezű aláírásával rendelte el művem kiadását, Agrippa király pedig előadásom hitelességének igazolására hatvankét
levelet írt." Flavius a kortárs zsidó történelem krónikása volt. Minthogy rajta kívül még sokan – köztük maguk a császárok – részesei voltak az általa leírt eseményeknek, ha a szépítést talán igen, de a hazugságot bizonyosan nem vették volna jó néven alattvalójuktól.
Én azt gondolom, ha csak az evangéliumok maradtak volna fenn Jézus Krisztusról, akkor is hitelesnek kell elfogadnunk tekintettel arra, hogy 4 ember írja le egymástól függetlenül gyakorlatilag ugyanazt. Ebből az első Márk - valószínűleg a gazdag ifjú lehetett - vagyis szemtanú, a második Máté, aki Jézus tanítványa volt - vagyis szintén szemtanú, a harmadik egy Lukács nevű görög orvos, aki a barátjának levél formában írta le az eseményeket, és végül az utolsó János, aki szintén Jézus tanítványa volt és tudatosan kiegészítette az előző három evangéliumot. Ennyi ember egyszerre nem hazudik, főképp egy olyan témában, melyért akkor halálbüntetés járt.
Üdv. Péter
"4 ember írja le egymástól függetlenül gyakorlatilag ugyanazt."
Ez ugye vicc volt? 4 tanú már mindenre elég?
Egymással nem is beszéltek?
Másrészt: nagyon nem ugyanazt írták.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!