Miért bízzák sokan magukat a véletlenre? Miért kell kitalálni természetfeletti dolgokat ahhoz, hogy megoldják a problémáikat?

Tessék kérem, itt a farka az embernek.

[link]

Amúgy kígyóknál is van,hogy némelyiknek kinő a lába,de a bálnáknál is megvannak a lábra utaló csontok.

"Tessék kérem, itt a farka az embernek.

[link]

Amúgy kígyóknál is van,hogy némelyiknek kinő a lába,de a bálnáknál is megvannak a lábra utaló csontok."

Ez a farok mennyiben bizonyítja a fajok egymásba alakulását. Mi történik az emberi DNS-ben? Létrejöttek új információk a DNS-ben? Hogyan? Milyen előnnyel jár ez a farok az embernek? A képen egy hosszú, egyenes farkat látunk? Ugyan olyan szintű idegi és izom koordináció jellemzi, mint pl. a majom faroknál vagy az emberi kéznél? Ha ez az ember szaporodik, öröklődni fog a farok az utódokban? Ugyanaz a gén kódolja a farkat, mint a majomnál? Kimutatható a genetikai fejlődés?

A lábas kígyónál azon átmenetek vagy eredetileg is így teremtette őket Isten? Mi a bizonyíték a kígyó lábának fejlődésére? hogyan lehetett ezt a DNS-ben nyomon követni, hogy itt valóban fejlődésről és nem egy külön fajról van szó? És a bálnának a lábra utaló csontját már rég cáfolták. De a kérdéseim ugyanezek a bálnára is

Egyébként a down kórost hova soroljátok? Hiszen nekik van extra genetikai állományuk.

A másik,hogy a vírusok is képesek új információkat.

[link]

Amúgy: " Chandre Oram 5,11 centiméteres farkával vált ismertté, ezt azonban a helyiek sem tartják igazinak, rendellenessége inkább gerinchasadék lehet.

Tudományosan megfogalmazva: „Az emberek farokcsontja ugyanazon a helyen kapcsolódik a medencéhez, ahol az emlősök farka. A farokcsontot a gerincoszlop aljánál levő összenőtt csigolyák alkotják, rendszerint négy darabból áll. Nem áll ki a testből, de van anatómiai célja: tapadási pontként szolgál az olyan izmok számára, mint a nagy farizom (musculus gluteus maximus).”"

A farokcsontnak az elnevezésén kívül sok köze nincs a klasszikus farokhoz, úgy mint a szemfognak a szemhez

"Egyébként a down kórost hova soroljátok? Hiszen nekik van extra genetikai állományuk. "

Genetikai rendellenességnek, egyetértve a tudománnyal. Veleszületett genetikai rendellenesség. De természetesen itt is kíváncsi vagyok, mennyiben jelent ez fejlődést, mennyiben mutatja a természetes kiválasztódást és a fajok egymásba alakulását (kutyából majom).

[link]

a netten nem minden valóság.

vagy talán ezek is azok?

[link]

még egyszer nem minden!

és nem úgy értem hogy minden.

ép van egy kérdés azt hiszem valahol illik is ide.

be másolom.

Prof: – Hiszel Istenben?

Diák: – Teljes mértékben, uram.

Prof: – Jó-e Isten?

Diák: – Természetesen.

Prof: – Mindenható-e Isten?

Diák: – Igen.

Prof: – A bátyám rákban halt meg, annak ellenére, hogy imádkozott Istenhez, hogy gyógyítsa meg. Legtöbbünk törekedne arra, hogy segítsen másokon, akik betegek. De Isten nem tette ezt meg. Hogyan lehetne akkor jó Isten? Hmm? – A diák hallgat.

Prof: – Erre nem tudsz választ adni, ugye? Kezdjük elölről, fiatalember. Jó-e Isten?

Diák: – Igen.

Prof: – Jó-e Sátán?

Diák: – Nem.

Prof: – Honnan származik Sátán?

Diák: – Istentől?

Prof: – Így van. Mondd meg nekem, fiam, van-e bűn ebben a világban?

Diák: – Igen.

Prof: – A bűn mindenhol jelen van, nemde?

Diák: – Igen.

Prof: – És Isten teremtett mindent. Így van?

Diák: – Igen.

Prof: – Tehát ki teremtette a bűnt? – A diák nem válaszol.

Prof: – Vannak-e betegségek? Erkölcstelenség? Gyűlölet? Csúfság? Mindezen szörnyű dolgok léteznek ebben a világban, ugye?

Diák: – Igen, uram.

Prof: – Tehát, ki teremtette mindezeket? – A diák nem felel.

Prof: – A tudomány állítása szerint öt érzékünk van, melyekkel felfogjuk és megfigyeljük a dolgokat magunk körül. Mondd meg nekem, fiam! Láttad-e már valaha Istent?

Diák: – Nem, uram.

Prof: – Mondd meg nekünk, hallottad-e már valaha a te Istenedet?

Diák: – Nem, uram.

Prof: – Érezted-e már valaha a te Istenedet, megízlelted-e a te Istenedet, vagy érezted-e már a te Istened illatát? Különben is, volt-e már valamilyen kézzelfogható tapasztalatod Istenről?

Diák: – Nem uram, attól tartok nem.

Prof: – És mégis hiszel benne?

Diák: – Igen.

Prof: – A tapasztalati, igazolható, bemutatható bizonyítékok alapján a tudomány kijelenti, hogy a te ISTENED nem létezik. Na erre mit mondasz, fiam?

Diák: – Semmit. Nekem „csak” HITEM van.

Prof: – Igen. A hit. Pontosan ezzel van problémája a tudománynak.

– A professzor ezzel befejezettnek tekintette volna a szemléltetést, de a diák nem mozdul.

Diák: – Professzor úr, kérdezhetek valamit?

Prof: – Persze, kérdezz csak.

Diák: – Professzor úr, létezik-e a hő?

Prof: – Igen.

Diák: – És létezik-e a hideg?

Prof: – Igen.

Diák: – Nem, uram, téved! Nem létezik!

– Az események ezen fordulatára az előadóterem elcsendesedik.

Diák: – Uram, lehet sok hőnk, még több hőnk, túlhevíthetünk valamit, vagy még annál is jobban felhevíthetjük, lehet kevés hőnk, vagy semennyi hőnk. De nem lesz semmink, amit hidegnek hívnak. -273 fokkal tudunk nulla alá menni, ami a hő nélküli állapotot jelenti, de annál lejjebb nem mehetünk. A hideg nem létezik. A hideg szót a hő nélküli állapot jellemzésére használjuk. A hideget nem tudjuk lemérni. A hő: energia. A hideg nem az ELLENTÉTE a hőnek uram, hanem a HIÁNYA.

– Az előadóteremben ekkor már egy gombostű leejtését is meg lehetne hallani.

Diák: – És mi van a sötétséggel, Professzor? Létezik-e a sötétség?

Prof: – Igen. Hogyan beszélhetnénk Az éjszakáról, ha nem lenne sötétség?

Diák: – Ismét téved, uram. A sötétség valaminek a hiányát jelzi. Lehet kis fényünk, normális fényünk, nagy erejű fényünk, villanó fényünk, de ha sokáig nincs fény, akkor nincs semmi. S azt hívjuk sötétségnek, így van? De a valóságban a sötétség nem létezik. Ha létezne, még sötétebbé tudnánk tenni a sötétséget, nemde?

Prof: – Tehát, mire akarsz utalni mindezzel, fiatalember?

Diák: – Uram, azt akarom ezzel mondani, hogy a filozófiai eszmefuttatása hibás.

Prof: – Hibás? Meg tudod magyarázni, miért?

Diák: – Uram, ön a kettősségek talaján mozog. Azzal érvel, hogy van az élet, utána pedig a halál, van egy jó Isten és egy rossz Isten. Az Istenről alkotott felfogást végesnek tekinti, mérhető dolognak. Uram, a tudomány még egy gondolatot sem tud megmagyarázni.

Elektromosságot és mágnesességet használ, de sohasem látta egyiket sem, arról nem is szólva, hogy bármelyiket is megértette volna. Ha a HALÁLT az ÉLET ellentéteként vizsgáljuk, akkor tudatlanok vagyunk arról a tényről, hogy a halál nem létezhet különálló dologként. A halál nem az élet ellentéte, hanem annak hiánya! És most mondja meg nekem, professzor: Ön azt tanítja a diákjainak, hogy a majmoktól származnak, így van?

Prof: – Ha a természetes evolúciós folyamatra célzol, akkor természetesen igen.

Diák: – Látta-e már valaha az evolúciót a saját szemével, uram?

– A professzor megrázza a fejét.

Diák: – Mivel eddig még senki sem látta az evolúciós-folyamatot végbemenni, sőt azt sem tudja bizonyítani, hogy ez egy folyamatos történés, azt jelentené mindez, hogy Ön a saját véleményét tanítja, professzor? Akkor ön nem is tudós, hanem prédikátor?

– Nagy zajongás támad az osztályban.

Diák: – És csak egy utolsó kérdést engedjen meg, professzor úr. Van-e valaki az osztályban, aki látta már valaha az Ön agyát?

– Az osztály nevetésben tör ki.

Diák: – Van-e itt valaki, aki hallotta már a Professzor agyát, érezte, megérintette azt, vagy érezte az illatát? – Mivel nem érkezik válasz, a diák folytatja: – Úgy tűnik, senki sem tette. Tehát, a tapasztalati, állandó, kimutatható bizonyítékok megalapozott szabályai szerint a tudomány kimondja, hogy önnek nincs agya, uram. Ne vegye tiszteletlenségnek, uram, de hogyan adhatnunk így bármilyen hitelt az előadásainak?

– A teremben síri csend. A professzor a diákot nézi, arca kifürkészhetetlen.

Prof: – Azt hiszem, a hit alapján kell elfogadnod, fiam.

Diák: – Erről van szó, uram! Ember és Isten között is a HIT a kapcsolat. És ez mindennek a mozgatója és éltetője!

A diák neve Albert Einstein volt....