Newton tehetetlenségi törvénye cáfolja az összes láthatatlan természetfeletti izé létezését?
Aki nem ismerné:
Minden inerciarendszerben lévő test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ezt az állapotot egy másik test vagy mező hatása meg nem változtatja egy kölcsönhatás során.
Mivel az istenek, szellemek, démonok, angyalok stb. sem nem testek, sem nem mezők, ki van zárva, hogy bármilyen anyagi dologra bármilyen hatással legyenek egyáltalán. Máskülönben a törvény hamis lenne. Erre azonban nem utal semmi.
Fent említett izék tevékenysége a beszámolók alapján úgy nézne ki, hogy a magukra hagyott testek mozgásállapota fizikai kölcsönhatások jelenléte ellenére is megváltozik. Ez lenne a tudományos bizonyíték a természetfeletti létezésére. Nagyjából ennyit kérek számon szkeptikusként, ha arra kerül a sor.
Azért is érdekes ez, mert ha a természetfeletti abszurd fogalmát el is vetjük, azért a természet ismeretlen részleteiben még kereshetjük őket. Csak az a gond, hogy a létezésük vagy a nem létezésük bizonyítottan nincs hatással semmire, ezért a vallásos/spirituális állítások nagy része mehet a levesbe.
Javítás:
"fizikai kölcsönhatások jelenléte nélkül is megváltozik"
válasza:A természetfelettit nem érdemes megpróbálni belekényszeríteni a mi fizikai világunkba, mert nem fog sikerülni. Newton nem csak tudományos munkát végzett, sokat foglalkozott pl. a biblia kutatásával is. Tudományt és vallást nem kell egymáson számon kérni, ezzel szerintem Newton is egyetértene :D
Az meg, hogy Te személy szerint nem tapasztalod, nem jelenti, hogy nincs. Szerintem Newton ezzel is egyetértene, bár ez csak az én véleményem, nyilván nem konzultáltam vele :D
válasza:Ozmi, miért erőlködsz még mindig? Kinek akarsz bizonyítani? Már mindenki tisztában van vele, hogy szerinted csak és kizárólag az ateizmusnak van értelme és ezt mindenki el is fogadta. Te miért nem tudod elfogadni mások elképzeléseit? Kit akarsz valójában meggyőzni? Magadat vagy az ellentábort? Mert ha azt hiszed, hogy akár egy hívő is foglalkozik azzal, hogy egy ateista szerint az ő világképe hazugságon alapul akkor szerintem tévedsz. Ugyan úgy ahogy te sem adsz a másik szavára, ne várd hogy majd ők meghallgatnak és igazat adnak neked, hisz ők ugyan úgy ferdítésnek tartják az állításaid.
A folytonos megkérdőjelezéseddel soha senkit nem győztél meg, csak magadra haragítottál embereket. Ha azt várod, hogy egyszer egy hívő felkiált: Te jó ég, hát tényleg nincs isten, köszömöm kedves ateista, hogy felnyitottad a szemem.... akkor hiú álmokat kergetsz.
Legvégül egy "Einstein" idézet(márha tőle van, de ha nem is, érdemes elgondolkodni rajta):
"Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen."
Persze ez csak az én véleményem.
Ja és hogy a kérdésre is válaszoljak:
"ki van zárva, hogy bármilyen anyagi dologra bármilyen hatással legyenek egyáltalán."
- Az, hogy csak anyag és anyag közt jöhet létre kölcsönhatás nem más, mint puszta feltételezés részedről. Először is az anyag nem is anyag hanem energia, nincs szilárd legkisebb részecske, sőt az eddig részecskének feltételezett elektron hullámtermészetű is egyben. Azzal ugye tisztában vagy, hogy az elektron mikor egy magasabb elektronhéjról egy alacsonyabbra "ugrik", a két pálya közt nincs sehol, ezt pedig Mark Planck fizikus mondta ki: Az elektron csak meghatározott energiaszinteket foglalhat el, vagyis az energia nem folyamatosan, hanem meghatározott adagokban(kvantumokban) cserélődik. Ez teszi lehetővé, hogy úgy ugorjon pályát, hogy közben a két pálya közt nincs sehol. Nobe-díjat 1918-ban kapott ezért a felfedezéséért.
Magyarán az elektron(ami lehet hullám vagy részecske természetű) egyszer létezik másszor nem.
Tovább boncolgatva a dolgot a determináltság (meghatározottság) elve azt szögezi le, hogy bárminek meg tudjuk határozni a pályáját, ha ismerjük a kezdeti helyzetét és sebességét, valamint a rá ható erőket.
Nos a bökkenő az, hogy az elektronok(és más részecskék) kezdeti helyzetét és sebességét nem lehet egyszerre megmérni. -- (Ez Werner Heisenberg 1927-ben kimutatott határozatlansági relációjának lényege, amiért később Nobel-díjat kapott.) -- Külön-külön mindkettő mérhető de az előbbi esetben részecskeként, utóbbiban valószínűségi hullámként tapasztaljuk meg az elektront. Minél többet tudunk a (hullám) sebességéről, annál kevesebbet tudunk a (részecske) helyzetéről.
Engedd meg, hogy feltegyek egy kérdést amit a hívőknek szoktál szegezni(definiáld a lélek vagy Isten fogalmat):
Definiáld kérlek az anyag fogalmát, mi az ami kölcsönhatásba lép a másik anyaggal?
Természetesen nem wiki liket szeretnék látni, mert ugye az a jelenleg elfogadott definíciót mutatja, ami pár száz évvel ezelőtt legkisebb anyagi részecskét atomként volt ismeretes... Itt arra akarok kilyukadni, hogy balgaság messzemenő következtetéseket levonni olyasvalamiről, aminek legkisebb egységét még nem fedezték fel, csak az egyre kisebb darabokra bontott részeket
"Fent említett izék tevékenysége a beszámolók alapján úgy nézne ki, hogy a magukra hagyott testek mozgásállapota fizikai kölcsönhatások jelenléte ellenére is megváltozik."
- Biztos van ilyen ha az említett izék is akarják, a kérdés, hogy akarják e egyáltalán bizonygatni neked a létezésüket. Te vajon bizonygatod e egy hangyának hogy létezel? Nem? Akkor biztosra vehető, hogy nem is létezel. Ugye érzed az elméleted hiányosságának mibenvoltát?
Annyira tiszteletben tartom a vallásos tábort, hogy kikérem a véleményüket, és valós esélyt adok nekik, hogy meggyőzzenek, ha tudnak. Tudod, nyitottság, őszinteség, kíváncsiság. Ez egy párbeszéd. Az itt elhangzó információkkal mindenki azt kezd, amit akar. Én a kérdésemmel arra a felvetésre reagálok, hogy az izék létezését sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet. Rákérdeztem, hogy ez a fenti cáfolat-e. Nagyon érdekes, mert ha nem cáfolat, az magát a törvényt cáfolja.
Definiálom az anyagot:
Ezek a részecskék építik fel az anyagot, és ezek okozzák a kölcsönhatásait is végső soron. Nem mindent tudnak róluk a tudósok, de amit ők nem tudnak róla még, azt nem tudod te sem, mert amit róluk tudsz, azt is tőlük tudod.
"Az, hogy csak anyag és anyag közt jöhet létre kölcsönhatás nem más, mint puszta feltételezés részedről."
Alapos feltételezés abból kiindulva, hogy egyéb dologra nincs példa. Pont ezt keressük.
"Először is az anyag nem is anyag hanem energia, nincs szilárd legkisebb részecske, sőt az eddig részecskének feltételezett elektron hullámtermészetű is egyben."
Először is, az anyag nem energia, ezt már jó párszor elmagyaráztam. Semmi nem energia. Az energia egy szám és egy mértékegység. Energiája valaminek van, mint tulajdonsága, és ez a valami az anyag. Anyag van, definiáltam mi az. De az összetett részecskék, mint az atomok, szintén anyagnak számítanak. Az asztal is asztal. Ha leveszed a lapját, meg eltüzeled a lábait, akkor már nem asztal, de azért létezik asztal.
Másodszor, a belinkelt kép minden részecskéje oszthatatlan legkisebb részecske. Ebben kételkedhetsz, de bizonyítani kellene.
Harmadszor, az, hogy az elektron "hullámtermészetű IS egyben", azt jelenti, hogy részecske természetű IS egyben. Nincs egyik a másik fölött, hanem ezt mindet produkálja az elektron, bár nem egyszerre. Azt lehet mondani, hogy az elektron elektron természetű.
"Azzal ugye tisztában vagy, hogy az elektron mikor egy magasabb elektronhéjról egy alacsonyabbra "ugrik", a két pálya közt nincs sehol, ezt pedig Mark Planck fizikus mondta ki: Az elektron csak meghatározott energiaszinteket foglalhat el, vagyis az energia nem folyamatosan, hanem meghatározott adagokban(kvantumokban) cserélődik. Ez teszi lehetővé, hogy úgy ugorjon pályát, hogy közben a két pálya közt nincs sehol. Nobe-díjat 1918-ban kapott ezért a felfedezéséért.
Magyarán az elektron(ami lehet hullám vagy részecske természetű) egyszer létezik másszor nem."
Az utolsó mondatot leszámítva igazad van. Az elektron soha, egy pillanatra sem szűnik meg létezni. Nem eltűnik a semmiben, majd a semmiből visszajön a valamibe, hanem azonnal átkerül egyik pályáról a másikra. Mellesleg az atommag körül éppen hullámként viselkedik, vagyis nem kering, mint egy bolygó.
"Tovább boncolgatva a dolgot a determináltság (meghatározottság) elve azt szögezi le, hogy bárminek meg tudjuk határozni a pályáját, ha ismerjük a kezdeti helyzetét és sebességét, valamint a rá ható erőket."
Részecskefizikán feljebbi mérettartományban ez igaz is mind a mai napig. Newton törvényei, illetve a relativisztikus fizika törvényei pontosan mérhetőek, és pontosan determinálnak. Vedd figyelembe, hogy ez a két modell, illetve a kvantumfizikai modell, még nincs kibékítve egymással. A kérdésem egy newtoni tehetetlenségi vonatkoztatási rendszerre vonatkozott. Nem kell belekeverni a kvantumfizikát.
"Nos a bökkenő az, hogy az elektronok(és más részecskék) kezdeti helyzetét és sebességét nem lehet egyszerre megmérni. -- (Ez Werner Heisenberg 1927-ben kimutatott határozatlansági relációjának lényege, amiért később Nobel-díjat kapott.) -- Külön-külön mindkettő mérhető de az előbbi esetben részecskeként, utóbbiban valószínűségi hullámként tapasztaljuk meg az elektront. Minél többet tudunk a (hullám) sebességéről, annál kevesebbet tudunk a (részecske) helyzetéről."
Nem egészen így van, de a lényegben igazad van. A kvantumfizikában nincs newtoni értelemben vett determináltság. Azonban a newtoni mérettartományban viszont nincs kvantumfizikai valószínűségi eloszlás. Másrészt, amit a determinált newtoni fizikában a tehetetlenség cáfol, annak a kvantumfizikában éppen a valószínűségi eloszlások értéke felel meg. Mondjuk, hogy ha a természetfeletti létezését az igazolná, hogy egy magára hagyott newtoni test mozgásállapota magától megváltozik, akkor a kvantumfizikában eloszlási valószínűségek értékeit kellene eltolni az igazoláshoz.
"Biztos van ilyen ha az említett izék is akarják, a kérdés, hogy akarják e egyáltalán bizonygatni neked a létezésüket. Te vajon bizonygatod e egy hangyának hogy létezel? Nem? Akkor biztosra vehető, hogy nem is létezel. Ugye érzed az elméleted hiányosságának mibenvoltát?"
Analógia nem bizonyít semmit, mert mi emberek vagyunk, nem hangyák, a természetfeletti izék nem emberek, hanem természetfeletti izék, és a hangyáknak nincs vallásos hitük az emberekben, egyébként anyagiak vagyunk mi is, meg a hangyák, is nem kell alternatív fizikát kitalálni, hogy találkozhassunk egymással.
válasza:"Annyira tiszteletben tartom a vallásos tábort, hogy kikérem a véleményüket, és valós esélyt adok nekik, hogy meggyőzzenek, ha tudnak. Tudod, nyitottság, őszinteség, kíváncsiság. Ez egy párbeszéd."
Valójában provokáció, de annak a jobbik fajtája. Meg aztán ez a kategória erről szól.
:))
válasza:"Nem tudom, mi ebben a provokáció."
Csak ez a "kikérem a véleményüket" rész megmosolyogtatott. Olyan kedvesen demagóg. :)) De amúgy hajrá, egy oldalon állunk.
válasza:Kis OFF, sorry mindenkitől.
Kedves négyes hozzászóló, ezen megragadt a szemem:
""Legvégül egy "Einstein" idézet(márha tőle van, de ha nem is, érdemes elgondolkodni rajta):
"Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.""
Elsőre ez jutott eszembe róla:
Tényleg érdemes rajta elgondolkodni. Én a magam részéről úgy tartom, hogy Einstein, vagy bárki más ember, aki akárcsak egy minimálisan is kísérletezgető hajlamú, soha nem mondana ekkora butaságot. Gondolom játszottál már társasjátékot, és amikor kétszer egymás után hatost dobtál a dobókockával, nem hagytad abba, hogy affene, akkor mindig hatost fogok dobni, minek is játsszak tovább. Jóval-jóval több dolog van a világban, amit ha újra és újra megcsinálunk, más lesz a végeredmény, mint olyan, aminél ugyanaz. Az emberekkel való kommunikáció/bánás különösképpen ebbe a kategóriába esik. Különbözőek vagyunk, nem kicsit, nagyon. Ugyanazon látszólagos attribútumaink (pl vallásosság) mögött is a legkülönbözőbb gondolatok/érzések/történetek állhatnak. És igen, a legkülönbözőfélébb személyiségű emberek legkülönbözőbb gondolatai/érzései/történetei. Épp ezért ugyanarra a dologra más emberek máshogy reagálhatnak. Kicsit, vagy nagyon. Vagy lehet akár, hogy ugyanúgy. De az is lehet, hogy döbbenetesen eltérően. (Tévedés ne essék, nem mondom azt, hogy nincsenek tipikus trendek, várható(bb) kimenetelek, de az biztos, hogy elég nagyszámú embernél próbálkozva a legkülönfélébb eredményekre juthatunk ugyanazzal... ha nem így lenne, érdekes egy világban élnénk...)
Ja igen, kicsit kutakodva az idézettel kapcsolatban, ezt találtam:
Ugyan biztosan nem tudunk meg semmit, de azért érdekes.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!