Newton tehetetlenségi törvénye cáfolja az összes láthatatlan természetfeletti izé létezését?

> Úgy értettem, hogy konkrét példát azokra, amikre utaltál.

Konkrét példa: valaki azt állítja, hogy megszállta egy szellem és hogy az ő testén keresztül cselekszik. Amit ebből fizikai síkon vizsgálni tudsz, az a fizikai síkon marad és semmiféle következtetést nem lehet belőle levonni az állítólagos megszálló szellem létezésére vagy nemlétezésére.

Vagy például: egy ember testének szinte minden atomja néhány évente teljesen kicserélődik. Ha az ember csak fizikai, akkor az 5 évvel ezelőtti ember egy teljesen "másik ember". Ennek ellenére sokan úgy tekintenek rá mint ugyan arra a személyre. Még azok ilyen fogalmat használnak embertársaikra, akik egyébként ortodox ateista materialisták. De az emberi fogalmak nem írják le jól a valóságot, és nincs olyan (fizikai) vizsgálat amivel meg lehetne állapítani hogy van-e az embernek olyan (nem fizikai) része ami állandó marad az élete során. Egész egyszerűen azért, mert a nem fizikai részeket nem tudjuk fizikai eszközökkel vizsgálni. Még az is lehet hogy nincsenek. De egy igazán tudományos és pártatlan hozzáállás szemszögből nézve nem lehet róla mondani semmit. Azt sem lehet állítani hogy nem létezik, de azt sem hogy létezik. Azt egyértelműen meg lehet állapítani, hogy a legtöbb ember legalább egy minimális szinten úgy viselkedik mintha ezek valóságos (fizikain túli) dolgok lennének.

> Lehet úgy definiálni az ember önazonosságát, hogy ez a paradoxon a cserélődő atomokkal ne álljon fent, de természetfeletti létezését se kelljen feltételezni.

Biztos lehet, de ez semmilyen módon nem cáfolja vagy igazolja azt a hipotézist, miszerint az ember nem csak fizikai síkon létezik. Egy fizikai törvény fizikai dolgok közötti összefüggést ír le. Nem tud cáfolni vagy erősíteni valamit, ami nem fizikai.

Jó mondjuk vegyük példának a telekinézist, mert valahogy úgy érzem hogy ez számodra kézzelfoghatóbb példa: ez igazán egy olyan dolog amit cáfolásra érdemesnek fogsz találni.

Szerintem a telekinézisként beállított történések nagy része hamisítvány vagy érzéki csalódás (esetleg mindkettő). Ha a telekinézist úgy értelmezzük mint "inercia ami a fizikai semmiből keletkezik" akkor ez megsértené az inercia megmaradás törvényét. Ez egy eléggé jól megvizsgált dolog, és a kollektív tudásunk alapján azt mondhatjuk hogy ez egy igazi fizikai törvény: azaz sosem sérül, és a semmiből előállított lendület egy képtelenség.

Amennyire tudjuk, a dolgok törvényeknek megfelelően történnek. Nincs senki és semmi, ami ne törvényeknek megfelelően működne. Ugyanakkor történnek olyan dolgok amiket nem lehet törvények közé szorítani. Ha mindenáron materialista síkon akarsz maradni: egy konkrét atom miért pont akkor bomlik ketté amikor? Tudomásunk szerint ez nem valami "általunk még nem ismert hatás" eredménye.

Tovább menve, vannak tudományosan bizonyított "esemény együtt járások" is, amik sehogy nem illeszthetők bele a mi fogalmi rendszerünkbe. Ezt TUDOMÁNYOSAN BIZONYÍTJA a Bell-egyenlőtlenség. Azt jelzi, hogy a jelenlegi ismeretelméletünk nem képes fölfogni a valós világ összes történését, és hogy a jelenlegi fogalmi gondolkozásunk nem képes helyesen leírni a világ működését.

Ezek után ostobaság lenne azt mondani, hogy nincs olyan dolog ami az általunk ismert fizikai világon túl, vagy afölött létezik. Vagy azt mondani, hogy ilyesmi létezését meg tudjuk cáfolni egyetlen olyan törvényszerűséggel, amit az általunk ismert törvények közül véletlenszerűen előkapunk a varázskalapból.

elektomágneses tér? ne mondd hogy nem hat kölcsön...

vegyünk csak egy villámot, nem anyag igazán, csak töltést hordozó részecskék..mégis szar ha eltalál.

hát, ami hatni akar erre a dimenzióra, annak minimum az energiájávan be kell lépnie ide. küldheti mező formájában, vagy sugárzás formában, vagy antianyag formában...

de a mostani legjobb közelítés talán a bioelekrtommoság, a lélek meg egyéb katyvaszok felé..szóval ha a lélek elektromos, akkor egy sima elektromos mező fog lebegni ami kölcsön tud hatni más mezőkkel.