Kérdésem a következő lenne: Sokan beszélnek a szellemekkel stb. Hogyan hallhatnak halott emberek lelkei, ha nincs testük és így fülük sincs?

Sehogy, kamu az egész.

Elhiszem, hogy egyesek bizonyos, számukra értelmezhetetlen helyzetet úgy élnek meg, mintha szellemek suttogását hallották volna, vagy valamilyen fokú kommunikációba bocsátkoztak volna szellemekkel. De ez nem valós tapasztalás, az agyuk becsapja őket. Vagy valamilyen átmeneti, rejtett, vagy nyílt elmezavar következményeképp élik meg valósként a (valóságban egyébként nem létező) szellemekkel történő társalgást. Ez az elmezavar lehet fáradtság, kimerültség, betegség vagy szervi elváltozás, baleset/fájdalom, alkohol/drog, erős félelem vagy egyéb érzelmi megterhelés következménye, vagy egyéb más, a normálistól eltérő helyzetbe/állapotba történő jutás/kerülés folyománya.

Jártam már úgy 14 órányi vezetést követően, mintha valaki szól volna hozzám az autóban valamit. Bár nem tudtam kivenni az értelmüket, de tisztán hallottam, hogy valaki két szót szólt hozzám. Az autóban egyébként senki nem ült rajtam kívül, egyedül utaztam, és a rádió sem volt bekapcsolva.

Hogy azok a "beszélgetések" valóban szellemekkel történnek, azzal van fenntartásom.

Ha feltételezzük, hogy a tudat függetlenedhet a testtől, akkor nagyon nagy valószínűséggel nem anyagi jelenséggel van dolgunk, különben már felfedezték volna. Így viszont értelmét veszti az anyagi test által felvett ingerekből jövő tapasztalás.

Raymond A. Moody-nak van könyve a halálközeli élményekről, ami elég hajmeresztő dolgokat ír le olyan testen kívüli "látomásokról", amelyek valóságossága utólag visszaigazolható (például látja kívülről a saját testét, és olyan dolgokat, amiket nem láthatna a szemeivel az ágyon fekve).

Erre a jelenségre nincs magyarázat.

Őszintén szólva nincs ember aki ezt biztosra tudná.

Túlságosan materialistán gondolkoznak egyesek, ettől nem tudnak elszakadni és így tovább lépni sem. Ezzel nem lehet megközelíteni a témát!

Játszunk el a gondolattal bizonyíték híján!

Ha az embernek tényleg van szelleme, lelke, és ez tovább "él", akkor nem is szükséges feltétlenül test a beszédhez, halláshoz. Hiszen ott a szellemüknek a tudatuk. Pedig az agyi szervük sem létezik. Tehát ez azt feltételezi, hogy nem kellenek feltétlenül az érzék- és egyéb szervek, ahoz, hogy a szellemük, lelkük létezzen, érzékeljen, halljon, beszéljen stb.

Nagyon ritkán vannak olyanok - akik nem csalók - és azt állítják szellemekkel kommunikálnak. Ez akkor tud hiteles lenni, ha az illető olyan információkat tud átadni az élőknek, amelyekről nem tudhatna alapjáraton. Legyenek ezek titkok, eldugott tárgyak, emlékek. Ezekről is vannak feljegyzések.

Ilyenkor két lehetőség adódik:

a.) Tényleg a szellemmel kommunikál az illető - bárhol is legyen az: más létszféra, multiverzum, létsík stb. - és ez adja át neki az információt, tőle fogadja be és ezt az infót adja át a másik félnek.

b.) Az illető valójában nem szellemmel kommunikál és tőle kapja az információt, hanem akaratlanul is "rákapcsolódik" egy másik ember tudatára, anélkül hogy a másik fél ezt tudná. És ebből nyeri ki a dolgokat. Nevezhetjük ezt "akaratlan" telepátiának, extraszenzoros percepció is vagy bárminek.

George Adamski

KEdves kérdezö!

megbuktál bioszbol,nem a füllünkel hallunk,hanem az agyunkal.