Istennek van szabad akarata?

"Sőt, épp hogy csak azokra van leginkább szükség."

Itt elgépeltem, a van helyett nincset óhajtottam írni.

Pedig amit az előző oldalon írtam, az nagyjából igaz, azt hozzátéve, hogy a depresszió valóban lehet öngerjesztő folyamat. A kialakulása is két módon lehetséges, spontán és külső behatásra. A spontán folyamatnál a szervezet neurotranszmitter egyensúlya felbomlik és ez okozza a depressziós tüneteket. Ez erősödhet közvetve, vagy közvetlenül, mert ekkor a beteg szinte keresi magának az ürügyet a szomorkodásra, de kaphat is rá valóban okot, mert a búbánatos embert hamarabb kiteszik az állásából, ha sokat panaszkodik, akkor elhagyják a barátai, elkerülik az ismerősei és tényleg lesz is oka panaszra, amit ráadásul sokkal súlyosabban értékel a valóságosnál. Közvetlenül is erősödhet a depressziója, hiszen ezeket az anyagokat a szervezet állítja elő és ha szomorkodik, akkor inkább az ennek megfelelő transzmitterek termelődnek és ez erősítheti a hatást.

Az külső behatásra történő kialakulása alatt azt értem, hogy ha valakit nagy bánat ér, mondjuk elhagyja a szerelme, vagy meghal valakije, akkor bánkódni kezd, ami teljesen természetes, mert a bánatnak, a gyásznak megvan a maga szerepe. A legtöbb ember egy idő után túlteszi magát rajta, ekkor valóban számít még az akarat, meg tudja emberelni magát, de aki sokat késlekedik, annál beindulhat egy visszafordíthatatlan folyamat, minél szomorúbb, annál jobban felborul a szervezete kémiája, egyre kevesebb dopamin termelődik, ez még nagyobb szomorúságot okoz és így tovább, mire a végén már egyedül nem képes kilábalni, csakis gyógyszeres kezeléssel.

Te még nem voltál a végső stádiumban, mert abbúl nem lehet felállni egyedül, csak gyógyszerrel. Nem mindenkinek sikerül azzal sem, sokan öngyilkosok lesznek még mielőtt hatna, mert hetekig nincs hatása és utána is csak fokozatosan jelentkezik. Aztán ha kikerül a gödör fenekéről, már tőle is függ a gyógyulása. Előfordul, hogy átesik a ló másik oldalára és hiperaktív lesz, felpörög, de ha nem vigyáz, könnyen visszazuhanhat megint, vagy megreked egy szinten és ott jojózik. Ezeket a gyógyszereket sem lehet a végtelenségig szedni, így mindent bevetnek, hogy átsegítsék a holtponton és ekkor már tényleg lehet annak is szerepe, hogy meg akar e gyógyulni a páciens egyáltalán.

A teszteken a súlyosságát meghatározzák, mert enyhe, közepes és erős, vagy totális depresszió is létezik.

Ennyit erről, vagyis elismerem, hogy közvetve az enyhébb esetekben van, vagy lehet az akaratnak szerepe, de mint már írtam, az igazi depressziónál már nincs.

Mindenesetre örülök, hogy sikerült kilábalnod belőle és gratulálok hozzá.

Egyébként amiket írsz, azt esetleg arra fogékony embereknek még az orvosok is meg szokták pendíteni, mert nekik totál mindegy, mibe tud megkapaszkodni a betegük, ha az Istenhitben, akkor abban, a lényeg a számukra az, hogy javuljon az állapota, hogy be tudjanak indítani egy ellentétes folyamatot és visszájára forduljon az öngerjesztő depressziós spirál folyamata.