Istennek van szabad akarata?

Elég jártas vagyok sajnos ebben a kérdésben, de most erről nem akarok beszélni.

Azt viszont közölhetem, ha magadtól meggyógyultál, akkor szerencsédre nem volt igazi depressziód, mert abból ez nem lehetséges, a spontán gyógyulás kizárt.

Persze, mint minden betegségnek, ennek is vannak stádiumai, a múló rosszkedvtől a a súlyos kórig terjed a diagnózis és a teszteken lévő kérdésekkel be is tudják határolni, eldöntve, hogy kell e a gyógyszeres kezelés, vagy elegendő a motiváció, a lazításos tréning és a gyógyteák. Egyetlen dolgot vesznek komolyan, ha az öngyilkossági kérdést beikszeli valaki, akkor nincs mese, ha csak egyszer is megfordult a fejében, akkor minden lehetséges alapon máris foglalkoznak vele, de az igazi mély depresszió kezelése egészen más, mint az enyhébb eseteké.

A griffmadár példát csupán azért hoztam fel, mert az is olyan legendás lény, akárcsak Isten. Senki nem tud róla semmit, hiszen a létezése sincs bizonyítva, akkor meg mi értelme a tulajdonságain veszekedni?

Magától jelentése a részemről: azért mert nem gyógyszerekkel tette, azért mert végül még csak nem is orvosi segítséggel tette, és azért mert eldöntötte, hogy leakarja győzni.

Példa a betegségekből: Amíg benne voltam, igen sokszor voltak olyan gondolataim, hogy "megakarok halni", hogy "öngyilkos leszek"..., minden esetben mikor jöttek ezek a gondolatok én "ellene" mentem, azt mondtam rá egész egyszerűen, hogy már pedig nem akarom ezeket. Nem hinném, hogy ezeknek is a molekulákhoz volt pusztán csak köze. Sőt, és ezt annak idején meséltem a kezelő orvosaimnak is, sokszor ezeket a fentebbi gondolatokat, mármint a meghalást, meg öngyit úgy érzékeltem, mintha vmi nálam sokkal erősebb erő akarná elhihetni velem, hogy én így akarok valóban tenni.

Ha te nem vagy benne vmibe ezek az erők, vagy nevezzük rossz molekuláknak hét franc, hogy elérték volna a céljukat, és szerintem ugyanez vonatkozik a dohányzás függőségére is és még sok egyébre.

Tény, hogy én hiszek Istenben is, bár az akkori állapotomban nem túlzottan hittem..., de független Istentől kizártnak tartom, hogy minden csak molekulák irányítása lenne, és hogy rajtunk a személyiségünkön ne múljon semmi se, ergo ne legyen szabad akarat, mint tulajdonság, és ha már az nincsen ne legyen szeretet stb.

A gyógyszerek csak a valóban betegekre hatnak.

Példának okáért ha szorulásod van, segít a hashajtó, de ha nincs, vagy esetleg más a probléma, akkor csak kárt okoz, ezért felesleges szedni.

Nyilván az orvosok is azért állítottak le a gyógyszerről, mert rájöttek, hogy más jellegű a lelki panaszod, vagy más a fokozata. Elhiszem, hogy a közelében jártál, de az igazi depresszió más, ott fokozatosan és rendszeresen kell szedni a gyógyszert, van amelyik a szerotonint gátolja és van amelyik dopamint pótol, de a hatásuk csak egy jó idő múlva jelentkezik, ha a beteg feltöltődik. Ha eleve nem ez volt a probléma, akkor világos, hogy nem is segít, sőt, csak kárt okoz.

Nem akarok érthetetlen orvosi nyelvezeten halandzsázni, de lényegében arról van szó, hogy a dopamin nem jut el a rendeltetési helyére, mert vagy eleve nem is termelődik elegendő, vagy a szerotonin odapimaszkodik és elfoglalja a helyét.

Egy kissé hasonlít ez a hormonháztartáshoz, mert ha nincs elegendő termelve, mondjuk nemi hormon az öregeknél, akkor hiába akarod, hogy felálljon a farkad, nem fog sikerülni, bármennyire elhatározod, hogy most aztán felállítom...

Én is itt vagyok és olvasom amit írtok, csak eddig nem volt időm reagálni.:D Látom eléggé elkanyarodtatok a témától és a kérdező is választ talált az eredeti kérdésére. Egy kicsit visszaterelném a szót, mert az 59%-os válaszadó félreértett valamit. Én nem az ember korlátok nélküli akaratáról írtam, hanem az Istenéről a 4-ik válaszban. A 4_ik válaszban azt is leírtam, hogy én nem hiszek a Bibliából megismerhető Istenben,hogy teljesen világos legyen, semelyik emberek által ismerhető Istenben sem. Jézust vagy amit róla írtak követendőnek tartom de csak mint embert tisztelem, az ő Istenképe szimpatikus számomra. Ábrahám Istene viszont nem. Ezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert nem vallási alapon közelítettem meg a kérdést. A kijelentésemet fenntartom, nem lehet egyszerre mindenek tudójának lenni és közben döntéseket hozni, mert valamelyik állításnak sérülnie kell ahhoz, hogy a másik igaz legyen. Befejezésül azt még szeretném tisztázni, hogy ezekkel a tulajdonságokkal nem én ruháztam fel Istent és azt is elmondtam, hogy fogalmam sincs róla, hogy milyen ha egyáltalán létezik is valamilyen formában.Én csak megpróbáltam rámutatni az általam problémásnak ítélt kijelentésekre.

Az ember "szabad akarata" más téma, főleg ha más-más világnézeti szempontból vizsgáljuk, az enyémet pl nem korlátozza a vallásos hit, a tiédet igen. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a tied nem ugyanannyira szabad, csak azt, hogy más határok között mozog, mások a korlátoltságok.

Gyakorlatilag mindenkinél más, nincs két egyforma csak "egy kaptafára működik".

A felhozott cigarettás példa is ilyen mindenki másképp reagál a saját korlátain belül. A korlátok egy része elmozdítható, míg a többi tőlünk független.

A depresszió kérdésében tökéletesen egyet értek a 75%-s válaszadó utolsó mondatával, a többivel is de ez a lényege az egésznek.

"Magyarán a megnyilvánuló akaratgyengeség csak tünete a betegségnek, nem az oka."