A kereszténység, az okság elve és Isten létének bizonyossága? - Teológus kerestetik!
Ez a kérdés elsősorban teológusoknak szól! Egyéni vélemények is jöhetnek, de én olyannak a válaszát várom aki képesnek érzi magát arra hogy precíz fogalmakkal, logikus gondolkozással képviselje a Katolikus Egyház álláspontját ebben a kérdésben.
Belefutottam ebbe a megfogalmazásba, ami a Magyar Katolikus Lexikonból származik:
Maga a megfogalmazás sem világos számomra. Ezen például nem tudok elmenni:
"Végül is minden véges létező esetleges, hiszen nem „maga a lét”, nem szükségszerűen létezik, előfordulhat, hogy van, de az is, hogy nincs, lényege közömbös a lét v. nemlét irányában, nem lét-alapja."
Biztosan én vagyok a buta, és nekem tudnom kellene hogy a dőlt betűvel szedett "lényege" szó mit takar. Ezt a fogalmat úgy használja, mintha az minden számára ismert és közérthető lenne, hogy mit is kell érteni egy "esetleges létező lényege" alatt. Én nem tudom hogy szerintük mit kellene alatta érteni, és persze ezért nem is lehet azon csodálkozni hogy az egész magyarázatot, meg az "okság elve" definíciójukat úgy ahogy van nem értem.
Azt sem értem, hogy "esetleges" alatt mit értenek. Nem értem pl. hogy miért írja hogy "minden létező esetleges, mert nem szükségszerűen létezik". Ez nálam a totális fogalomzavar kategóriájába eső kijelentés. Szerintem a létezőt azért nevezzük annak, mert létezik. Ha tévedünk, akkor nincs értelme további kijelentéseket tenni róla. Feltéve hogy nem tévedünk, és az általunk létezőnek gondolt dolog a valóságban is létezik: a létezése nem esetleges hanem valóságos! Egyrészt nem értem hogy mi értelme ezután olyat állítani hogy "előfordulhat, hogy van, de az is, hogy nincs" - hiszem pont a "létező"-ként való rá hivatkozás az ami azt feltételezi hogy van! Totál értelmetlen azt mondani róla (ugyan abban a mondatban!) hogy "előfordulhat hogy nincs". Azt sem értem hogy mi köze ennek a létezés szükségszerűségéhez. Hogy MIÉRT létezik (azért mert szükségszerű?), az a létezés tényén nem változtat.
Azután meg ezt írja:
"Tehát szintetikus ítélet, azonban érvénye nem a tapasztaláson alapszik (syntheticus a posteriori), hanem azt meghaladó lényegi belátáson (így syntheticus a priori)."
Oké ez így le van írva, hogy "a priori belátáson alapszik", de arról semmit nem ír hogy mi lenne ez az a priori belátás. Vagy csak az én figyelmem siklott el fölötte? (Mondjuk ez nem elképzelhetetlen, hiszen az elejét nem vagyok képes értelmezni...)
Azután ír ilyet is - ez már nem tartozik szorosan a kérdésemhez de megemlítem:
"De még ezektől is külön kell választanunk a fizikai oksági törvényt, amely ok és hatás között kétoldalú kapcsolatot föltételez, épp ezért a szabad cselekvés rendjére nem alkalmazható, csak az anyagi-térbeli folyamatokra, s nem érvényesek minden esetleges létezőre metafiz. szükségszerűséggel."
Ezzel meg nem értek egyet, és az egyet nem értésem korántsem személyes meggyőződésből vagy hitből fakad. Hanem abból, hogy a Bell-egyenlőtlenség konkrétan és tudományosan bizonyítja, hogy a valóságos fizikai folyamatok egy része megsérti az okság elvét (itt az okság elvét mint fizikai fogalmat használtam!). Nincs olyan általános "fizikai oksági törvény" ami az ok és a hatás között kétoldalú kapcsolatot föltételez. Csak speciális esetekben, a klasszikus fizika keretein belül tudunk ilyeneket állítani; és amikor egy valamirevaló fizikus ilyet állít, akkor tudatában van annak hogy az állítása egy nem túl pontos általánosítás ami csak a klasszikus fizikai keretein belül érvényes, és hogy minden klasszikus fizikai valóság olyan kvantum valóságon alapul amire nem igaz az okság (fizikai értelemben vett) elve.
> Ez egész biztos. Az hogy, egy nem fizikai dolog fizikai dolgot hoz létre vagy egy nem anyagi természetű anyagi jellegűt, az lehetséges, de az nem semmi.
Ez a te személyes hited lehet. Tudásról nem lehet itt szó, mivel olyanról állítottál dolgokat ami nem fizikai. Mi emberek csak a fizikairól tudunk tudást szerezni.
Szóval ezzel nem fogok vitatkozni, nem lenne értelme. Az én állításom a fizikaira vonatkozott, és ott helytálló.
válasza:szp72
"A semmiből nem lesz semmi.
Ez egész biztos. Az hogy, egy nem fizikai dolog fizikai dolgot hoz létre vagy egy nem anyagi természetű anyagi jellegűt, az lehetséges, de az nem semmi."
Semmiből semmi lesz,de tételezzünk fel hogy valami létezik, modjuk egy alapállapotú tér ami állandóan fluktuál. ha a fluktuáció eredménye bizonyos szinten stabil akkor létrejön egy univerzum.Általában esetek 99,9....9% azonnal visszatér az alapállapotban,de egy nagyon kis% létrejöhet egy olyan univerzum ami életet tartalmaz. Persze ez az univerzum is majd megsemmisül egyszer és visszatér az alapállapot az igazi vákuum.Ám ez időben lehet sok-sok milliárd év is.
Soha senki nem mondja hogy a semmiből lesz valami. Kiindulás van "valami" ami különböző folyamatok révén képes felvenni egy másik állapotot, és az egyik ilyen állapot az univerzum maga élettel együtt.
Az egésznek a lényege, nem egy tudatosan levezénylett folyamat. Az igaz egy egy nagyon kis valószínűségű esemény,de NEM nulla. Ha elég sokszor van ismétlés, akkor előbb-utóbb megtörténik. Lottót is mindig megnyeri valaki.
istenes történeteknek egy óriási baja van, maga isten léte még a fentebb említettnél is kisebb valószínű, hogy a fenébe létezhet egy végtelenül KOMPLEX, TUDATOS,elképesztően mennyiségű információt tartalmazó entitás? Tudnia kellett hogy hozzon létre életet... és ezt honnan tudta? Kb azt mondod létezik öröktől fogva egy összes tufást tartalmazó entitás, ami képes azt ahzsnálni, és hirtelen gondolt egyet és ennek a tudás egy részét megvalósította. Szóval információból anyagot csinált. Információ eredete? Tudjuk semmiből semmi lesz.
Alternatív volt egy "valami" ami felvett egy másik állapotút, igaz kis valószínűségű, de mivel ismétlések száma korlátlan, így biztos hogy meg fog történni. na ez vagyunk mi.
míg az elsővel igazából semmi nem tudok kezdeni, másodikat megpróbálhatom matematikailag levezetni, sőt kutatni!
matematikailag levezetett, hogy igaz-e már másik kérdés.
válasza:Egy dobókockával véletlenül lehet 6-ost dobni, de véletlenül se lehet 7-est. A dobókockát valaki szándékosan úgy csinálta, hogy azzal előbb-utóbb 6-ost lehessen dobni. Ha a fejlődést csak és kizárólag a véletlen illetve hát a statisztikai szükségszerűség irányítja, akkor az csak azért lehetséges, mert az anyag már eleve tartalmazta az emberi élet lehetőségét. De miért olyan az anyag, hogy véletlenül ember lehet belőle, miért nem inkább olyan, hogy soha nem lesz belőle semmi? Lehet véletlenül az anyag ilyen? Vagy valaki direkt ilyennek csinálta, mint a dobókockát? Én szerintem ez utóbbi a logikusabb, persze hinni lehet az előbbiben is, csak nehezebb.
Mindazonáltal én nem hiszem, hogy a világ egy óriási rulett kerékként működne. Nem hiszem, hogy csak a statisztikai törvények mozgatnák a fejlődést, de a véletlenek szerepét és jelentőségét aligha tagadhatjuk. Isten, mint a lét tökéletessége, valamiképp maga felé vonzza az anyagi világot, s ezáltal egyre magasabb létfokra ösztönzi. Vagyis a véletlenek, nem tökéletesen véletlenek, hanem súlyozott véletlenek, a rulettkerék csal.
Egy hasonlattal élve: A patak véletlenszerűen sokfelé haladhat, de a gravitáció miatt szükségszerűen csak a tenger felé tarthat, s ahogy egyre nagyobbá duzzad, úgy a gravitáció ereje is egyre meghatározóbb.
Szerintem ez a kerék egy kicsit csal, el van az egyik szám alatt helyezve egy mágnes.
válasza: válasza:szp72
"akkor az csak azért lehetséges, mert az anyag már eleve tartalmazta az emberi élet lehetőségét"
fordítva ülsz a lovon. Hogy élet,ráadásul az ember lehetősége fennálljon meghatározott fizikai és kémiai paraméterek szükségesek.Mi az összes élet lehetőség, azt sajnos nem tudjuk. Most esetünkben véletlenül pont ezek a paraméterek vannak. Elvileg ezek a paraméterek bármilyen értéket felvehetnének.
Hogy az anyag létezzen hamar rá lehet jönni elég szűk határokon közt vannak ezek az értékek. ha proton tömege túl nagy lenne azonnal feketelyukká omlanánk össze és anyag megszűnne létezni.
Nincs semmi akadálya hogy az összes élethez szükséges paraméter véletlenül létrejöjjön.
Senkinek nem kell tudni mi az optimális, senkinek nem kell tudni ilyen részecskék kellenek.magát az összefüggéseket se kell tudnia senkinek.
Ha véletlenül létrejövő paraméterek nem jók akkor ott nem lesz élet. Mivel a fluktuációk száma időben nem korlátos, biztos hogy lesz egyszer olyan esemény amikor minden összejön.
Persze az egész elgondolás tartalmazza hogy univerzumunk keletkezése nem egyedi esemény. Túl a kozmikus háttérsugárzáson vannak még más univerzumok. Többségük sivár,élettelen, másokban másféle élet van,de olyan is lehet ami nekünk lakható.
"De miért olyan az anyag, hogy véletlenül ember lehet belőle, miért nem inkább olyan, hogy soha nem lesz belőle semmi?"
ha nem ilyen lenne akkor azon morfondíroznánk miért olyan az anyag hogy létrejöttek mi fajunk "kiriszokszik" Jelenleg csak ezt az egy kombinációt ismered nem zárja ki hogy más kombinációk nem lehetnek!!!
" Lehet véletlenül az anyag ilyen?"
egyértelműen kijelenthető lehet
"Vagy valaki direkt ilyennek csinálta, mint a dobókockát?"nincs ennek semmi értelme, dobókockából is sokféle van,és a mienk véletlenül pont hatoldalú, a sarki univerzumba nyolcoldalú, ettől messzebb huszoldalú, olyan is van ami 100 oldalú.
Dobotest típusok száma is végtelen! Általános szabály kn, ahol n az oldalak száma.
" Én szerintem ez utóbbi a logikusabb"
persze azt te nem tudod megmagyarázni honnan van az információ? Vagyis istent kitaníttata meg erre.. vagyis ismeretlent hátrébb toltabb olyan régióba ami vizsgálhatatlan. Ebben nincs logikusság csak kényelem. Told oda az nemtudást amit már te se értesz semmit és büszkén mondod igen megmagyaráztam mindent.
"Mindazonáltal én nem hiszem, hogy a világ egy óriási rulett kerékként működne. "
miért ne működhetne így, ezzel megoldod az információ eredetének,sok kellemetlen kérdésre megoldás van. persze ehhez el kell fogadni azt a kényelmetlen dolgot hogy a világunk egy rullett.
" Isten, mint a lét tökéletessége, valamiképp maga felé vonzza az anyagi világot, s ezáltal egyre magasabb létfokra ösztönzi."
Honnan van isten, hogyan lett tökéletes, miért tökéletes, miért vonzza az anyagi dolgokat, hogy lét kapcsolatba az anyaggal? Milyen fizika-kémiai kölcsönhatások vannak ebben? Mi a magasabb létfok? stbstbstb
Matematikailag levezethetetlen, bizonyítani lehetetlen. Alapvető problémát nem oldod meg, hanem kitalálsz egy mágikus izét, ami megold mindent szted.
Ám az igazi kérdés mi az információ eredete és hogyan jön létre nem adsz választ.
vagyis téged nem az igazság érdekel, hanem a érzéseidre keresel egy gyógyírt, mert túlságosan fájdalmas és zavaró lenne olyat feltételezni hogy univerzum létrejötte egy véletlenszerű esemény volt, és nem is egyedi ráadásul.
megnyugtató hazugságot mindig jobban szeretik emberek mint a kellemetlen igazságot
"Szerintem ez a kerék egy kicsit csal, el van az egyik szám alatt helyezve egy mágnes."
nem kell csalnia,csalás nélkül is ki fog jönni az optimális érték. Mondom:futások száma nincs korlátozva,nem kell feltételezni felső limitet.. legyen az optimális bármilyen kis érték, ha sokszor lefut MEG FOG TÖRTÉNNI.
válasza:fairi1-nek
Legoból lehet játékautót építeni, de nem lehet igazit, mert nem alkalmas rá. Az anyag érdekes mód olyan, hogy össze lehet belőle rakni egy embert (vagy többé-kevésbé másképp működő és alakú értelmes lényt, de ez teljesen lényegtelen). Miért nem olyan az anyag inkább, hogy nem lehet belőle? Magától értetődő, hogy az anyag birtokolja az értelmes lény lehetőségét? Magától értetődő, hogy az anyag próbálkozási lehetősége nagyobb, mint az értelmes lény kialakulási esélye? Nem logikusabb, hogy az anyag azért ilyen, hogy ember legyen belőle? Az anyagból ugyanis szükségszerűen értelmes lény fejlődik, még ha csak statisztikai alapon is, ami az anyag célszerűségét és teremtett voltát valószínűsíti.
Lehet hinni abban, hogy ez a csuda anyag mindig is létezett, de szerény véleményem szerint sokkal okosabb egy olyan végső létezőt feltételezni, aki önmagában hordja saját létének és bölcsességének okát, aki szükségszerűen létezik és szükségszerűen értelmes. Egy Istenről teljesen értelmetlen azt kérdezni, honnan a tudása, hisz ő maga minden tudás forrása, ettől Isten az Isten. Az értelmetlen anyagról viszont jogosan kérdezzük, hogy honnan az értelemelőállító képessége?
Lehet hinni abban, hogy az életünk a semmiből jött és a semmibe tart, de szerintem nem túl okos magunkra zárni az értelmetlenség ajtóját, s eldobni a kulcsot. Az emberiségnek csak akkor van esélye, hogy jóra fordul minden, ha a világ eredendően jó, ha az ember jó célból lett megalkotva.
válasza:szp72
"Az anyag érdekes mód olyan, hogy össze lehet belőle rakni egy embert"
ha nem ilyen lenne az anyag akkor nem tudnád feltenni ezt a kérdést. Abban a hibában vagy hogy feltételezed az univerzumunk léte egyedi.
Ezt a logikai hibát sokszor vétette az emberiség. Nap egyedi, nem nem volt igaz, galaxysunk egyedi, nem ez se igaz, akkor maga a bolygó egyedi ez se igaz.
Eddig minden egyedi dologról kiderült mégse egyedi.
Igy nézve nincs senkinek se oka feltételezni hogy maga a univerzum egyedi. lehet előttünk végtelen sok univerum volt már, vagy mellettünk végtelen sok létezik.
HIBÁS feltételezés hogy ez a konstelláció ami létrehozta az életbarát univerzumot egyszeri esemény volt.
Mégha egyedi akkor is ennek létrejöttének valószínűsége nullánál nagyobb volt, ha más jött volna létre nem beszélnénk most itt.
Utóbbi évszázad mindig azt bizonyította ebben vagy abban mégse vagyunk egyediek. Persze még maradt sok egyediség hittétel,de hogy bármelyik igaz nincs ok feltételezni.
" Nem logikusabb, hogy az anyag azért ilyen, hogy ember legyen belőle?"
ugyanaz a hiba mint mindig, régi antropikus elv. Elfogadása csak az érzéseidnek jó, igazából semmire nem kapsz választ.
Tipikus istenérv amit az emberi egoizmus táplál.
Kb az első ET megtalálása (az is lehet rég megvan,ki tudja, ám hivatalosan még nincs) vagy az első intelligens gép létrejötte ütné ebbe a emsébe az utolsó szöget,de minden idő kérdése.
"Az anyagból ugyanis szükségszerűen értelmes lény fejlődik, még ha csak statisztikai alapon is"
ennek semmi értelme,ha alkalmas rá kialakul, ha alkalmatlan rá akkor nem lesz. ha állandók olyanok akkor sose lesz élet anyagból, ha másmilyenek akkor másféle lesz az élet...
"ami az anyag célszerűségét és teremtett voltát valószínűsíti. "
ez nem igaz!
"zerény véleményem szerint sokkal okosabb egy olyan végső létezőt feltételezni,"
okosabbnak nem okosabb csak kényelmesebb, gondolkodni nem kell, legyen magic!
"szükségszerűen létezik és szükségszerűen értelmes"
nem több mint mese innen. Miért szükségszerű?Mitől szükségszerű bármi léte és értelme. Semmi okod nincs ezt kijelenteni.
" Egy Istenről teljesen értelmetlen azt kérdezni, honnan a tudása, hisz ő maga minden tudás forrása, ettől Isten az Isten."
MAAAGICC. hangzatos de teljesen értelmetlen az egész. Kijelenthetem az információ mindig is létező és szükségszerű dolog. Létezés szükségszerű,de az értelem nem.
Teljesen üres frázisok,érzelmekre hat, igazából semmire se ad választ.
Annyit is mondhatnál:"mert csak így van(pont)" Ehelyett hadoválsz istenről,meg szükségszerűségről,de valódi választ továbbra se adsz. Honnan van az információ.
"Az értelmetlen anyagról viszont jogosan kérdezzük, hogy honnan az értelemelőállító képessége? "
azt kéne definiálni mi is az az értelem...
" Az emberiségnek csak akkor van esélye, hogy jóra fordul minden, ha a világ eredendően jó, ha az ember jó célból lett megalkotva."
világ sose volt eredendően jó. Szabályok mindig kegyetlenek voltak.Univerzum egy kegyetlen hely.
Az ember rombolja ezt a bolygót,tömegpusztító fegyverek léte, gondolom ne kezdjem el részletezni. Ám bármekkora szörnyűség határán táncolunk, féltjük az életünket,és határvonalat nem lépjük át.pl 1962-ben közel voltunk ehhez.
Az emberiségnek akkor van esélye ha érzelmek helyett értelem felé tereli a dolgokat.Emberiség hatalma egyre nagyobb,de gondolkodás még sokszor mindig kőkori.
Földet könnyebb pokollá tenni mint mennyországgá!
válasza:"azt kéne definiálni mi is az az értelem..."
Megpróbálom.
Az értelem az élő anyag olyan tulajdonsága, amely felfogja, megérti önmaga létezését, a világot, és bizonyos mértékig nem csak önmagát, tudja harmonizálni a mindenséggel, hanem térben vagy időben lokálisan e törvényszerűségeket meg tudja szegni.
Az utóbbira egy példa : vizet bont áram segítségével, vagy pl. mindenféle "mesterséges" dolgokat hoz létre, ami máskülönben nem lenne. Tehát lényegében olyan dolgokat tud tenni, mint isten. Mert "isten belé lehelte" a szellemét.
"világ sose volt eredendően jó. Szabályok mindig kegyetlenek voltak"
Felfogás kérdése. Nincs tudomásunk másik világról, nincs összehasonlítási alapunk. Értelmetlen olyan dolgokat minősíteni, aminek nincs alternatívája. Bármilyen törvények vannak, mindig lenne olyan szituáció, amikor jobb lenne ha nem lennének ezek a törvények. Pl gravitáció nélkül nem tudnánk létezni, de ha kiesünk a 20-ról, akkor nekünk épp az lenne jó, ha pár másodpercig nem lenne.
Nekünk kell okosan alkalmazkodni a törvényekhez, mert mi vagyunk része a világnak és nem fordítva.
"Az emberiségnek akkor van esélye ha érzelmek helyett értelem felé tereli a dolgokat"
Ez nem vagy-vagy kérdése. Mindkettőre egyformán szükség van. Pontosan azért amit az előbb leírtam. Tetszik vagy nem-, az élő anyag érez. Többek között ez különbözteti meg az élettelentől. Ha pedig érez, akkor ezt az értelem sem írhatja felül -számolni kell vele. Az életnek mi más értelme lenne, mint hogy jól érezzük magunkat? Élettelen robotként -amely nem minősít semmit, csak cselekszi a programot- én nem akarnék élni. Az ember (az élő) képes néhány perc örömért -vagy ennek reményéért- egy egész életet végig küzdeni, dolgozni, szenvedni. Mindegy milyen örömök ezek. Lényeg, hogy annak éjük meg.
" Emberiség hatalma egyre nagyobb,de gondolkodás még sokszor mindig kőkori. "
Bár az lenne! Akkor nem játszana el a gondolattal, hogy ő az isten. Mert nem lehetünk azok. Rendszeren belül lehet nagy hatalmunk, de istenek nem lehetünk! A rész sosem lehet mindenható. Nem lehet ura az egésznek. Az egészség ott kezdődik amikor ezt felfogja a rész, megbékél ezzel -elfogadja jónak, mert ez még logikus is- harmóniába kerül az egésszel, ahelyett, hogy a külvilágot akarná a saját (rész) képére és érdekében alakítani.
Az intelligencia emberi léptékben itt kezdődik -és a boldogság is. Ha belátásból önként alkalmazkodunk, akkor lehetünk boldogok. Ha kényszernek érezzük, akkor soha.
válasza:fairi1-nek
Ha kiderülne, hogy más értelmes lény is van az univerzumba, akkor a kereszténység valószínűleg becsukhatja a boltot, de nem az istenhit. Ez persze attól is függ, hogy mit mondanak majd a földönkívüliek, éppenséggel az is elképzelhető, hogy a kereszténységre is vevők lennének.
Mindenesetre nincs tudomásunk sem földönkívüliekről, sem párhuzamos univerzumokról, még a pulzáló univerzum sem bizonyítható. De még ha bizonyítható is volna, még mindig ott van a kérdés, miért olyan az anyag, hogy a tudatos lény lehetséges, sőt szükségszerű, még ha csak statisztikai alapon is. A magad részéről eldöntötted: mert ha nem ilyen volna, akkor nem tehetnénk fel ezt a kérdést. Ilyen volt és kész, pont. Lényeg, hogy semmiképpen se tételezünk fel egy Istent, mert az a legfontosabb, hogy higgyünk az emberi élet végső értelmetlenségébe. Nem vagyok meggyőződve, hogy ez a gondolkodás az emberiség javát szolgálja.
Én a magam részéről másképp döntök. Hiszek abban, hogy az Univerzum pulzálva vagy párhuzamosan tök mindegy, arra lett teremtve, hogy kialakuljon belőle egy (esetleg több) értelmes lény, aki szomjasan keresi a létének végső okát és értelmét, s meg is fogja találni. Ez az Univerzum valamikor elkezdődött, s valamikor célba ér.
Lehet, hogy kényelmes vagyok és egoista, de őszintén szólva nem nagyon értem, miért logikátlanabb az istenhit, mint az okos embert létrehozó buta anyag. Ez a csudálatos anyag véletlenül olyan, hogy végtelen idő sem volt elég arra, hogy olyan állapotot találjon, amely visszafordíthatatlan, amiből már tényleg soha nem lesz semmi, helyette újból és újból legyártja az értelmes lényeket. Ez volna az ésszerűbb?
válasza:ceri
„felfogja, megérti önmaga létezését, a világot, és bizonyos mértékig nem csak önmagát, tudja harmonizálni a mindenséggel, hanem térben vagy időben lokálisan e törvényszerűségeket meg tudja szegni.”
ha ez az értelem előfeltétele, akkor az anyagi rendszer lehet „élettelen” is, nem feltétlen szükséges élőnek lenni. Ám világos erre csak egy magas komplexitású rendszer képes,ami hordoz egy fejlett szenzoros, végrehajtó és feldolgozó alegységet. Még az élő definiálás is elég nehéz, gyakran van tévedés is(biztos él vagy meghalt már).
„Értelmetlen olyan dolgokat minősíteni, aminek nincs alternatívája.”
időben tudjuk vizsgálni a Földet, korai időben volt mikor szélsőségessé fordult, és óriási tömeges kihalást idézett elő, olyan is előfordult 90% felett volt az fajokban való csökkenés. Sőt az is biztos földi élet ki fog halni, nap nem fog örökké működni. gí tudjuk mostani állapotnak vannak alternatívái, és mostani idilli állapot meg fog szűnni,és biztosra lehet mondani Föod élettelen pusztaság lesz többszáz fokos hőmérséklettel.
„Nekünk kell okosan alkalmazkodni a törvényekhez”
Bizonyos körülményeket nem viselünk el, vagy módosítjuk az életteret vagy kihalunk.
„az élő anyag érez. Többek között ez különbözteti meg az élettelentől.”
Ha élettelen anyagból is építhető egy rendszer, ami érzi a környezetét, és reagál rá. persze egy fejlett robot és egy élőlény közt sok különbség van. Robotokban se önellátó, reprodukciós képesség nincs, és végképp nem rendelkeznek evolúciós képességekkel. persze ezek megalkotása nem könnyű és nem is érdemes vele sietni.
vagyis nem azon múlik, hogy az anyagi rendszer élő vagy sem, hanem a komplexításán.
„Akkor nem játszana el a gondolattal, hogy ő az isten.”
ezzel a gondolattal mindig játszott, istenkirályok,isteni vezetéssel vezető törzsfönökök sámánok. Semmi új nincs ebben.
„felfogja a rész, megbékél ezzel -elfogadja jónak, mert ez még logikus is- harmóniába kerül az egésszel”
szinte génjeinkben van írva nem fogadjuk el,többet akarunk, legyen az hatalom vagy pénz… és ez az érzelmek részhez tartozik,mert egyik boldogságforrás ez.
„Ha belátásból önként alkalmazkodunk” önként kollektíven sose fog megtörténni, ha mostani Föld-et megnézed és a társadalmakat óriási különbségeket fogsz találni,
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!