Miért hiszi az emberek többsége azt, hogy a tudomány az csak egy vallás a sok közül? A tudományos téziseket megérteni kell és nem elhinni.

Kedves Grkaty!

Szívesen meghívnálak távcsöves bemutatóra is, feltéve, ha mérsékelnéd magad a túlvilági agitációval.

Sajnos a szőlőt a letelepített nagy távcsövemmel már eladtam, Pesten meg a kisebbik műszerrel nem sok mindent lehet tanulmányozni, egyenlőre én is hanyagolom a megfigyeléseket.

Ami a tévedéseket illeti, azok mindig, minden emberi gondolatnál létrejöhetnek, esetleg még ha a megfigyelés pontos is, a félreértelmezés lehetősége mindig előfordulhat.

Az emberi tudás így gyarapszik, apró buktatók is kísérhetik, de a tévedéseken keresztül kiszűrődnek a hamis vélekedések és megismerjük a valóságot.

Sajnos a vallás képtelen erre, nem tudja felülvizsgálni saját nézeteit, pedig az, amit az ókorban több ezer éve elképzeltek, az mára szinte minden tekintetben túl lett lépve.

Csodálom, hogy a vallásosak ezt nem ismerik fel, már ennek is gyanúsnak kellene lennie.

Ez a makacs ragaszkodás a propaganda ízű szentenciákhoz szinte teljes bizonyossággal előrevetítik, hogy nem jól értelmezték régen a Bibliát, sőt, megkockáztatom, hogy lehet, hogy nem is jól írták le. Manapság egyre többen és egyre több helyen kénytelenek képletes értelmet tulajdonítani egyes szavaknak a Bibliából, hiszen már előttük is világossá vált, hogy azok a részek sehogyan sem passzolnak, passzolhatnak a valósághoz, de persze addig még nem jutottak el, hogy badarság az egész, ezt csak az ateisták látják ennyire tisztán.

Nem hiszek a túlvilágban. Komolyan nem. Nem vagyok vallásos fanatikus.

Mélyen hiszek Istenben, hiszed, vagy nem kedves barátom, a tudomány is az egyik amelyik engem közelebb hozott Istenhez.

Lehet, hogy ezt nehéz megérteni, de olyan összetett, olyan csodálatos az élet, a természet az univerzum, annyira látni a bölcs Alkotója, olyan megbiízhatóak a matematikai és fizikai törvényei.... A távcsöért tényleg kár :)

Na nézzük:

"érted mi a fekete lyuk? "

Igen.

Egy olyan objektum aminek a felszínére vonatkoztatott szökési sebesség meghaladja a fénysebességet.

Hawking esetleges tévedése azt támasztja alá, hogy a tudomány önreflexív, amit ugye senki se próbált cáfolni. A korábbi következtetések se hit alapján működtek, hanem az akkor elérhető empirikus adatokat foglalták rendszerbe és azzal magyarázták a jelenségeket. Ha egy új adat kerül elő, akkor az módosíthatja az elméletet, és mivel a tudomány szintetikus kérdésekben illetékes, ezért tökéletes bizonyossággal nem is lehet állítani semmit. Azonban a módszertani keret megengedi, hogy el tudjuk különíteni a különféle konkurens elképzeléseket, hipotéziseket egyfajta használhatósági fok alapján.

" Az orvosi tudomány, hát az is tudomány ugyebár, azt állította éveken keresztül, hogy ne együk a tojást mert "rosz" koleszterint tartalmaz"

Nem az a kérdés, hogy mit állítanak, hanem az, hogy milyen adatok alapján tették meg ezt a következtetést. Ennek a lekövetése persze szakértelmet igényel, márpedig senki sem érthet mindenhez, annyira széttagolt és kiterjedt a tudomány, hogy óhatatlanul lesz olyan terület, amihez még egy roppant művelt ember sem ért. De vannak olyan emberek, akik igazoltan értenek ehhez és az ő konszenzusukat a legcélszerűbb elfogadni az adott témában. Hiszen ők értenek hozzá, és kisebb eséllyel tévednek, mint azok akiknek lövésük sincsen az adott témáról.

15:

"Nem véletlenül a teológia az egyik legősibb tudomány"

A teológia nem tudomány, hiszen az állításait semmilyen módon nem lehet ellenőrizni, alkalmazni, a tudományos módszertan kritériumait nem teljesíti.

Pusztán rámondásra elfogadnak bizonyos forrásokat és anélkül, hogy a lényegi állítások igazságtartalmáról meggyőződnénke, arra alapozzák a későbbi ismeretanyagot. Igazolás nélkül.

Ettől még akár lehet fontos és hasznos dolog, de tudomány biztosan nem.

"Einstein sztem hozzád képest nem volt buta bugris -persze te gondolhatod így. "

A szinte összes jelentős vallás által leírt személyes istenképet elutasította.

"Ő mégsem vetette el isten létét "

Az ateisták jelentős része szerint a deista istenkép létezhet ugyan, de ez nem igazolt és megalapozott. A világvallások istene (pl. a keresztény isten) biztosan nem létezik, mivel a leírása, jellemzése ellentmondásos. (a szabad akarat és a mindentudás üti egymást, ha isten teremtett mindent, a megcselekedhető rosszat is ő teremtette, stb.)

"A mai vallásos ember sem tagadja a tudományt. "

Ha valahol ellentmondás van, akkor vagy a vallást csavargatja úgy, hogy megfeleljen a tudományos eredményeknek (ez általában csak hosszú égések sorozata után következik be) vagy pedig egész egyszerűen elutasítja azokat az eredményeket, amik a vallásának ellentmondanak.

"Persze ehhez kellene 1 kis empátia, nyitott szabad gondolkodásra való képesség, és szerénység, hogy hátha nem gondoltam át mindent elég alaposan"

Tévedni mindenki tévedhet, azonban ha én tévedek, akkor is jól gondolkodtam, hiszen az igazolhatóan működő, racionális gondolatmenet segítségével jutottam a következtetésre, miszerint a világvallások istenképei önellentmondásosak, a deista isten pedig nem igazolt. Ha mégis van deista isten, akkor azt én nem tudhatom most, hiszen semmiféle pozitív evidencia nincs ez irányban. A deistáknak ugyan igazuk lenne ez esetben, de azt csak utólag lehetne eldönteni, amíg a döntő adat nincs a birtokunkban a gyenge ateista álláspont a lehető legkonzisztensebb logikailag és ez cseng össze leginkább a valósággal.

"Nem hinném, hogy intelligensnek nevezhető az aki kizáró bizonyítékok nélkül mereven elutasít -akár még magában is. "

Az nem jár el megfelelően, aki önkényesen kiragad egy entitást a végtelen sok kitalálható entitás közül és azt létezőnek fogadja el igazolás nélkül, míg a többi, kitalált entitásokat elutasítja.

"A másik embert ezért megszólni, gyengeelméjűnek stb minősíteni pedig tuskóság. "

Attól, hogy neked nem tetszik valakinek a stílusa, az nem érv az álláspontja ellen, ugyanis a stílus az egy szubjektív dolog, a vitatott tények ezzel szemben objektívek.

"A látható világnál létezik több is, "

De a megtapasztalható világnál több nem létezhet, azaz létezhet ugyan, de ez esetben számunkra nincs különbség a megtapasztalhatatlan világ és a nem létező világ között. Márpedig a tudomány olyan objektumokkal foglalkozik, amik hatást gyakorolnak más objektumokra. Ha isten is hatást gyakorol, akkor tudományos kérdés a létezése. Hiszen enenk a hatásnak a vizsgálata, leírása ugyanúgy objektív mint az elektronok mibenlétének vizsgálata.

24:

"Mindkét fél fel tud sorolni rengeteg őszintén vallásos (Planck, Schrödinger, Rutherford) és ateista (Pavlov, Curie, Hawking) tudósokat is. Ez egy parttalan vita, ahol Einstein az ütközőpont."

A tudósok között kevesebb a vallásosak aránya.

[link]

"

Mondjuk én nem ismerek egyet sem aki a tudományt tagadná. Egyes tételeit igen -PL. evolúciós elmélet (mondjuk az már túlhaladott is)- de nem általában a tudományt. "

Ha cherry pickinggel kiszelektálod azokat a tudományos elméleteket, amik nem mondanak ellent a vallásodnak, a többit pedig elutasítod, akkor bizony nem ismered el a tudományos módszertan hatásos mivoltát, ráadásul önellentmondást követsz el, mert ugyanazzal a módszertani eszközökkel vizsgálják és fogadják el az evolúciót, mint a gravitációt.

"A teológia maga is egy tudományág, hasonlóan a filozófiához"

A filozófia sem tudomány, hanem bizonyos ágai logikai levezetéseket végeznek, módszertani keretet adnak a tudománynak és próbálják értelmezni a tudományos eredményeket.

"ami butaság, mert a tudomány és a vallás nem zárja ki egymást"

De kizárja, ugyanis mindkettő ugyanolyan elméletileg oksági hatással rendelkező objektumokkal és entitásokkal foglalkozik, mégis a tudomány eredményes, precíz és megfelelően leírt módszertannal dolgozik, a vallásnak pedig nincs módszertana.

"akkor az egy filozófiai irányzat, és ugyanúgy egyfajta "hiten" alapszik, mint a kereszténység és ezt mindenféle logikai következtetésekkel próbálja alátámasztani."

A logikai következtetések szerinted hiten alapszanak?

Tehát ha én azt mondom, hogy nem létezik olyan négy lábú állat, aminek öt lába van, akkor ez puszta hit?

Vagy az 1+2=3 is hit?

Az ismeret forrás a logika és az empíria együttes alkalmazása, hiszen vagy új adatokat nyerünk ki, vagy a meglévő adatokból kiindulva vezetünk le különféle következtetéseket. Viszont ezeket az adatokat nem csak kijelentjük, hanem ellenőrizzük is, ráadásul mind cáfolható. A teológiai tézisek zöme nem.

Továbbá fontos különbség, hogy a filozófia nem mondja magát tudománynak, a teológia viszont igen.

" Akik itt az empirikus bizonyítékokat hiányolják a tudományból, azoknak nem a teológiával, hanem általában a humántudományokkal van bajuk (a filozófia, irodalom, művészettörténet is ilyen). "

Az irodalom állításainak jelentős részét empirikus bizonyítékokra alapozza, hiszen nem csak kitalálják, hogy egy adott szerző mikor írta a művet, milyen hatások fedezhetőek fel rajta, mennyire függ össze az adott kor társadalmi környezetével, mennyire írja azt le, stb.

A művek értékelése és interpretációja bizonyos fokig szubjektív, de pl. van egy eléggé egzaktul definiált keretrendszer, amiben el lehet helyezni a műveket minőségük szerint. Azonban bizonyos pont után ez óhatatlanul szubjektív lesz.

kedves utolsó, ritkán térek vissza némely témákhoz, de ez érdekel....

azzal a nézettel nem értek egyet, hogy az igaz Isten és a tudomány elletétes lenne.

Nem gondolok most itt a sok fanatikus, szük látókörü vallásos nézetekre.

Barátaim között is vannak orvosok, mérnökök, tanárok, nem dicsekedni akarok, csupán szemléltetni, hogy a hit az igaz Istenben, nem zárja ki a tudományt, a "müveltséget".

Sok olyan tudós él ma is, akik az egész emberi társadalom hasznára sok komoly felfedezést tettek és tesznek, akik valamikor atesiták voltak....és éppen a tudomány az elgondolkodás az élet összetettsége, volt az ami rávezette öket, hogy ez az egész nem lehet a véletlen munkája

Emberek vagyunk, szabad akaratunk van, választhatunk világnézetet meggyözödésünk alapján.

Hát ez a "fekete lyuk" ennek is meg van a célja. Néhány évvel ezelött kicsit másként magyarázták, elgondolkodtam, vajon végleges-e most ahogyan olvasok róla, vagy látom a dokumentumfilmekben.

Az "ösrobbanás" szintén érdekfeszítö. A múltkor egy tudós, aki kommentálta, ezt mondta: "Hiszem, hogy így történt" ....!?

Amit egy fanatikus "hisz", azt hinni fogja akkor is, ha feketén-fehéren megcáfolják. Amikor egy tudós azt mondja "hiszem", egy bizonyítékokkal alátámasztott cáfolat után a legtöbb esetben azt fogja mondani: "hittem".

Legalábbis akkor, ha őszinte, és a valódi értelemben vett "tudós"!

Mindenesetre a középkorban nem engedték a nagy hírű Sorbonne - on a matematikát tanítani egy időben. Gyanakodva tekintettek rá, hiszen ott mindent bizonyítani kell.

Aztán gondolj csak bele, a Földtudományoknak, a csillagászat különböző ágainak, a biológiának, az orvostudománynak, de még gyakran a fizikának is ellentmondanak az egyszerű szentenciák.

Már eleve a tudomány módszertanával ellentétes a vallásos gondolkodás.

Ezzel gyakorlatilag e kémia is kilőve. A filozófiát is beszűkíti szerintem.

Az, hogy akadnak olyan emberek, akik tudathasadásos módon Istenhívők is és mégis esetleg valamilyen tudományágban jártasságot szereznek, az külön érdekes.

Ezek nem következetesek, egy csomó mindent a szőnyeg alá söpörnek és nem hajlandók végiggondolni teljes egészében a nézeteiket.

Nem kivanok belefolyni az itt kialakult vitaba, csak az eredeti kerdesre szeretnek valaszolni: "Miért hiszi az emberek többsége azt, hogy a tudomány az csak egy vallás a sok közül?"

Azert, mert az egyszeru, spiritualis ember szamara a tudomanyos tezisek (peldaul A Fold a Nap korul kering*) ugyanolyan ezoterikusnak, elrugaszkodottnak tunnek, mint a racionalis ember szamara a Noe Barkaja es hasonlok.

Ezt szamos fundamentalista szonok is kamatoztatja (Hovind es hasonlok), egyenlosegjelet teve a tudomany es vallas koze, igy erositve a meggyozodest.

A tudomanyt ennek ellenere nem lehet vallasnak tekinteni. Megpedig azert, mert a vallasok lenyege az emberi let ertelmenek meghatarozasa, a nagyobb hatalmakkal (Isten) valo spiritualis kapcsolat, isteni jutalom - buntetes, tulvilag. A tudomanyban semmi ilyen nincs.

* 2006-os felmeres szerint a nyugati, civillizalt vilagban elo emberek 29%-a nem hiszi, vagy nem tudja, hogy a Fold a Nap korul kering