Miért hiszi az emberek többsége azt, hogy a tudomány az csak egy vallás a sok közül? A tudományos téziseket megérteni kell és nem elhinni.

"Igazatok van pórul jár az, aki hisz .... egy öreg paraszt embernek sokszor több esze volt, mint a nagy tudósoknak vagy nem?"

Azért kritizálod a tudományt, mert változtatni szokta az álláspontját? Grat. Pedig te Tanú vagy...a szervezetet is sokszor változtatott, de te arra annyit mondasz, hogy apránként fedezi fel az igazságot.

Figyi, most vagy elfogadod, hogy a tudomány is fokozatosan fejlődik és olykor téved, vagy nem fogadod el és ezzel egyetemben a felekezeted tanításaid is elkezdet ilyen szempontból kritizálni.

Kíváncsi vagyok, hogy erre mit válaszolsz majd.

Kedves grkaty!

Sok mindent tudtak a régi emberek, az öreg parasztnak is gyűlt fel tudománya a sok babona mellett, de manapság semmire sem menne vele, mert már nem lóval szántanak és a többi megfigyeléssel sem menne sokra. Bizony korán tönkre is mentek ezek az emberek, elnyűtte őket az emberfeletti munka.

Nagyanyám 60 éves korában olyan ráncos volt, mint egy német nő manapság 100 körül lenne, vagy még úgy sem, hatvanasan egész jól néznek ki, sima az arcuk, feszes az alakjuk.

A tojás igazsága sem változott, csak bővült, van akinek most sem ajánlják a rendszeres fogyasztását. Egy molett hölgynek például nem túlzottan jó, ha másképpen is el van látva vitaminokkal, vagyis ha normálisan, változatosan táplálkozik.

Persze, akinek vitaminhiánya van, az ehet lágy tojást, mert jó és gazdag vitaminforrás és egytől különben sem lesz senkinek semmi baja.

A táplálkozás erősen egyénre szabott, mert a szalonna is egészséges, ha valaki egész nap kaszál és zúdítani kell belé a kalóriát.

Persze nem a "kiskegyed" cikkei alapján kell a tudományos előrelépésekről informálódni.

Akinek magas a koleszterintartalma és nem végez erős fizikai munkát, az jobban teszi, ha csak hébe, hóba szalonnázik, vagy rántottázik.

Az orvosok soha nem mondták a cukorbetegnek, hogy almával gyógyítsa magát.

Pont ezek a népi gyógymódok azok, amik változhatnak, de mondjuk a táplálkozástudomány, ha van ilyen nem túl régi, valódi tudományos kísérletek, vagy egyszerűen vizsgálatok alig vannak ebben a témában. A vitamintartalom, az összetevők megállapítása ide tartozik, de a színező, ízesítő anyagok, a tartósító szerek vizsgálata féltudományos jellegű, mert nem átfogó, szempontok alapján készül.

A természettudomány eredményeit alkalmazni is kell és itt szükségesek a szabványok, a tiltások, a megengedhető mennyiségek meghatározása és ez az, amit időnként felülvizsgálnak, mert ezeket szempontok alapján határozzák meg és ezekben tévedhetnek.

A táplálkozástudomány amúgy sem túl régi és nagyon szerteágazó, sok minden befolyásolja.

A modern kémia rengeteg új anyagot tud előállítani, amikből lehet válogatni ipari célra és attól függetlenül, hogy komoly vizsgálatoknak vetik alá őket, nem bizonyos, hogy mindenre gondolnak és a tapasztalat kimutathatja később, hogy valamilyen szempontból káros.

Ezekre feltétlenül szükség van, mert nem lehet már úgy élni, hogy csak akkor eszi az ember a gyümölcsöt, zöldséget, amikor terem, másrészt el is kell juttatni a vásárlóhoz, ami tetemes időt vesz igénybe, aztán meg hétmilliárd embert ellátni nem is lehetne modern kémia nélkül.

Hinni persze bárki hiheti, hogy a tudomány csak egy vallás, de attól függetlenül minden pillanatban, mindenben érzi a hatását, csak talán nem tud róla, észre sem veszi.

Elég lekapcsolni a villanyt, aztán meg lehet próbálni fatálban, fakanállal köpülni a vajat, cukor helyett mézzel ízesíteni, ha van kaptárja, mosógép helyett kézzel sulykolni a Dunában a ruhát és mindenhová gyalog kutyagolni, persze mezítláb, háziszőttes ruhában, amit meg is kellene fonni, tüzelőt gyűjteni a dagasztott agyagkemencébe, ha az agyagedényben sütni, főzni akarna valaki, stb...

..no látod Luki, milyen komplikált az élet. Láttam dokumentumfilmeket, igazi nagy tudósok kommentjeivel.

Minél nagyobb tudós valaki, mivél müveltebb, tapasztalatom szerint annál alázatosabb....és nem szégyenli ezt a szót

"HISZEM"....

Kedves Kérdező!

A kérdéssel az a probléma, hogy súlyosan alábecsüli a vallást. A vallás ugyanis - ezt még hit nélkül is el kell ismerni - nem egy egyszerű mese, nem is egy puszta szabálygyűjtemény, hanem egy nagyon komplex, történelmi-kulturális-pszichológiai, sőt, biológiai (pl. rituálés fürdések) alapokon nyugvó eszmerendszer, ami meghatározza az emberek viselkedését.

Ezért a vallást is lehetetlen úgy gyakorolni, ha csak elhiszed, de nem érted meg. Ha nem érted, csak elhiszed, hülyeségeket fogsz csinálni (lásd különböző "fényevő" szekták).

Nem véletlenül a teológia az egyik legősibb tudomány, olyannyira, hogy még napjaink legateistább bölcsész tudósai sem kerülhetik el, hogy a nagy teológusok munkájával alaposabban megismerkedjenek. Nyilván nem tudunk minden állítás valódiságáról meggyőződni, ezért azok a vallások maradnak meg és terjednek el, amik önmagukon belül a legkonzekvensebb, a hétköznapi tapasztalatoknak leginkább megfelelő, tehát a leginkább hihető eszmerendszert vallják.

A tudományban szerintem pontosan ugyanez a helyzet. Ha nem érted, csak elhiszed, hülyeségeket fogsz csinálni (lásd chemtrail és társai). Viszont nem tudsz minden állítás valódiságáról meggyőződni, ezért azok az elméletek maradnak meg és terjednek el, amik a legkonzekvensebben, az eddigi ismeretekkel leginkább összhangban írják le a világot, tehát a leghihetőbbek.

"Mert ahhoz, hoyg valamit MEGÉRTS, ÉRTELMESNEK kellene lenni."

Ez így van.

Az idealista (vallásos) ember érti a tudományt, legalábbis nem függ az egyik a másiktól. Einstein sztem hozzád képest nem volt buta bugris -persze te gondolhatod így. Ő mégsem vetette el isten létét -talán pont azért mert nem volt bugris.

A mai vallásos ember sem tagadja a tudományt.

Aki nem érti a vallás lényegét, az a materialista ember.

Most akkor ki is az értelmesebb?

Fel kellene tudni fogni, hogy ez nem vagy-vagy kérdése. Persze ehhez kellene 1 kis empátia, nyitott szabad gondolkodásra való képesség, és szerénység, hogy hátha nem gondoltam át mindent elég alaposan.Esetleg tévedhetek is. Nem hinném, hogy intelligensnek nevezhető az aki kizáró bizonyítékok nélkül mereven elutasít -akár még magában is. A másik embert ezért megszólni, gyengeelméjűnek stb minősíteni pedig tuskóság. Ezzel inkább magadat minősíted.

"Nem hinném, hogy intelligensnek nevezhető az aki kizáró bizonyítékok nélkül mereven elutasít -akár még magában is."

Én azt az embert nem nevezném intelligensnek, aki olyan dolgokban hisz, amikre nincs bizonyíték, és ennek ellenére tényként fogadja el őket. Úgy gondolom, természetes az elutasítás azon elméletekkel szemben, amikre nincs bizonyíték.

Amit te szabad, nyitott gondolkozásnak mondasz, én azt alaptalan kitalációkként értelmezem.

Érdekes az emberek látásmódja, van aki a világot látja, és van aki többet akar a látható világnál látni, még ha az nem is létezik.

ami meg az alap kérdést illeti - sztem a fejlettnek mondott világban nagyon kevés ember hiszi azt amit állítottál.

Mint már említettem a vallás nem zárja ki a tudomány eredményeit. Vallásos emberek esetleg, de ez nem következik a vallásosságukból, hanem a fafejűségükből. Azok pedig akadnak mindenhol. Általában ha átfedés és ütközés van, akkor fordulnak elő ezek a dolgok. De ismét azt ajánlom, hogy a 2 világot ne keverjük össze. A szőlő is lehet finom, meg a barack is.

"Én azt az embert nem nevezném intelligensnek, aki olyan dolgokban hisz, amikre nincs bizonyíték,..."

Akkor kevés intelligens ember van, mert hinni olyanban szoktunk amit nem tudunk. Ahol bizonyított tények vannak, ott nem hitre van szükség, hanem megértésre, felfogásra.

"Érdekes az emberek látásmódja, van aki a világot látja, és van aki többet akar a látható világnál látni, még ha az nem is létezik."

A gondolkodó ember mindig többet akar látni. A látható világnál létezik több is, ezt állítja a tudomány is, és sok esetben él feltételezésekkel, elméletekkel. Ez hajtja, mozgatja a tudomány haladását. Különben dogmatikus lenne.

"....ez a tudomány, szép dolog, de emberek csinálják grkaty"

És a vallásokat ugyan kik csinálták? Ha valóban Egy Isten alkotta volna az egészet, nem lenne ennyiféle vallás, ennyi, még egy-egy valláson belül is szakadár, szektás különbség.

A tudomány nyelve egy, bizonyítékokon alapszik. És a tudósok elismerik, hogy nem tévedhetetlenek, míg a vallások hívői vakon meg vannak győződve arról, hogy övék az "igaz hit", és erről még vitatkozni sem lehet velük.

Nincs az a tudományos bizonyítás, amit egy fanatikus elhinne, ha az ő vallását te(het)né kétségessé...