A hitre miért kellene büszkének lenni? A hit valami eredmény?

Pedig teljesítmény hinni valamiben, ami teljesen ellenkezik a hétköznapi tapasztalattal, és a józan ésszel. Én nem tudnám megcsinálni. :D

Mellesleg egy döntésére is lehet büszke az ember, ez nem csak a hitnél van így.

Szerintem egy labdát berúgni a kapuba szart se ér, de ettől még egy focista büszke magára, ha gólt lő, és teljesítménynek tartja. Szóval ez relatív, hogy ki mit tart teljesítménynek.

Miért, milyen büszkének lenni?

Egyébként pont a hit az egyik dolog, ahol sokkal több értelme van a büszkeségnek, mint a többi említett dolognál.

Mert azt, hogy miben hiszel te döntöd el és a személyiségedet formálod a hit alapján.

Büszkének pedig nem azért szoktak büszkék lenni a hívők, mert hiszékenyek. Hanem büszkék arra, hogy nem tagadják meg az elveiket (semmi ellenére).

Ez nem felsőbbrendűségi érzés. És az önszeretet sem káros.

Mellesleg az sem igaz, hogy aki hisz az kevésbé nyitott vagy bölcs. Ezt csak te szeretnéd így látni.

Bár az igaz, hogy nem mindegy, hogy miben hisz.

Viszont az említett fogalmak között nincs kapcsolat.

A hit lényege, nem fanatikus önbecsapás, bezárkózás és menkeülés.

A tudás sem eredmény.

Lucifer, nem értek egyet.

Büszkeséget azért érzünk, mert Erőfeszítés árán elértünk valamit, aminek nagy a respectje is. Azért, hogy hisz egy nyilvánvalóan nem létező dologban, nem tesz erőfeszítést, nem dolgozott meg érte, egyszerűen ilyenre nevelték, vagy szüksége volt egy kapaszkodóra, ezért hozott egy döntést. Persze a hit által tehet olyan dolgokat, melyekre büszke lehet, pl.: leszokik az alkoholról, de akkor magára a tettre kell, hogy büszke legyen, a vallás ilyenkor csak eszköz.

Vakon hinni egy dologban pedig a gyengeség jele, mivel így elfogadsz dolgokat, akár blődségeket is, anélkül, hogy firtattad volna. így egyáltalán nem méltó arra, hogy büszke legyen valaki rá.