Jehova Tanúi szerint, ha nem járok házról házra, akkor elkárhozok?

"Nem mindenki fog bemenni az egek királyságába, aki azt mondja nekem: »Uram, Uram«, hanem az, aki cselekszi égi Atyám akaratát."

Bibliát látott embereknek biztosan ismerős szöveg e fenti.

Sokan, akik Jézust Uruknak vallják, nem teszik az Atyja akaratát. Miért nem? Emlékezz csak a gazdag, ifjú elöljáróra. Gyakran 'egyvalami hiányzik' az állítólagos keresztényekből: a teljes lelkű szeretet Jézus iránt, és az iránt, aki elküldte őt.

Hogyan lehetséges ez? Sok millió, önmagát kereszténynek valló ember is azt állítja, hogy szereti Krisztust, nemde? De igen, így van. Ám a Jézus és a Jehova iránti szeretet sokkal többet foglal magában a szavaknál. Jézus ezt mondta: "Ha valaki szeret engem, megtartja a szavamat" (János 14:23). Majd úgy beszélt, mint egy pásztor: "Az én juhaim figyelnek a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem" (János 10:27). Kétségtelen, hogy a szavaink vagy az érzéseink önmagukban nem bizonyítják, hogy szeretjük Krisztust, ezt főként a tetteinkkel tudjuk kimutatni.

Tehát akkor mik a kulcsszavak? "Megtartani" Krisztus szavait, és "követni" Őt. Tehát elég a hit??? Ugye nem?!

Tetteink azonban nem a semmiből fakadnak, hanem a legbensőbb énünkből, melyet formálnunk kell. Jézus kijelentette: "Az pedig az örök élet, hogy ismeretet szerezzenek rólad, az egyedüli igaz Istenről, és arról, akit elküldtél, Jézus Krisztusról" (János 17:3). Ha pontos ismeretet szerzünk Jézusról, és elmélkedünk a tanultakon, az hatással lesz a szívünkre. Egyre jobban megszeretjük őt, és egy mindennél erősebb vágy fejlődik ki bennünk, hogy mindennap kövessük.

Segítség még a következő vers: (Jakab 1:23–25) "Mert ha valaki hallgatója a szónak, és nem cselekvője, az hasonló az olyan emberhez, aki természet szerinti arcát nézi a tükörben. Mert megnézi magát, aztán elmegy, és máris elfelejti, milyen ember is ő. De aki beletekint a szabadság tökéletes törvényébe, és megmarad annál, az az ember, minthogy nem feledékeny hallgatóvá, hanem a munka cselekvőjévé lett, boldog lesz annak cselekvésében."

Mit jelent "cselekedni" Isten akaratát? Jelenti például ezt: "És a királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják az egész lakott földön tanúságul minden nemzetnek, és akkor jön el a vég."??? (Máté 24:14)

Tehát jelenti-e? Ha ez nem jelenti Isten akaratának a "cselekvését" (mely feltétele Krisztus és a Biblia szerint Isten Királysága elnyerésének), akkor miért nem???

Nos?!

Kedves barátom!

Véletlenül tévedtem a kérdésed közelébe, bevallom szkeptikus vagyok. Végig olvastam az összes előttem hozzászólót, minden idézetet és bemásolt szövegrészeket innen-onnan. Azt sikerült kiderítenem hogy érdemi választ nem kaptál a kérdésedre.

Idézek az előttem szólók közül egy részletet ami igen csak elgondolkodtatott: „Ti a barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit parancsolok nektek” (János 15:14)

Köszi! Milyen barátság az amit parancsra kell teljesíteni??? Már itt sántít az egész!

Szerintem NE HÁZALJ! Meglátod nem fogsz elkárhozni, lekapcsolják a villanyt azt Game Over!

Emberek vagyunk, civilizáltak, tudományosak,minden technika a rendelkezésünkre áll hogy tökéletesen éljünk, csak tudnunk kellene kihasználni. Talán össze kéne fognunk a bürokrácia ellen akik próbálnak félrevezetni, és mindenféle demagóg dumákkal és vallási elkülönítésekkel összeugrasztani bennünket.

Béke veletek testvérek!

Nem akartam megbántani senkit sem közűletek és elnézést kérek ha mégis sikerült volna. Semmilyen vallásnak nem vagyok ellenére, sőt azt gondolom hogy az embernek joga van abban hinni amit csak szertne az ősi kultúráktól az ufókig, ez mindenkinek a szíve joga.

Kedves Atomicman! Ugye tudod, hogy ez a "parancs" kritikád csak egy szóharc, aminek értelme nincs?

A "parancs" kifejezés lényege itt abban van, hogy amit Jézus mondott a NEM SZABADON VÁLASZTHATÓ, tehát nem csupán egy opció, amit vagy meg teszel, vagy nem - különösebb következmények nélkül. Ha valaki nem követi Jézus állásfoglalását, cselekvésmódját, az nem nyerhet megmentést, ennyire egyszerű. Dönthetsz te bárhogy! Azt teszel, amit akarsz, de akkor egy marad az igazság, amit ha nem veszel figyelembe, "célt tévesztesz". Eltéveszted az Isten által kijelölt célt, a bibliai héberben a "bűn" fogalma szó szerint ezt is jelenti.

De hogy értsd, mai példával élnék. Vannak ugye KRESZ-szabályok, melyek azért születtek, hogy megvédjenek minket a saját fejünk szerinti közlekedés tragikus káoszától, igaz? De közben van szabad akaratod is, és azt csinálsz vele, amit csak akarsz - ha éppen arra támad kedved (mert olyan szellemben élsz), nyugodtan megszegheted a közlekedési szabályokat, pl. minden stop táblát semmibe vehetsz. De ettől még a szabályok megmaradnak, igaz? Ettől még a hatóság JOGOSAN ítélhet el, büntethet meg, mint életveszélyes szabályszegőt, igaz??? Sőt, ha így teszel, minden valószínűség szerint sokkal nagyobb esélyed van a korai halál cseppet sem kívánatos állapotába kerülni. Tehát ezen törvényszegő viselkedésednek meg lesz a KÖVETKEZMÉNYE, igaz? Az ok-okozat törvénye szintén szigorú törvény, nem érdemes figyelmen kívül hagyni!!

Tehát akkor mindezeket figyelembe véve szerinted a közlekedési szabályok PARANCSOK?! Igen, határozottan és szigorúan értelmezett parancsok, melyeket (normális esetben) nem az egyéni szükségleteink és a kedvünk szerint alakítunk magunknak, hanem KÖTELEZŐEN betartjuk őket. Na most akkor, nem lehetnek a "barátaid", aminek érdemes és bölcs engedelmeskedni???? Dehogynem! Sőt, ha ellenségednek, kellemetlennek tartod őket, akkor fognak visszaütni, igaz?!

Isten nem lehet a barátod, ha Ő, mint a teremtőd, jobban tudja, mi jó neked és mi nem? De igen, lehet a barátod, csak alázatosan el kéne ismerni Őt, pl. az ahhoz való jogát, hogy parancsoljon. Félreértés ne essék: azzal, hogy a törvényei parancsok (mely be nem tartása súlyos következményekkel jár), tehát azzal nem "kényszerít" Ő téged semmire.

Azt teszel, amit akarsz, de mindennek következménye lesz, ezt ne felejtsd el...