Az ateisták miért ünneplik a karácsonyt? Egyáltalán megtartják?
jószomszéd !
Mindenszentek napja nem volt a kelta halottak napja. Az október 31-én volt, onnan ered a Halloween ünnepe. Mindenszentek november 1-jén van.
De. A keltáknál nagyon komoly vallási okai voltak a halottak napi ünnepségnek, állatáldozat bemutatásával. Újra megkérdezem, mert nem válaszoltál rá.
Miért jobb egy ateistának azt mondani, hogy egy ősi kelta hagyományt követ, mint azt, hogy egy katolikust?
Mert egy kelta - vagy akámilyen - hagyomány NÉPSZOKÁS és NEM vallási (keresztény) ünnep.
Ezen kivül a téli napforduló természeti esemény, Jázus születése meg mitológia( mese)
Olvasd el még egyszer!
Éppen azt írtam, hogy a keltáknál halottak napja volt, amiből a kereszténység csinált mindenszentek napját.
(Merthogy mint írtam is, az egyház minden ősi ünnepet, amit kiírtani nem tudott, azt inkább bekebelezte, ráültetett egy saját vallási ünnepet azzal a céllal, hogy a nemzedékek előbb-utóbb majdcsak elfeledik az eredeti ünnepet)
Egyébként ezt is leírtam már, csak el kell olvasni, és nem támadni a másikat, ráadásul feleslegesen és indokolatlanul!
Hogy miért jobb egy ateistának, ha ...
Talán éppen azért, mert ateista, és az egyházak tanításait nem tudja, nem akarja elfogadni.
A 2. vh előtt Magyarországon volt a legtöbb vallási ünnep.
Se szeri, se száma nem volt a szenteknek, a tömeg lelkesen ünnepelte és az ateisták is örültek, hogy nem kell dolgozni, pihenhetnek, de jár a fizetés.
Az ünnepek kisajátítása régi fogás, új tartalommal töltődik meg egy idő után. Szent István napja, az alkotmány, vagy az új kenyér ünnepe, ki mit ünnepel ugyanazon a napon.
A szokások szerint számos dolgot megünneplünk, születés, névnapot, házassági, vagy egyéb évfordulót, ki mit tart fontosnak, akár ezen felül is, kedvenc klubcsapat bajnokságát, vagy eredmények elérését.
Természetesen a hivatalos munkaszüneti napokon mindenki ünnepel, erről az állam gondoskodik, de az ateista nyilván mosolyog a szerinte nem valós hitvilágon és teljesen mást ünnepel. Karácsonykor azért van párhuzam, a szeretet és a család, amely az ateistának is "szent", okot ad az ünneplésre, az összejövetelre és még az ételek is hagyományosak, a halászlé, vagy hasonlók, bár a böjt pl. eszébe sem jut. Nagy szemeket meresztettünk, mikor a vallásos rokon asztali áldást mondott evés előtt, de békésen viseltük, eszünkbe sen jutott a kritika, különben sem tartott soká és mindenkinek joga van a hibbantságra, tagadni a nyilvánvalót, vagy elhinni a hihetetlent, magánügy mifelénk.
Jézus, mint köztudott, a pogányokért is hullatta vérét, ezzel létjogosultságot adott neki, amivel én élek is, mert nekem ez a szimpatikus.
Aztán meg a remény mindig fennáll a megtérésre és egy megtért bárány a Biblia szerint értékesebb, mint a hűséges, arra még Isten sem sokat ad, unalmas, megszokott dolog a számára. Hátha én is megtérek, már fontolgatom, de még habozok, egyenlőre kevesek az érvek, de győzzetek meg, oszlassátok el a kételyeket, akkor lehetséges, magam is hinni tudnék.
Egyenlőre ez nem áll fenn, magam sajnálom a legjobban, de a Ti hibátok, gyengék az érvek, nem hihetők, nem a legjobb hittérítőkkel találkoztam. Kár, hogy Jézus már nem él, biztosan más lenne a helyzet.
A Bibliát ne is hozd fel, minden felekezet mást, mást állít, sejtelmem sincs, kinek kellene hinni és hát közismert tudományos igazságoknak is ellentmond. Reménytelen, nem lehet kiigazodni rajta, még a nyelvezete is ódivatú.
A kérdéshez meg: kelta, vagy keresztény, napforduló, vagy pogány ünnep, cseppet sem érdekel, örülök, hogy összejön a család, szokásaink vannak, amik részben egységesek, megtartjuk és ha valaki ilyenkor kekeckedni akar, barátságosan helyreigazítjuk: - Ejnye, a szeretet ünnepén, nem illik... -
Kár, hogy nincs mindig Karácsony...
Szerintem azt kell itt látni, hogy egyetlen ünnep sem kizárólag keresztény ünnep, pláne a mai heterogén világban.
Ünnepek mindig is voltak az emberiség történelmében és minden új ideológia, hitvilág céljai között volt egy olyan pont, hogy a régi hagyományokba be kell épülni, hiszen küzdeni ellenük nem lehet (kontraproduktív volna), beolvasztani könnyebb.
És hát az alapvető ünnepek mindenhol ugyanazok voltak. Az évszakokhoz, a mezőgazdasághoz, a születéshez, a halálhoz kötődő ünnepek. Nyilván ezek össze is kapcsolódnak, a halál-tél párhuzam felfedezéséhez nem kell modern költőnek lenni.
A mai kor legfeljebb annyi újat hozott, hogy ma már nyíltan ki lehet mondani, hogy nem követem az államvallást (mivel nincs is), és így ki-ki teheti, amit akar.
Pl én karácsonykor fogom a karácsonyfát (ami jóval Jézus után keletkezett hagyomány), felcsatolom a műanyag lábait (vivá lá XX.század!), melléteszem a piros csokimikulásokat (kelet-európai néphagyomány + angol-szász hagyomány + Coca Cola), a nagyapámmal elénekelem a Csordapásztorokat (keresztény-népi hagyomány), a Télapó itt van-t (szocialista karácsonyi hagyomány), megajándékozom a szeretteimet (nép hagyomány), esetleg megnézem az Igazából Szerelmet (Hollywood-i/saját hagyomány)
De nem szoktam őszintén szólva nagyon végiggondolni ezt, csak az van az eszemben, hogy számomra ilyen egy karácsony, ez az Én Szokásom.
"csak el kell olvasni, és nem támadni a másikat"
Megkérdeztem a véleményedet, ez miért támadás?
A kelta kultúrában a karácsony -mert a kérdés eredetileg erre vonatkozott- a Napisten újjászületésének ünnepe (nem véletlen, hogy a keresztények ekkor ünneplik Jézus születését). Ugyan olyan vallási ünnep volt, mint a keresztényeknek Jézus születése.
Nekem amúgy semmi bajom azzal, ha a nem vallásosak ünneplik az alapvetően vallási ünnepeket, csak azt nem értem, miért olyan borzasztó dolog azt elismerni.
"Mert egy kelta - vagy akámilyen - hagyomány NÉPSZOKÁS és NEM vallási (keresztény) ünnep."
De bizony, a kelta ünnepek -ahogy minden akkori nép minden ünnepe- vastagon vallási alapokon nyugszik.
Ezen kivül a téli napforduló természeti esemény, Jázus születése meg mitológia( mese)
Jézus születése és élete történelmi tény. A történelemben betöltött szerepét lehet egyénileg megítélni.
Kedves Andizsuzsi.
Szerintem nem olvastad el a válaszokat.
Tudunk a kis Jézusról, a jászolról, a három kirélyról, stb...
Nem hiszünk a vallásban, de hiszünk az emberi jóságban, a szeretetben, szeretjük családtagjainkat és szeretjük a hagyományokat, őrizzük a szokásokat.
Miért akarod azt gondolni, hogy az ateista nem gondolkodik, vagy viselkedik racionálisan?
Eszembe sincs éjféli misére menni, de nem zavar, hogy Te jársz oda, ha kedved tartja.
Az sem érdekel, hogy a JHT nem karácsonyozik, vagy a zsidók mást és máskor ünnepelnek.
Nemrégiben ünnep volt ápr. 4. és nov 7, de a nép mást ünnepelt, mint amit szerettek volna, már, ha ünnepelt egyáltalán. Gyereknapkor a gyermektelenek is kimehetnek a vidámparkba és mivel a gyermekemet egyedül neveltem, anyák napján én kaptam virágot a fiamtól, pedig apa vagyok.
Mondjak még példát?
Azt ünnepelsz, amit akarsz, hihetsz abban, ami nincs, nem tilos, se neked, se másnak.
Lehet, hogy Karácsony Kelta ünnep volt, aztán vallási ünnep lett, van akinek most is az, nekem és sok másnak a család ünnepe.
Érthető?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!