A"Mit tanít valójában a Biblia"című Jehova Tanúi kiadványnak nem lenne helyesebb olyan címet adni, hogy"Mit tanít valójában az Őrtorony Társulat a Bibliáról"?

A kérdező kommentje:

"Tamás kijelentése nem ihletett. "

Ugye ezt Te sem gondolod komolyan?

Akkor a Szentírásban vannak ihletett+nem ihletett részek is???

(forrás: http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..

A Tamás kijelentése ugyanaz a kategoria, mint pl. Péteré, amikor Jézusnak mondott valami nem ihletett egyéni ostobaságot, mire azt mondta neki Jézus, hogy távozz tőlem Sátán

„És Péter előfogván őt, kezdé feddeni, mondván: Mentsen Isten, Uram! Nem eshetik ez meg te véled. Ő pedig megfordulván, monda Péternek: Távozz tőlem Sátán; bántásomra vagy nékem; mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.” Máté 16:22-23)

Amikor Péter ezt mondta: „Mentsen Isten, Uram! Nem eshetik ez meg te véled.” - Nos, Péter kijelentése ihletett? Ugye ezt Te sem gondolod komolyan? Akkor a Szentírásban vannak ihletett+nem ihletett részek is??? - Bizony hogy vannak!

Másik példa:

„És monda Nátán a királynak: Eredj, s valami a te szívedben van, vidd véghez, mert az Úr veled van. Azonban lőn az Úr szava Nátánhoz azon éjjel, mondván:Menj el, és mondd meg az én szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja az Úr: Házat akarsz-é nékem építeni, hogy abban lakjam? … Mikor pedig a te napjaid betelnek, és elaluszol a te atyáiddal, feltámasztom utánad a te magodat, mely ágyékodból származik, és megerősítem az ő királyságát:Az fog házat építeni az én nevemnek, és megerősítem az ő királyságának trónját mindörökké.” (2Sám 7:3-5; 12-13)

Amikor Nátán próféta azt mondta: „Eredj, s valami a te szívedben van, vidd véghez, mert az Úr veled van. „ - Nos, Nátán kijelentése ihletett? Nem, mert templomépítésre buzdította Dávidot, Isten meg azt mondta erre, hogy ne vidd véghez, hanem majd Salamon fogja véghez vinni a templomépítést.

Tamás ugyanígy mást mondott, mint Jézus.

Ha figyelmesen elolvassuk a János 20. részének beszámolóját, láthatjuk, hogy a tanítványok az Urat látták Jézusban, és nem az Istent! (vö. Ján.20:18,20,25)

Tamás azt mondta, ha nem látom, nem hiszem. (25.vers.) Tehát testi gondolkodás vezette, mert aki szent szellemmel rendelkezik, az látás nélkül is hiszi Krisztus feltámadását. (vö. Zsolt. 16:10; Csel. 2:27,31; 13:35) Tamás hitetlen volt, - azért mondja Jézus, hogy ne legyen hitetlen, hanem hívő. (vö. 27.vers.) Tehát Tamás testi gondolkodású volt és hitetlen.

Amikor testileg tapasztalta Jézus sebét a kezeivel, akkor mondta: „Én Uram és én Istenem”. De ezt a kijelentését a szent szellem által nem tehette, hiszen Péter Krisztust azonosító kijelentésével nem egyezik meg. (vö. Máté 16:16: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.”) Kettő élő Isten pedig nincsen, hanem csak egy! Ahogy Júdás 25. verse mondja:

„Az egyetlen Istennek, a mi Üdvözítőnknek, a mi Urunk, Jézus Krisztus által dicsőség, fenség, erő és teljhatalom minden világkorszak előtt és most és minden világkorszakba (aionba). Ámen.” (Vida Sándor fordítása)

A János 20:19-24 szerint Tamás nem volt ott, amikor Jézus a tanítványokra lehelte a szent szellemet. Ha rendelkezett volna vele, nyilván nem kellett volna a sebbe nyúlnia. Gyakorlatilag Tamás egy testi kijelentést tett, a szent szellem vezetése és megvilágosító ereje híján. Ilyen kijelentéseket mások is tettek a Biblia beszámolója szerint, amiket nem lehet szövegkörnyezetükből kiragadni, és nem lehet sugalmazottaknak tekinteni, különösen nem lehet istentől jövő tanításnak beállítani.

Az, hogy a háromság-tan hívei mégis a legfontosabb kijelentésnek tartják Tamás kijelentését Jézus istenségéről, ez is azt mutatja, hogy őket sem a szent szellem vezeti, hanem testies gondolkodás. Hiszen már láthattuk, hogy A SZENT SZELLEM ÁLTAL A HÁROMSÁG-TAN NEM KERÜLT BELE AZ ISTENTŐL IHLETETT SZENTÍRÁSBA, hanem csak az apostoli kor utáni, zsinatok által befolyásolt köztudatba. Az pedig az üdvösség szempontjából semmiképpen nem mérvadó, különös tekintettel arra, hogy semelyik apostoli tanítással nem egyezik meg!

Jézus azzal kommentálta Tamás kijelentését, hogy a látásából fakadt a hite, de azok boldogok, akik nem látnak és hisznek! Tehát Tamás példája (a testi ember megnyilvánulása) nem egy követendő minta senki számára, akkor a testiségéből fakadó kijelentése miért lenne minta, különösen, amikor ellene mond az ihletett írásszövegeknek?!

Tamásnak látásból fakadt a hite, nem a szent szellem vezette rá a hitre, köv. képpen a kijelentésére se a szent szellem vezette, - hanem a látása, vagyis a testi reakciója.

És hogy Jézus nem javította ki Tamás kijelentését? Az alapállását kijavította, mert a mintának nem a látást tette meg, hanem a hitet, amit Isten ad. (vö. Efézus 2:8) A hit pedig az isteni kijelentésekre épül, az meg nem Jézust jelöli meg a mi Istenünknek! A testi ember ha Jézust jelöli is meg, - ez a hívőknek nem lehet minta.

János azzal zárja, higgyétek, hogy Jézus az Istennek a Fia (nem maga az Isten), és hogy ezt hívén, életetek legyen az ő nevében. (vö. Ján. 20:31)

ellenvetések

Többféle ellenvetéssel élnek a háromsághívők Tamás kijelentésével kapcsolatban, pl.: „Tamásnak Jézushoz intézett vallomása (mikor már nem volt hitetlen, hanem hívő) így áll a görögben: "ho küriosz mú kai ho theosz mú." Vagyis hívőként állította, amit állított, ezért aki hívő, ugyanezt állíthatja.

Csakhogy neki a hite a testi tapasztalatból származott, és nem a szent szellem sugalmazásából, úgy hogy ez a kijelentésére is érvényes, a kijelentése a testi tapasztalatból származó hitéből fakadt, és ezért nem lehet mérvadó. Hogy elfogadta Jézus feltámadását, ez még önmagában nem garancia arra, hogy azon nyomban megvilágosította őt a szent szellem Jézus személyét illetően. Ahhoz ugyanis nem szükséges testi tapasztalat.

A testi tapasztalat pontosan azt mutatja, hogy nem a szent szellem közreműködése volt a háttérben. (Egyébként is nem Jézus kiléte volt Tamás hitetlenségének a tárgya, hanem a feltámadása, a kijelentésének meg Jézus kiléte volt a tárgya, nem pedig feltámadása.) Másrészt meg Tamás már előzőleg is félreértésbe került Jézus személyét illetően, mivel nem értette mit jelent Jézusban az Atyát látni. Azonosságot vagy visszatükröződést? (Lásd. Ján. 14:5-7. köv.)

„Hitben járunk, és nem látásban” (2Kor. 5:7) De ez a hit tapasztalat nélkül is működik. Ahogy Pál mondja: „Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz. Mert szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk, és szájjal teszünk vallást, hogy üdvözüljünk. Az Írás is így szól: „Aki hisz őbenne, nem szégyenül meg.” (Róma 10:9-11, MBT. Ford.) Szó sincs tehát arról, hogy Istennek kellene vallanunk Jézust, hanem Úrnak!

Mert mit is mond Filippi 2:11: - „és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.” (Károli) Tehát Úrnak kell Jézust vallani, és arról nem szól az ihletett szöveg, hogy a mi Istenünknek is kellene vallani, ahogy Tamás tette – és ahogy a háromság-tan hívei teszik.

További ellenvetés: „ attól, hogy Jézus Úr, még lehet Isten is, ahogy több igehely állítja, pl. a Jn 1,1”. - Ez kétségtelenül igaz, nevezik az Írások Jézust is Istennek, csakhogy a görög theosz szó használata még nem bizonyítja, hogy Jézus lenne a mi Istenünk.

Ha mindenki a mi Istenünk lenne, akiket a Szentírás Istennek (a görögben mindenhol kisbetűvel van írva a theosz=isten szó) nevez, akkor számtalan Istenünk lenne, mivelhogy a Biblia az Isten szót sok mindenkire használja, nem csak az Atyára, hanem a Fiúra is, de nem csak a fiúra is, hanem Izrael vezetőire is (vö. Ján. 10:33-34), továbbá az ördögre is, meg a hasra is...stb.

Tehát csak azért, mert Jézust Istennek (istennek) nevezi bizonyos helyeken a Szentírás, ez még nem bizonyítja, hogy ő lenne a mi Istenünk. Sőt, pont ellenkezőleg. Azt láthattuk a felsorolásban, hogy az Atya, az egyetlen Isten a mi Istenünk, és senki más! (Egyébként Jézusról nem ihletett kijelentések azt is állították, hogy Keresztelő János, meg Illés, meg Jeremiás volt, ami természetesen nem áll. (vö. Mt 16:14) Hogy Isten volt (bizonyos értelemben)- ez áll, de a Szentírás nem őt nevezi meg a Biblia Istenének, hanem az Atyját.

A Jézus istensége az egy teljesen külön téma, és csak a háromság-hit közvetítőinek érdekük, hogy összemossák a Jézus istenségét és a mi Istenünk egyedüliségét, hogy egy olyan kitalált misztériumot próbáljanak bizonyítani vele, ami a Szentírás lapjain nem nyert kinyilatkoztatást! Ha pedig nincs kinyilatkoztatva, akkor az az emberi fantázia csapongó bűvkörébe tartozik, melyet a görög filozófia rajongói támogattak meg zsinati (nem bibliai) tekintéllyel.

a legtipikusabb ellenérv

A legtipikusabb ellenérv az a háromság-tan híveinek részéről, hogy felsorolt igehelyek éppen a bizonyítandó állítást nem tartalmazták, hogy tudniillik "nem Jézus a mi Istenünk." Abból, hogy e helyek az Atyát nevezték meg ilyenformán, még nem következik, hogy Jézus ne lehetne a mi Istenünk. Ez egyszerű logika, és ha nem tudnak vele mit kezdeni a háromság-tant nem elfogadók, amiatt nem a háromsághitüeknek a feje kell hogy fájjon.

Hát pontosan azért is jött létre a háromság-tan, mert a Szentírás azt nyíltan nem mondta ki, hogy Isten nem szentháromság. Csak annyit jelentett ki, hogy EGYETLEN ISTEN VAN (ÉS NEM HÁROM AZ EGYBEN.) De ilyen alapon mindent ki lehet forgatni. Ha Jézus azt mondaná, menjetek jobbra, akkor sokan arra hivatkoznának, hogy azért mennek balra, mert Jézus azt nem mondta, hogy balra nem lehet menni. Vagyis, hogy menjünk jobbra, az nem zárja ki, hogy ne menjünk balra. Ha az Atya a mi Istenünk, az nem zárja ki, hogy nem Jézus a mi Istenünk.

Vajon mit lehet ezzel az észjárással kezdeni? Vajon meg kell cáfolni az ilyen észjárást? Az ilyen észjárást nem lehet megcáfolni, de nem is szükséges. Elvégre van mód elcsűrni-csavarni az írásokat, csak éppen annak ára van, és nem is kicsi. Az ÜDVÖSSÉGBE KERÜL. (vö. 2Pét. 3:16)

Például az 1Móz 19:31-32-ben a következőket olvashatjuk: „És monda a nagyobbik a kisebbiknek: A mi atyánk megvénhedett, és nincsen a földön férfiú, a ki mi hozzánk bejöhetne az egész föld szokása szerint. Jer, adjunk bort inni a mi atyánknak, és háljunk ő vele, és támasszunk magot a mi atyánktól.” (Károli ford.)

Abból, hogy e helyek Lótot nevezték meg ilyenformán „mi atyánk”-nak, még nem következik, hogy ne lehetne valaki más Lót két lányának az atyja. - mondja a háromság-hit logikája. Ugyanígy, abból, hogy a fentebb felsorolt igehelyek az Atyát nevezték meg a mi Istenünknek, még nem következik, hogy ne lehetne más (is) a mi Istenünk, mondjuk Jézus, - ahogy Tamás is mondta.

Vagyis amikor Jézus azt mondta, hogy felmegy az ő Istenéhez, a mi Istenünkhöz, az nem biztos hogy az Atyát jelenti, hanem jelentheti magát Jézust is. E logika szerint Jézus Istene az saját maga volt, eképpen a mi Istenünk a Jézus az egy és ugyanaz, mint aki a Jézusnak az Istene is volt. (!??)

Vagy pedig mivel az Atya a Jézus Istene, Jézus meg a mi Istenünk, így a mi Istenünk az Atya, aki nem azonos Jézussal. Ez a variáció is jól hangzik, csakhogy Jézus szerint nekünk ugyanaz az Istenünk, mint neki, tehát Jézus kimarad a sorból, mialatt a háromság-hit meg beteszi. Na hát ez aztán tényleg misztérium a javából, csak éppen semmiképpen nem lehet Istentől származó misztériumnak nevezni, hanem inkább annak, amiről Jakab 3:15 tudósít:

„Ez nem az a bölcsesség, a mely felülről jő, hanem földi, testi és ördögi.”

Ugyanis a mi Istenünk az, Akinek az akaratából származik minden (vö. Jel. 4:11), - ez pedig semmiesetre sem Jézus Krisztus!

Emlékezzünk csak Jézus mit mondott a János evangélium 13:13-ban:

„Ti Mesternek és Úrnak hívtok, s jól teszitek, mert az vagyok.”

Vajon Jézus nem volt tisztában a saját valóságos Istenségével, hogy magát nem Istennek hívatta, vagy a háromság hívők nincsenek tisztában a Jézus istenségével, hogy őt lépten-nyomon Istennek mondják? És miért mondják valóságos Istennek? Mert elkötelezték magukat egy egyházi dogma mellett, és a becsületüket ehhez a dogmához kötötték. De nem csak a becsületüket, hanem az üdvösségüket.

Mert ugyanis ebben a dologban nem lehet tévedni! Az igaz imádatban nem lehet tévedni! Hogy az ember kinek adja az imádatot, ebben nem lehet tévedni! A Szentírás ezt világosan, érthetően, egyértelműen kijelenti:

„Nem imádhatsz más istent: az Úr neve az, hogy féltékeny, igen féltékeny Isten,” (2Móz 34:14)

Ha pedig az ÓSZ-ben nem lehetett az Izraelitáknak másvalakit imádni a Jahvén kívül, akkor a szellemi Izraelitáknak sem lehet másvalakit imádni, csak mert Istent Fia emberként megszületett a földre.

„Dicsőség a magasságban Istennek” - mondja Lukács 2:14. De hogy lehetett dicsőség az Istennek a magasságban, amikor Jézus nem volt a magasságban, hanem itt volt a Földön? És hogy lehetett a Fiú az Isten, amikor az Isten áldozta fel az egyszülött Fiát, és nem saját magát áldozta fel?! (Vö. János 3:16) És hogy lehetett Jézus az Isten, amikor az Isten támasztotta fel és ültette a jobbjára? (vö. Csel 3:15; 5:31; Efézus 1:20)

De talán nem szükséges újból előröl kezdeni a háromságigazság(talanság) felgöngyölítését...

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__2..

A 9. oldaltól kezdve elolvashatod a háromsággal kapcsolatos írásaimat, amiknek én magam jártam utána, innentől kezdve nincs értelme erről vitázni.

Hogy lettem Jehova tanúja?

Kaptam néhány könyvet Jehova tanúitól, amelyeket átvizsgáltam és összevetettem a Bibliával. Úgy találtam, hogy az igazságot írják a könyvek és ezért álltam közéjük. Ez a dolog technikai része.

De a megtérés lényege, hogy nagyra értékeltem Isten Fiában adott áldozatát, és ezért lettem Isten szolgája, Krisztus követője. Röviden.

"Hogy lettem Jehova tanúja?

Kaptam néhány könyvet Jehova tanúitól, amelyeket átvizsgáltam és összevetettem a Bibliával. Úgy találtam, hogy az igazságot írják a könyvek és ezért álltam közéjük. Ez a dolog technikai része. "

Ezek szerint akkor nem a Biblián alapul a vallásotok, még az Új Világ Ferdítés sem felel meg?!

"Ezek szerint akkor nem a Biblián alapul a vallásotok, még az Új Világ Ferdítés sem felel meg?!

"

Szórakozzál olyasmivel, ami a linkséged szinvonaltalanságához illő.

" "Ezek szerint akkor nem a Biblián alapul a vallásotok, még az Új Világ Ferdítés sem felel meg?!

"

Szórakozzál olyasmivel, ami a linkséged szinvonaltalanságához illő."

1. Mit jelent nálad a linkség?

2. Csak próbálom értelmezni az általad leírtakat.

Gondoljatok bele,hogy örülnek a tanúk,hogy" azt hiszik csak náluk az igazság",Mi akik tudjuk hogy félre vannak vezetve,nem adjuk fel,mert egy lélek is számít Isten előtt.

Mekkora öröm lenne az ha a valódi igazságban hinnének!

Van egy ,két ismerősöm,akit a Szent Szellem rávezetett a helyes bibliai látásra,na az valódi öröm,amit Dávid is megélt,és még sokan mások.

Úgyhogy az életmentés,minden hívő keresztyénnek kötelessége,és joga is.Akár alkasmas az idö,akár alkatmatlan.(Nemsokára lejár a kegyelem ideje,és jön a bosszú állás napja)