Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Evolúcióban nem hívő emberek,...

Evolúcióban nem hívő emberek, mit gondolnak ezekről?

Figyelt kérdés

[link]

[link]


Kérem, senki se provokációnak fogja fel, hanem engem tényleg a vélemények érdekelnek.


Személyesen is megkérdezném, de nincs ilyen ismerősöm.


2011. júl. 20. 16:13
1 2 3 4 5 6
 51/58 anonim ***** válasza:
0%

"Előzőnek felhozom a nemesítés példáját. Ha nincs evolúció, szerinted hogyan lett az a sok kutyafajta, ami van?"


Több ezer éves nemesítési eljárások után, elmondhatjuk-e, hogy valamelyik kutyafajta kevésbé kutya, mint a többi? A fajon belüli változatosság természetes, hiszen ésszerű a rugalmasság egy bizonyos határon belül. De a többi mese!


Viszont Darwin óta a sejttenyésztés kapcsán még inkább kibukott, hogy a kutyánál, vagy bármelyik emlősnél sokkal gyorsabban (milliárdos nagyságrendben) szaporítható egysejtűek generációi sem akarnak új típusú életformává alakulni.

2011. júl. 23. 00:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 52/58 anonim ***** válasza:
100%

A válasz írója 43%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: tegnap 01:47


Szimpla hülyeségeket állítottál, remélem ezzel tisztában vagy. De ezekre már az előttem szólók megfelelő választ adtak.

Viszont az utolsó bekezdéseddel egyet értek:


Az emberek ugye 150 évvel ezelőtt mind úgy gondolkodtak, mint most te, azután:


"A fejlődés mindig olyan volt, hogy valaki előjött egy felfedezéssel, akit aztán vagy bolondnak, vagy gonosznak bélyegeztek."


Ez volt Darwin


"Generációk teltek el, mire a tényfeltáró felfedezésből tudományos igazság lett."


Ez az evolúció tényének tudományos igazsággá válása.


"Manapság is sok új felfedezésre mondják, hogy bolondság."


Igen, pl. Te mondod ezt az evolúcióra


"Sok időbe telik még, mire igazsággá válnak az ilyen felfedezések... hacsak addig meg nem látjuk az egyetemes igazságot a két kis szemünkkel! :)"


Remélem hamar rájössz, hogy ez a felfedezés már igazsággá vált, bár tényleg sok időbe telik, míg a hozzád hasonlók meglátják a kis szemükkel.


Az átmenetekről meg annyi jutott eszembe, hogy mond-e valamit neked az a fajnév, hogy Archaeopteryx ?

2011. júl. 23. 00:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 53/58 anonim ***** válasza:
86%

"Több ezer éves nemesítési eljárások után, elmondhatjuk-e, hogy valamelyik kutyafajta kevésbé kutya, mint a többi? A fajon belüli változatosság természetes, hiszen ésszerű a rugalmasság egy bizonyos határon belül. De a többi mese!"


Azért ez egy kicsit több, mint egy egyszerű fajon belüli változatosság. Az evolúció nagyon jól nyomon követhető, csak éppen itt a környezeti hatásokat az emberi beavatkozás helyettesíti. Nem azért lett kicsi a pincsi, mert pl. üregekben kell élnie a ragadozók miatt, hanem mert a kisebb növésű kutyával kisebbet pároztattak.

Ami miatt nem alakult még ki kutyafajták között a faji elkülönülés, az a barrier hiánya. Vagyis nem volt még hosszú, több százezer-millió éves, kereszteződést gátló elszigeteltség egy-egy fajta között, ami miatt a fajképződés befejeződhetett volna. De már láthatóak a jelek. Például egyes kutyafajták (leginkább a husky, malamut félék) képesek termékenyen visszakereszteződni a farkassal, melyből az ember annak idején szelidítette őket. Más fajták a ló-szamár utódhoz (öszvér) hasonló, továbbszaporodni már nem képes, terméketlen utódokat hoznak létre. Míg megint mások viszont egyáltalán nem képesek már farkasokat megtermékenyíteni, vagy farkasoktól megtermékenyülni. Ezekből is látszik, de egyéb genetikai vizsgálatok is bizonyítják, hogy a fajképződés és elkülönülés szép lassan folyik. Ez egy népszerű kutatási téma, és elég sok kísérlet, cikk foglalkozik ezzel évtizedek óta. A többszáz ember kemény munkáját úgy lesöpörni az asztalról, hogy "De a többi mese!", felháborító, gyomorforgató arcátlanság!


"Viszont Darwin óta a sejttenyésztés kapcsán még inkább kibukott, hogy a kutyánál, vagy bármelyik emlősnél sokkal gyorsabban (milliárdos nagyságrendben) szaporítható egysejtűek generációi sem akarnak új típusú életformává alakulni."


Hát ezzel meg aztán marha nagy újdonságot mondtál! Ha minden "tovább akarna fejlődni", akkor nem léteznének ma egysejtűek, laposférgek, hengeresférgek, semmilyen alacsonyabb rendű életforma. Nem lennének kétéltűek, hüllők sem. Mert lett volna elég generációjuk új típussá alakulni.

Nos, felvilágosíthatlak, hogy az evolúció nem a magasabb szintűvé fejlődés tudománya, hanem az Alkalmazkodásé és ezáltal a Szelekcióé.

Ha vesszük szerencsétlen egysejtűt, és megadunk neki mindent, kaját-piát, hejehuját, eszébe sem jut, hogy tovább kellene fejlődnie, örül, hogy mindene megvan. Viszont ha olyan helyre kerül, ahol nélkülöznie kell, akkor vagy elpusztul, vagy próbál alkalmazkodni. Ha épp olyan szerencsés mutációja van, akkor képes alkalmazkodni, és tovább léphet, a kevésbé szerencsések kiszelektálódnak.

Ezeknek a sorozatoknak csak mintegy következménye, hogy egyre fejlettebb létformák jönnek létre (pl. szárazabb lett az éghajlat szerencsés békának olyan mutációja lett, hogy szarusodni kezdett tőle a bőre --> nem száradt ki, míg a többi béka igen --> ő tudott szaporodni --> kialakult a szarusodó békák faja ---> sok-sok mutációval később szárazságtűrő hüllők kialakulnak).

Az evolúcióbiológia nem ezzel a "fejlődéssel" foglalkozik elsősorban, hanem ezeknek a szelekcióknak az okait, folyamatát kutatja.

És hogy megnyugtassalak, tárgyszerűen sincs igazad. Valóban sok kísérletet végeztek egysejtűekkel, mivel egyik-másik fajuk generációs ideje csak pár perc. És sok eredmény is született. Az egyik kísérletben pl. UV fénnyel világították a tenyészetet, ami a mellett, hogy bizonyos szint felett elpusztítja az egysejtűt, alacsonyabb intenzitásnál a mutáció gyakoriságát növeli. Pár hónapot kellett várni csupán, és egy fajnál kialakult az a védekezési mód, hogy a sejtek összetömörültek, és így védték az UV-től a belül lévő sejteket. Sőt, még pár hét múlva már a szaporodásuk is szinkronizálódott, vagyis nem egyesével osztódtak, hanem többsejtes telepekből többsejtes telepek lettek. Megindult egyfajta primitív többsejtűvé rendszereződési folyamat.

Ismét csak azt mondom. Tájékozódni kell, az általunk bírált tudomány képviselőitől információt szerezni, nem dogmatikus szamarak kiatalációit szajkózni.

2011. júl. 23. 01:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 54/58 anonim ***** válasza:
69%

Az óriásos oldalnak meg lééégyszi ne dőljetek már be! Ha internethasználók vagytok, akkor tudjátok, mit jelent az, hogy FAKE, mit jelent, hogy photoshop, és mit jelent, hogy kitalált adatok közlésével hiszékeny embereken röhögés.

Ezzel, és az előző kettővel

LAdis

voltam.

2011. júl. 23. 01:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 55/58 anonim ***** válasza:
100%

Szerintem, akik tagadják az evolúció létét, alapvetően nincsenek tisztában azzal, hogy mit tagadnak. Az evolúció nem egyenlő azzal, hogy mindig jobb és fejlettebb élőlények lesznek. Egyszerűen mutációval alkalmazkodnak a környezeti adottságokhoz. A szelektációval a többi élőlény elpusztul, aki nem tud alkalmazkodni. Akik megmaradnak egymással szaporodnak, majd egy új fajt hoznak létre, ha elég idő eltelik. Ez több százezer, millió év. Ez a folyamat most sem állt meg. Új és új fajok alakulnak, míg mások kihalnak, bár ez "köszönhető" az emberi tevékenységnek is. Bármennyire furcsa az ember is folyamatosan változik. Nem így fogunk kinézni több százezer év múlva, mint most. Nem lesz például bölcsességfogunk sem.


Valóban az evolúció és Isten léte nem zárja ki egymást. Bár én ateista vagyok, de el tudom képzelni, hogy Isten megteremtette a világot, majd az magától alakult, változott és tökéletesedett az évmilliárdok alatt. A kettő nem mond egymásnak ellent. Ezt hívják a filozófiában deizmusnak.

2011. júl. 23. 12:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 56/58 papucsállatka válasza:
100%

Kedves Ladis!

Meg tudnád esetleg mondani ki publikálta az UV-s kísérletet, vagy hogy hol érhető el a cikk a neten? Nagyon érdekesen hangzik, szeretném elolvasni :)

(egy biológus hallgató)

2011. júl. 28. 03:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 57/58 Kertesz Adam ***** válasza:

Evolúcióban nem hívő ember vagyok.


Én azt gondolom ezekről, hogy a tudomány annak tartja őket aminek akarja.

A tudomány egy zárt rendszer, és minthogy az emberek zöme nem hívő, így a tudósok zöme sem az, így evidens, hogy materialista felfedezéseket részesít előnyben. Eleve az evolúció tudománya prekoncepciósan az ateista tudósokat gyűjti maga köré. Hívő tudós nem kutat e területen, illetve napjainkban egyre többen, de véleményük kevés teret kap többségében ateista tudósok zárt világában.


A leletek egy része egyértelmű gamisítvány... ami rossz fényt vet e leleteket elbírálók szakmai hitelére. Egy ember-gorilla paleomontázs 150 évig trónolt a brit természetrajzi múzeumban. Ez kb olyan, mintha az orvosok 150 évig műtögettek volna szennyes kézzel. Ami szégyen ez az orvostudományban volt (és maradt volna) az volt ez a lelet a paleontológiában.


Egy gorillaállkapocs 'könnyen' beazonosítható mert ma is élő faj. Mi van a mára kihalt majomfajokkal? Hát... a tudomány bármelyikre rámondhatja, hogy előember volt... ma élő példányok nélkül. Én a kihalt majomszabásúakat a darwinista ideológia alibifajainak mondanám. Némák.. bármit mondhatunk helyettük. :)


Ami viszont 'szemtelen' dolog a 'tudományban', hogy manipulál. Lényegében szemfényvesztést alkalmaz, mikor egy kétdarabos csontleletből 3d-s plasztikát csinál, és grafikusok segíytségével NÉPRAJZI szinten jeleníti meg a képzelt fajt. Bőrruhában, kőbaltával, beállított... átmenetet sugalmazó (rendellenes) görnyedt testtartással. (Holott ma élő majomfajok TÖK EGYENES háttal járnak, mikor alkalmasint felegyenesednek!!!)


Szóval ezeket a prekoncepciók kincsestárának tekintem amiket a tudomány becstelensége előszeretettel aknáz ki.... és még így cis foszlánnyi jelenlétük van a paleontológiában.

2016. dec. 18. 16:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 58/58 Kertesz Adam ***** válasza:

+ Darwin tévedése az volt, hogy nem ismerte a természetes szelekció genetikai feltételeit. Azaz nem tudott az allélokról, genetikai varianciáról. Számára a változás csak változás volt. Valami ami más mint előbb volt. Nem gondolta, hogy ez a változás kódolt változás is lehet, azaz egy meglévő allél térnyerése egy korábbi változattal szemben. (Ebben az esetben informatikailag nem beszélhetünk változásról, vagy fejlődésről.) Szelekcióról, és alkalmazkodásról viszont igen. A természetes szelekció a természetben minden esetben 'programozott alkalmazkodást' jelent. Olyan változást ami faj faj meglévő genetikai válaszaiból hívja elő a legmegfelelőbbet.

Mutációs szelekcióról (két-három belemagyarázáson kívül) nem tudni a természetben. A mutáció a természetben mindig rendellenességet, és szelekciós hátrányt jelent.


Ha volna a természetben genetikai véletleneken nyugvó alkalmazkodás, akkor beszélhetnénk Darwini szelekcióról, és evolúcióról. Azonban a meglévő genetikai kombinációkon nyugvó szelekció és alkalmazkodás nem jár faji fejlődéssel, csak faji diverzitással. Daewin az utóbbi jelenséget fedezte fel Galapagoszon... amit hozzátett elméletben az egy téves logikai tolalék volt amihez szükség lenne a véletlenek pozitív szelekciójának ismeretéhez amiben viszont nem születtek megfigyelések, lévén, ezek nem részei a világunknak.

Mint ahogyan az életkeletkezés sem az... szemben a reprodukcióval. Ami az élet eredendőségét sugallja, ha nem bizonyítja az élő és élettelen természetben. Felfedve a köztük lévő... a természetben át nem hidalt szakadékot. Nincs elméleti törvény sem ami bemutatná az élettelen törvényszerű élővé szerveződését. Ha lenne...(és igaz lenne) működne is!

2016. dec. 18. 16:42
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!