Isten miért teremtette meg az embert?

"Azért mert a Tiszta Tudás materializálódik, attól függetlenül megmarad a Szellemi Szinten is. "

Szerintem ezt félreértetted, a materializálódást nem úgy értettem, hogy anyaggá válik, hanem úgy hogy "kézzelfoghatóvá" válik, de nem anyagi értelmeben hogy megfogod a kezeddel, hanem úgy hogy úgy tudod, hogy ott van, tehát mint veheted úgy mintha tudatosulna, hogy ott van, és amint materializálódott, mindenki számára megtörténik ez a folyamat, azaz valóságosá válik. De ezt így nagyon nehéz leírni mert erre semmi értelmes szavunk nincs:D

"Én csak azt akartam kihangsúlyozni, hogy klónozással a te EGO-d nem fog átkerülni abba a testbe még ha ugyanazt a tudást átörökítik is. A te testedhez van kötve a szellem, a lélek és az nem klónozható."

Én is ezt mondtam, már ha nekem szólt a válaszod. Egyébként szerintem a tudás (+szellem stb.) a tested egy konkrét részében az agyadban van, azaz ha a klónod agyát kicserélik a tiédre van 1 vadiúj friss ropogós tested:D (Bár ez morálisan ingoványos terület:D)

A válasz írója 56%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: tegnap 16:53

No értem mit mondasz, de lehet rosszul "képzeled" el a dolgot.

Szóval mint említettem, az emberi elme egy szinten van az Isteni Elmével, nincsen térbeli eltérés. az Elme megjeleníti a szellemi szintből az anyagi szintet, az anyagi szint nem hat vissza az Elmére, tehát nincsen kölcsönhatás olyan formában, ahogyan elképzeled. Az anyagi szinten megjelenő dolgokkal nem lehet megmérni a szellemi szinten levő dolgokat, mivel a szellemi szintet az elmével lehet felfogni, a szellemi szintet nem "látod", mert a "látás" onnan érkezik(lásd nyelved sem ízleli magát). Az anyagi szinten van a méricskélés. Értem, hogy az anyagi szint információt közvetít az ember személyi tudatának, de az a személyi tudat, ami nem az elme, s ráadásul nem az anyagi szint közvetíti az infót, hanem maga az Elme matéria formájában(tehát az anyag a megjelenített infó). Azt pedig tudjuk mérni, hogy az elme hat az anyagi szintre, mondjuk akár a kétrés kísérlettel, ha becsületesen elemezzük...mivel ott pont hogy a megfigyelő elme omlassza össze az interferenciát...tehát ily módon mérhető a szellemi szint valósága.

Az Elme a mi személyi tudatunk által látja, hallja, szagolja, ízleli, tapintja meg azt a tiszta tudását, ami benne van. Tehát nem úgy néz ki, hogy levetíti az anyagi szintet, az anyagi szinte meg közli velünk az infót, szóval nem így , hogy "Elme > anyag > személyi tudat", hanem így.

Elme > anyag

személyi tudat > anyag

azzal, hogy az Elme megjeleníti az anyagi szintet, jön létre automatikusan a személyi tudatok sokasága, így az "ének" milliárdjai.

"Inkább próbálom megérteni, hogy az anyagi/szellemi világ, hogyan és mi miatt működik úgy ahogy működik."

A hogyan-t a természettudomány szépen leírja, a mi miatt-ot pedig itt olvashatod.

"Szerintem ezt félreértetted, a materializálódást nem úgy értettem, hogy anyaggá válik, hanem úgy hogy "kézzelfoghatóvá" válik"

Én is így értettem.

Egyébként én az odaképzelés megemlítésénél azt mondtam, hogy a közvetlen tapasztalaton túl odaképzeljük még pluszba az anyagi világot az elmén kívülre. a tapasztalat valóságos, az elménk valóságos, a kérdés, hogy melyik az elsődleges...mivel nem mindegy a dolog, ugyanis az anyag elsődlegesnek tartásával belekerülünk egy enyhe pszichológiai problémába, amit önzésnek hívnak, ami a félelemmel társul, és e két dologból burjánzanak el a negatív tulajdonságok és érzelmek az emberi gondolkodásban, hozzáállásban...ugyanis a személyi tudat(amit nevezhetünk EGO nak is, ha már a másik válaszoló ezt hozta szóba) a téves "én", és amögött ott van az elme, ami az igazi "én", szóval az EGO meghal a testtel, de az elme nem. Viszont az elme tapasztalathoz jutásánál félreérti a dolgot, s mivel kontraszthatásban jelenik meg neki az, ami, így magát félrevezeti, úgy hiszi, hogy önmaga a test, amin át tapasztal, úgy hiszi a dolgok nem önmaga, különállónak tekinti a létezésben szereplő dolgokat, magát ezáltal elkülöníti a létezőktől, így kialakul a személyi tudat, viszont ennek van egy hátulütője...a tapasztalatában szereplő dolgok érdekeit háttérbe szorítja az egyén megnyilvánulásaiban sajátnak vélt érdekeivel szemben, vagyis elköveti az önzést, s mindezt fokozza, hogy nem látja meg az egységes értelmet minden mögött, mivel a világ illúziójába belemerül első körben, és a tapasztalat termékének tartja magát tévedésében, egyedül érzi magát a "nagyvilágban", azt gondolja a teste pusztulásával önmaga is pusztul, vagyis a félelemnek enged teret.

Én tehát nem az EGOról beszélek, amikor az elmét említem, s ha magunkat az elmének tartjuk, amiről tudjuk, hogy egy és ugyanaz mint az Irányító Elme, vagyis azzal azonosítjuk magunkat, akkor nem marad semmi, aminek az érdekét háttérbe szorítanánk, hiszen az Egész vagyunk ekkor, és a félelem is megszűnik,hiszen nem lesz mitől tartanunk, mert mi vagyunk Minden, és elvenni senki nem tud tőlünk semmit, létünk örök, akárcsak az Elméé, mivel Az vagyunk...ezért írtam ,hogy ezzel az elvvel a vallások is magyarázhatóak, és itt van a lényegi különbség a kétféle nézet között, ugyanis ekkor felszínre kerül a szellemi törvény is a fizikaiak mellett...a feltétel nélküli szeretet, ami kicsit érzelmesnek hangozhat, de közel sem az. :)

ui.: Elme = Isten

elme = a tapasztalás során kialakult "én" érzet, maga csak az érzet, hogy "én"

EGO = a tapasztalás során kialakult "én" érzet téves, korlátozott verziója, ami magát elkülöníti

üdv

26/F

LastOne.Left

"No értem mit mondasz, de lehet rosszul "képzeled" el a dolgot. "

Megeshet :) A lényeg megértettük egymás nézetét nekem ez elég, ennyi volt a célom, ha most folytatnánk, akkor átmennénk térítésben, és nekem nem célom :)

Viszont néhány kérdés volt ami így végül fölmerült, arra azért szeretnék választ kapni:)

Szóval szerinted, a szemünk anyagi vagy szellemi? (Meg a többi érzékszervünk)

Szerinted az elme projekcióját a szemünkel látjuk?

"Elme > anyag

személyi tudat > anyag "

Ez egyirányú kommunikácót ír le számomra. Azaz az anyag nem küld információt magáról. Azaz az egészet csak képzeljük? De ha az egész így van miért beszélsz anyagról?

Egyébként ez az egész gondolkodásmód saját kremálmány, vagy valamilyen vallási irányzat? Mert ha saját akkor respect neked, attól függetlenül is, hogy néhány helyen nekem mást jelent mint neked, de nagy logikai bukfencek nincsenek benne :)

A válasz írója 56%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 12:34

"Megeshet :) A lényeg megértettük egymás nézetét nekem ez elég, ennyi volt a célom, ha most folytatnánk, akkor átmennénk térítésben, és nekem nem célom :)"

Egyetértek, én is beszélgetésnek vettem ezt az eszmecserét. :)

amikor az anyag szót említem, akkor nem az elmén kívülre odaképzelt anyagra gondolok, hanem arra, ami mentálisan jelenik meg közvetlenül a tapasztalónak, és az az anyag, amiről én beszélek szellemi termék, vagyis koncentrált gondolat.

szerintem ez megmagyarázza, hogy miért beszélek anyagról...az anyag létező, az anyag valóságos, de nem az a valóság, hanem az elme a valóság ez az elv szerint, vagyis az anyag illúzió, de közel sem hamis.

az Elme projekcióját az Elme projekciójában megjelenő szemmel látjuk, és itt a látást ugye materiálisan értem, de ez nem azt jelenti, hogy van valami egy helyen(kint), amit megérzékelünk, hanem mind a tér, mind az idő érzet, az anyag megjelenése által létező érzet, ahogyan maga az anyag is, mint álomban, ami belülről kivetülő, az elméből.

"Egyébként ez az egész gondolkodásmód saját kremálmány, vagy valamilyen vallási irányzat? Mert ha saját akkor respect neked, attól függetlenül is, hogy néhány helyen nekem mást jelent mint neked, de nagy logikai bukfencek nincsenek benne :)"

Nem saját kreálmány..bár ki tudja :D

nem is vallási nézet(inkább vallástisztító)...ez, mint már említettem, egy másik világszemlélet az összesen 2 darabból. ha nagyon szigorúan vesszük a világszemlélet kérdést, és abból a két tényből indulunk el, amit bizton tudunk, ami a tapasztaló elme és az annak közvetlenül megjelenő tapasztalat, akkor a logika két irányba mehet CSAK. az egyik, hogy a tapasztalatból indítjuk a következtetést, és egy az elmén "kívül" elhelyezkedő valamit képzelünk el...vagy a tapasztalóból indulunk el, és az egyetemes Elmét rakjuk meg irányítónak/fenntartónak.

egyébként ha megkérdezel egy vallásost, a nagy részük is úgy tekint a világra, hogy az arról megélt érzeten kívül, még egyszer ott van kint az anyag, hiába Isten teremti azt. a lényeges dolog, hogy alapvetően úgy tekint a világra az ember a megélt tapasztalatból, hogy biztos ott van kint, és nem is biztos, hogy belegondol, hogy talán kint nincs is semmi. :P

üdv

26/F

LastOne.Left