Isten a világot valóban hét nap alatt teremtette és miért van az, hogy a vallások egy része szombatra másik része vasárnapra teszi a megpihenést?

Az a lényeg, hogy a hét napos ciklus kijöjjön. Egyébként a bibliai teremtéstörténet tudományos elemzéséről érdemes lenne ezt elolvasnod:

[link]

Szia!

Isten nyilvánvalóan nem azért pihent meg a hetedik napon, mert elfáradt, hanem azért, mert példát akart adni az embernek, hogy ő is megpihenjen ezen a napon, és megemlékezzen a Teremtőjéről.

Úgy gondolom vitán felül áll az, hogy a Teremtés emlékünnepe a hetedik nap szombat, és nem vasárnap. Akik a Teremtés emlékünnepét szeretnék megtartani azok szombaton ünnepelnek. Azok is szombaton ünnepelnek akik a tízparancsolat szerint szeretnének eljárni, mert a tízparancsolatban ezt olvassuk:

"MEGEMLÉKEZZÉL A SZOMBATNAPRÓL, HOGY MEGSZENTELJED AZT. HAT NAPON ÁT MUNKÁLKODJÁL ÉS VÉGEZD MINDEN DOLGODAT; DE A HETEDIK NAP AZ ÚRNAK, A TE ISTENEDNEK SZOMBATJA: SEMMI DOLGOT SE TÉGY AZON SE MAGAD, SE FIAD, SE LEÁNYOD, SE SZOLGÁD, SE SZOLGÁLÓLEÁNYOD, SE BARMOD, SE JÖVEVÉNYED, AKI A TE KAPUIDON BELÜL VAN; MERT HAT NAPON TEREMTETTE AZ ÚR AZ EGET ÉS A FÖLDET, A TENGERT ÉS MINDENT, AMI AZOKBAN VAN, A HETEDIK NAPON PEDIG MEGNYUGODOTT. AZÉRT MEGÁLDOTTA AZ ÚR A SZOMBAT NAPJÁT, ÉS MEGSZENTELTE AZT."

Hat napon át szorgalmasan, lelkiismeretesen tegye az ember minden dolgát. Isten törvényadó szava iránti tisztelete és a személye iránti szeretet jusson kifejezésre viszont a hetedik napi nyugalom parancsának teljesítésében. Teljes igyekezetével törekedjék az ember arra, hogy a hatodik napon befejezze – rendben, szépen – heti munkáját. Így lépjen be mindenekelőtt egy lelki "nyugodalomba" (Zsidók 4:11). Isten parancsa arra irányul, hogy az ember elégedetten pillanthasson vissza heti munkáira, mint ahogyan Ő is ezt tette a Teremtés munkája utáni hetedik napon. Szükséges minden bűnt elrendezni Istennel és egymással, hogy igazi, lelki nyugodalmat biztosítsunk magunknak is, és egymásnak is. Isten igazi örömünnepnek szánta a hetedik napot, amit vele való egyéni közösségre, és "szent gyülekezésre" (közös istentiszteletre), valamint egymással és a természettel való közösségre, ezenkívül jó cselekedetekre fordítson az ember.

Akik vasárnap pihennek, azok más okból ünneplik a vasárnapot. Ha vallásos emberekről beszélünk, akkor kimondhatjuk, hogy az egyházuk által meghatározott rend szerint ünnepelnek. Legtöbbször Krisztus feltmadására hivatkoznak, én azonban úgy látom, hogy egyszerűen arról van szó, hogy a zsidóktól való elkülönülés miatt alakult ki a vasárnapünneplés, az külön érdekesség, hogy ez a nap a NAP napja (Sunday), több pogány vallás szent napja is egyben.

Ha részletesebben érdekel a szombat története, és a vasárnapünneplés kialakulásának története ajánlom figyelmedbe John N. Andrews: A szombat története című könyvét, mely nyers fordításban letölthető a gödöllői Bibliaház honlapjáról az e-könyv menűpontban:

[link]

Üdv. Péter

Alapból a kereszténységben is(úgy mint a zsidó vallásban) a szombat volt a nap amikor megpihent.

Azonban a római birodalomban, a vasárnap volt a nap napja. (Hülyén hangzik, szóval a nap istenének a napja:D)

És I. Constantinus császár, aki törvényessé tette a kereszténységet, megpróbálta a nap napját egybekötni a kereszténység szent napjával, így egyszerűen átrakta vasárnapra. Nyilván az volt a célja hogy a nép könnyebben áttérjen a kereszténységre. (Amúgy ez az I. Constantinus állítólag ment valami csatába és akkor hirtelen egy kereszt jelent meg előtte, ezért vette fel a vallást, de hát ki hiszi ezt el:D)

Akik a szombatot tekintik a hetedik napnak (pihenőnapnak), azok szó szerint követik a tízparancsolatot. Pl.: adventista egyházak.

Akik a vasárnapot tekintik a heti pihenőnapnak,azok az egyházuknak a történelem folyamán kialakult szokásait követik.

I-IV. században a kereszténység üldözött egyház volt. A keresztények elkezdték a vasárnapot ünnepelni, mert így akarták magukat megkülönböztetni a zsidóktól, akik a szombatot ünnepelték. Először lokákis (I-III.sz.), majd globális keresztény üldözések (III-IV.sz.) voltak. Majd jött a 313-as Konstantin és Licinius milánói türelmi rendelete, amely teljes vallásszabadságot adott a keresztényeknek. Konstantin 321-ben bocsátotta ki a vasárnaptörvényt, amely követketében állami pihenőnap lett a vasárnap. Majd a 364-es laodiceai zsinat is elfogadta a vasárnapot, ami után tilos volt a szombatot ünnepelni. 380-ban Theodosius császár államvallássá rendelte a kereszténységet. Így lett a kereszténység üldözöttből, üldöző vallás...