Mikor józanodnak ki az emberek ezekből a vallási maszlagokból végre?
Akkor lenne szebb a világ,ha az emberiség azon fele,aki könyvek és igék mögé bújik,kimerészkedne a nyers realitásba,és nem kánkálná a szeretet és megbocsájtás szöveget,hanem egyszerűen csak művelné azt.Kérlek,ébredjetek fel ebből a téves képzelgésből,fogadjátok el az istentelen valóságot,és éljetek alázat nélkül,de becsülettel és megértéssel!
Olyan sokat kérek?Mi értelme eltakarni önön szemeteket?
„Ki beszél ma vallásról? A vallás kora lejárt s az emberiség új eszmék felé halad.” - Ezt mondogatják a vallás ellenségei már néhány száz vagy ezer év óta s a vallás még mindig itt van és él, sőt mindig új meg új lendületet vesz, sokszor ott is, ahol már szinte eltemetettnek vélték. Oka ennek az, hogy a vallás annyira komoly dolog s annyira az ember természetének legmélyéből fakad, hogy ha ideig-óráig elhallgattatják is a szavát, mindig újra felszínre tör s követeli természetes jogait.
Vallás mindig volt és mindig lesz, amíg ember él a földön. Mert minden ember, aki nem vak és eszement, szükségképen felveti magában előbb-utóbb a kérdést: honnan a világ? Hova megy az élet? S mi az oka, célja, értelme minden történésnek? S mihelyt az ember ezeket a kérdéseket kutatja, komoly feleletet nem talál rájuk mást, mint azt, amely az Istenhez vezet s a vallást alapozza meg.
„A modern világ meglehetősen vallás nélkül intézi az ügyeit. Egészen más kérdések érdeklik ma az emberiséget!” - Sajnos, ez sok tekintetben így van. Sokan, vezető emberek is, elhanyagolják Isten iránti kötelességeiket, De mi következik ebből? Csak az, hogy sokan annyira rabjai az evilágiságnak, a merőben érdekelvi, politikai és gazdasági szempontoknak, annyira csak maguknak s a mának élnek, hogy az élet legnagyobb kérdéseivel nem érnek rá foglalkozni. Azonkívül ma sokszor legkönnyebben éppen azok kerülnek élre, akik minden eszközzel csak a maguk anyagi, evilági, gazdasági, politikai vagy nemzeti céljaikért küzdenek. Következik-e ebből, hogy vallási téren is irányadók lehetnek? Vajon pl. abból, hogy a zsidók majdnem minden országban a legnagyobb gazdasági sikereket érték el, következik-e a zsidó világnézet felsőbbrendűsége vagy igaz volta? Talán inkább ellenkezőleg! Érték és evilági érdek nem mindig fedik egymást; az erkölcsi több-érték és több-igazság a mai anyagelvi harcban könnyen kerül a kerekek alá. Nem a kufárszellem érdekvilága, vagy akár a politikai sikerek minden fölött való hajszolása dönti el az igazságot s a több-értéket!
Azért, mert sok az emberek közt a színvak, még nem lehet azt mondani, hogy színek nem léteznek s mindenki téved, aki színekben hisz! Azért, mert vannak léha és cinikus emberek s ezeknek sokszor igen jól is megy a dolguk itt a földön, még valóban nem következik, hogy tehát a léhaság és cinizmus a leghelyesebb életirány s a magasabb eszmények - pl. önzetlenség, önfeláldozás, erkölcs, hazaszeretet, hősiesség - megvetést érdemlő babonák! Ugyanígy nem következik semmi a vallás ellen abból, hogy sok ember vallástalan s csak az evilági dolgokkal törődik.
„Művelt ember megvan vallás nélkül is.” - Ha erővel elhallgattatja magában a végső nagy kérdések után kutató értelem szavát, akkor ideig-óráig csakugyan meglehet az ember vallás nélkül is. Ez azonban nem a műveltség jele, hanem inkább a szellemi szegénységé, egy oldalúságé, sokszor csak az értelmi eligazodást önkényesen beszűkítő bátortalanságé. Viszont a történelem szerint éppen a legműveltebb s legmélyebb elmék nagyon is keresték a világnézeti kérdések megoldását s legjava részük azt a keresztény vallásban meg is találta. Már azért sincs tehát senkinek joga a vallásban műveletlenséget látni.
Fordítva: gyanús dolog, hogy rendesen éppen a félműveltek hivatkoznak a vallással szemben a maguk nagy műveltségére. Amily kevés az igazi műveltek közt a vallástalan ember, éppoly gyakori a hitetlenséggel való üresfejű hencegés a sekélyes műveltségű vagy csak egyoldalúlag (pl. technikailag) képzettek közt s leginkább a teljesen műveletlen hangoskodók soraiban. A vallástalanság az esetek nagyobbik részében a gondolattalanság, nagyzolás és szellemi kamaszkodás jele.
„A vallás a gyengék és együgyűek menedéke.” - Rendesen azok beszélnek így, akik maguk is talán túlnan gyengék és együgyűek ahhoz, hogy a vallás nagyszerű gondolatait s eszmerendszerét megértsék. Gyengék és együgyűek? Vajon gyenge és együgyű volt-e Apponyi Albert és Prohászka Ottokár? Együgyű volt-e Pasteur és Marconi s az újkor nagynevű tudósainak, gondolkozóinak, szellemi óriásainak az a fényes sora, akik a vallásban s a keresztény hitben találták meg a nagy világtalány megoldását? Gyengék-e azok a hithősök, akik, mint csak nemrég is a spanyolországi vértanúk, bátor szívvel és emelt fővel vállalták a megkínoztatást és a leggyötrelmesebb halált, mert hívők, istenfélők, vallásosak voltak? Vannak a vallásos emberek közt együgyűek is és gyengék kétségtelenül, de az igazi gyengéket és együgyűeket valóban nem a vallás komoly követői közt kell keresni!
„A tudósok közt legalább ugyanannyi a vallástalan, mint a vallásos, ebből tehát nem lehet a vallás mellett érvelni.” - Nem is abból érvelünk a vallás mellett, hogy tudósok és nagy emberek végeláthatatlan sora tett mellette hitvallást, mert tény, hogy a vallástalanság oldalán is állanak nagynevű emberek s kiváló szellemek. Csak azt mondjuk; amint az egyik tényből nem következik a vallás igaz volta, ugyanúgy nem következik a vallástalanok nagy számából a vallás hamis volta.
Jegyezzük meg azonban a nagy különbséget: míg a hívő nagy szellemek rendesen épp azért voltak mélyen vallásosak, mert komolyan és behatóan foglalkoztak a vallás kérdéseivel, addig a vallástalan tudósok vagy államférfiak rendesen azért vallástalanok, mert sohasem foglalkoztak behatóbban ezekkel a kérdésekkel, Sokan azért vallástalanok, mert a vallás parancsaiban kényelmetlen akadályt látnak a maguk hatalmi céljainak elérésében, vagy léha életük akadálytalan folytatásában. Ebből pedig a vallás értéke s igazsága kérdésében valóban semmi sem következik.
„A modern tudomány megdöntötte a vallást.” - Valaha divat volt így beszélni; ma már nem az. A tudomány ma már szerényebb lett, Csakugyan, vajon melyik tudomány döntötte volna meg a vallást? S a vallásnak melyik tételét döntötte meg? Mutassanak rá határozottan arra: hol az a bizonyos ellentét s ne érjék be üres fecsegéssel! Soha a katolikus vallásnak egyetlen tételéről sem lehetett eddig semmiféle tudomány nevében kimutatni, hogy hamis és a tudománnyal ellenkező lenne. Fordítva igaz: a vallástalanság és hitetlenség minden tétele csupa tudományos képtelenség.
Ha csakugyan lenne ellentét vallás és tudomány között, akkor ezt az ellentétet elsősorban azoknak a szellemóriásoknak kellett volna észrevenniök, akik a legragyogóbb tudást a leggyermekdedebb hittel és vallásossággal tudták magukban egyesíteni, Ha olyan szellemóriások, mint Newton és Laplace, Volta és Ampère, Gauss és Cauchy, Müller János és Mendel Gergely János, Röntgen és Maxwell nem találtak ellentétet vallás és tudomány közt, mi jogon mernek akkor törpék, apró szabadgondolkozó párttitkárok és bolsevista tudatlanok a tudomány nevében kiáltozni a vallás ellen?
„Jobb vallás nélkül élni.” - Hogyne: a kutya és a féreg is megvan vallás nélkül! Amíg magasabb igényeid nincsenek és magasabb rendeltetés tudatára nem ébredsz, mint amilyen az ösztönéleted színvonala, addig jobb vallás nélkül élni. Enni, inni, aludni, szórakozni, az ösztöneidet kiélni: azt elvégre csakugyan lehet vallás nélkül is. Még színházba járni, táncolni, sőt tudományt művelni és politizálni is lehet valahogyan vallás nélkül. De a legmélyebb s legégetőbb kérdésekre megfelelni, erkölcsi életet élni, legyőzni magadban a rosszat, a szenvedést, a halált: Isten nélkül nem lehet.
„Mi hasznom nekem a vallásból? Hoz az valamit a konyhára?” - Így csak a tompult elméjű ember beszél, a minden magasabb hivatásról lemondó alacsony érzület. Mi hasznom a vallásból? Éppen úgy kérdezhetnéd ezt is: Mi hasznom a becsületből? Mi hasznom a hazából? Mi hasznom a gyermekeim tiszta lelkületéből? Mi hasznom a tudományból, a nemes és emelkedett érzületből? Közvetlenül konyhára valót csakugyan nem nyújt egyik sem. De rettenetes lenne az élet, ha az emberek mással nem törődnének, mint azzal, amit a konyhában meg lehet sütni vagy főzni, amit meg lehet enni s el lehet fogyasztani!
„A modern társadalom megvan vallás nélkül is.” - Nem nagyon van meg s ahol megpróbált nélküle meglenni, mint a bolsevista Oroszországban, ott pokol és örökös fegyház volt az emberek élete. Ahol nincs vallás, ott a társadalom ragadozó farkasok marakodó helye: ott kizsákmányolás van és erőszak, háború, terror és egymás pusztítása. A társadalom megvan vallás nélkül? Vajon meglehet-e lelkiismeret nélkül? Erkölcs nélkül? Tekintély nélkül és jogtisztelet nélkül? Szeretet nélkül? Béke nélkül? Igazság nélkül? Márpedig ezek a dolgok mind, a társadalmi együttélésnek ezek az erkölcsi alapjai, legalább is nagyon ingatag talajon állanak ott, ahol nem az istenhit sziklatalapzatába ágyazódnak be.
Az emberek úgy is sokszor oly zsarnokok, gonoszok, önzők és jellemtelenek tudnak lenni; hát még ha végleg megszűnnék lelkiismeretükben az Isten törvényeinek tudata! A mai társadalmi élet sok tekintetben nyomorult és lezüllött, de ennek éppen az az oka, hogy sokan elfordultak a vallástól, a lelkiismeret és erkölcs e legmélyebb gyökerétől s nem a legmagasabb, isteni Eszmény, hanem a saját önös hajlamaik szerint élnek.
„A tudományos gondolkozás rég elintézte a kereszténységet” - Így csak azok beszélnek, akiknek a kereszténységhez éppoly kevés közük van, mint a tudományossághoz: tanulatlan vörös-bolsevisták és félműveltségű kultúrbolsevisták. Jellemző pl. H. St. Chamberlainnek, a modern újpogányság és faji vallás egyik megalapítójának tudományosságára, hogy először csak azt mondja: "Jézus valószínűleg nem volt zsidó" (bizonyítékot persze erre nézve semmit sem hoz fel), majd ezt az állítását már oda módosítja, hogy "legkisebb ok sincs annak feltevésére, hogy Jézus szülei faj szerint zsidók voltak volna"; aztán egyszerre a valószínűségből a bizonyosságba ugrik át s azt írja: "Ez a valószínűség a bizonyossággal egyenlő" és végül ellentmondást nem tűrő biztossággal eldekretálja: "Tehát (!) aki azt állítja, hogy Jézus zsidó volt, vagy tudatlanságot árul el, vagy valótlanságot mond". Ilyen összevisszaságot már csak az vehet komolyan, aki mint az őrültek házában végzett "bölcs" Nietzsche azt vallja, hogy "az, hogy valamely tétel hamis, még nem bizonyíték az illető tétel ellen." Ez már a logika csődje, a józan gondolkozás kimúlása.
„A vallás csak arra jó, hogy egy csomó ember megéljen belőle.” - Ugyanígy mondhatnád ezt is: az orvostudomány csak arra jó, hogy egy csomó orvos megéljen belőle. A jogtudomány is csak arra jó, hogy bírák, ügyvédek és ügyészek, fogházigazgatók és fogházőrök megéljenek belőle. Micsoda együgyű és botor beszéd!
A vallásnak is vannak szolgái, mint minden más földi feladatkörnek s ezeknek csakugyan meg is kell élniök, mint ahogy minden embernek meg kell élni a földön. De a legnagyobbfokú esztelenség lenne a vallásban mást nem látni, mint a papok eltartására irányuló intézményt; nem venni észre azokat a hatalmas igazságokat, amelyek a vallás létjogosultságát, sőt abszolút szükségességét körülbástyázzák, nem venni észre azt a végtelen sok áldást és jótéteményt, amelyet a vallásosság az emberiség számára termel. Éppoly rövidlátó gyermekesség lenne ez, mintha valaki az orvostudományt haszontalannak s a jogtudományt csupán egy kaszt önellátó intézményének tekintené.
„Engem a vallás nem elégített ki.” - Mondd talán inkább így: vallásos voltam, de aztán rossz útra tértem, meguntam azt a magas és emelkedett életszemléletet, amit a vallás hirdet! Mert bizony így szokott lenni. Az emberek nem az elmélyült gondolkozás, hanem a könnyebb élet szeretete miatt szoktak elfordulni a vallástól.
A vallás nem elégíti ki alsóbbrendű ösztöneiket, a szabaderkölcsre vágyó csapongást, az aggálytalan és lelkiismeretileg megkötetlen érvényesülés kívánságát. De igenis, kielégíti a lélek tiszta és nemes törekvéseit: a legfőbb igazság és megvilágíttatás szomját, a lelki megnyugvás és felemelkedés szeretetét, a végső tökéletesülés és örök boldogság vágyát.
Akit ez "nem elégít ki", annak önmagában kell a hiányt és hibát keresnie.
A válasz írója 61%-ban hasznos válaszokat ad.
A válasz megírásának időpontja: ma 11:39
Hát "barátom, hogy befejezzem a gondolatodat: veled együtt!
Egyben a kérdezőnek is válaszolnék!
Nem értem ha ennyire zavar benneteket a dolog akkor miért foglalkoztok vele ennyit, mert engem ami nem érdekel arra nem pocsékolok időt, sem energiát. Ráadásul felháborító ahogy szapuljátok a hívő embereket és mindennek elmondjátok őket és mocskolódtok! Ez a nagy evolúció következménye: huljon a fégese!
Ti beszéltek!? Ti, akik elhiszik, hogy egy fortyogó levesből , majd egy kőből, vagy amőbából lettünk a nagy semmiből több millió évvel ezelőtt! Ez a nagy be nem bizonyitott maszlag! Amikor ilyen filmeket néztek soha nem haljátok,hogy :valószínű, lehetséges, elképzelések szerint, a tudomány mai állása szerint, eggyes állítások szerint... stb. sorojam még? Ezeket úgy adják elő mintha tény lenne, pedig csak hipotézis! Láttál már olyat, hogy egy kutya nem kutyát ellet volna?
Abból az egy nagy semmiből lettek a madarak,a halak, a lovak a bogarak, meg a virágok, és a fák, meg a gyümölcsfák, bokrok. elég nagy képzelőerőtök van!
Az atistáknak nem lehet megmagyarázni, mi az a megtérés.
A megtért emberek nem mutogatnak az ateistákra, és nem nézik le őket, de fordítva ez sajnos nem mondható el!
Legalább akkora hit kell a "nagy bumm"-hoz, mint a 6 napos teremtéshez! Míg az ateisták a hívő emberekre azt mondják, hogy csak bámulnak fölfelé, és a csodára várnak, egy régi könyvet olvasgatnak, és feltétel nélkül elhiszik ami benne van. Addig az ateisták tényként közölt, tudománynak nevezett hipotéziseket vesznek készpénznek és azt állítják, hogy a semmiből lettünk!
Az ateisták a mának élnek. De ha a mának élek, akkor bármit megtehetek,nem???
A megtért emberek egy "erkölcsi norma" szerint próbálnak élni .
Az ateisták /tisztelet a kivételnek, akinek nem inge, ne vegye magára!/ elvannak ájulva maguktól, önelégültek,és felfuvalkodottak, és "viszket a fülük" a sok agyament hipotézisre, amit szájtátva halgatnak. Söt! Még a fáradságot sem veszik, hogy elgondolkodjanak, vajon igaz-e egyáltalán amit a "tudomány" állít, vagy csak ámítani akarják a jónépet.
Egy igazán megtért ember nem a maga akaratát cselekszi, és nem azt nézi, hogy neki mi a jó!
Az ateista "felfuvalkodik, és felmagasztalja magát", mondván:"Gazdag vagyok, és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem".
A megtért ember pedig ezt mondja: "nem kell bölcselkedni; hogy senki se fuvalkodjék fel az egyikért a másik ellen.
Mert kicsoda különböztet meg téged? Mid van ugyanis, a mit nem kaptál volna? Ha pedig úgy kaptad, mit dicsekedel, mintha nem kaptad volna?"
Válaszolva a kérdésedre! Azért gondolkodnak az ateisták így, mert lövésük sincs arról, mi az, hogy megtérni! Viszont egy megtért ember tudja, hogy milyen a másik oldalon állni,mert elötte ő is ott állt!
Nehéz lenne egy "hithű" ateistát meggyőzni!
Ateista barátaim ha idáig elolvastátok, akkor legalább ezen gondolkodjatok el: "Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem; és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás és szegény és vak és mezítelen:
Azt tanácslom néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy; és fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne láttassék ki a te mezítelenségednek rútsága; és szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet, hogy láss."
"Szemgyógyító írral kend meg a Te szemeidet, hogy láss!"
Ki tudja, ha nem lenne vallás és annak visszatartó ereje, akkor leszúrnának az utcán vagy megerőszakolnának késő este...
Jó lenne?
A válasz írója 82%-ban hasznos válaszokat ad.
A válasz megírásának időpontja: ma 21:31
Szánalmas vagy barátom, hiába próbálsz papolni nekem a vallás meg a hit szépségeiről...Egyszer élünk, én boldogan fogok meghalni, mert nem keresem istent, meg a sok baromságot, hanem kiélvezem és mindent MINDENT megteszek amit tudok, hogy tartalmas életem legyen. Te csak imádkozz, meg olvasd a szentírást, és várjad a megváltót, meg a paradicsomot...
"Kedves" Mastodon!
Én nem papolni akartam neked! Csak úgyan úgy mint te elmondtam a véleményemet!
Éld csak a szánalmas kis egoista életedet! Egészségedre!
Ha ennyire fusztrál a téma javaslom a politika, tudományok, számítástechnika, esetleg főzés témaköröket olvasgatni és kommentálni!
"Ki tudja, ha nem lenne vallás és annak visszatartó ereje, akkor leszúrnának az utcán vagy megerőszakolnának késő este...
Jó lenne?"
Éppen ez a baj, hogy vagy a vallás vagy mondjuk pl. egy rendfenntartó szerv visszatartó ereje kell ahhoz, hogy ilyesmi ne történjen meg.
14:54 voltam
Nekem legalább van életem te szerencsétlen, nem úgy mint neked, de nem baj, várjad a megváltást, meg ha meghalsz úgyis jobb lesz a túlvilágon a mennyországban...
Nem frusztrál a téma, ha így lenne nem írnék ide, de te beszélsz arról, hogy az ateisták önzőek? Látod, látod magad ellen beszélsz...pedig én is csak a véleményemet írtam le. Fogadd el, hogy nem mindenki kíváncsi az agymosásra...
Én pl. ki merem jelenteni magamról, hogy nem azért nem követek el bűncselekményeket, mert félek bármilyen büntetéstől. Hanem a lelkiismeretem miatt, amiről azt hallottam, Isten szava bennünk.
Egyébként nem vagyok sem hívő, sem ateista. Nem foglalkozom inkább a kérdéssel, mert az is hihetetlen, hogy az anyag csak úgy a semmiből lett, de az is, hogy volt a nagy semmi, de emellett már létezett egy végtelen hatalommal bíró lény, aki téren és időn kívül áll.
Jobb lenne tudni, mi az igazság a világ keletkezésével kapcsolatban, de ezt igazából soha nem fogjuk megtudni. Vagy talán egyszer.
Ez hasonló ahhoz pl., hogy mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás?
Legalábbis így gondolom.
Pontosan erről van szó!
Az evolúciót követve bármit csinálhatok, minden megengedett: lehet ölni, lopni, hazudni, csalni, mert Isten nincs, evolúció van. Moszatból, vagy mi a francból lettünk bazi sok millió év alatt, és csak a véletlenek műve vagyunk. Ha meghalunk, bizony semmivé válunk, éppúgy, ahogy 100 évvel ezelőtt voltunk, illetve nem voltunk. De jó...
Akkor azt csinálok amit akarok, hiszen x év és ígyis-úgyis semmivé válok, nem tartozom senkinek elszámolással. Mivel az evolúció lényege, hogy az erősebb maradjon fent, a gyengébnek vagy a butábbnak meg kell semmisűlnie.
De mi van, ha Isten kb. 6000-6500 évvel ezelőtt hat nap alatt megteremtett mindent, ami igen jó volt. De az ember bűne behozta a halált a világba.
Noé előtt hogy éltek az emberek, miért lett az özönvíz? Mert már nem számított semmi! Élték a saját kis egoista, nyavajás, nekem mindent lehet életüket!
Krisztus miért jött erre a világra? Mert az emberek megint kezdtek eltávolodni Istentől!
Ha az evolúciót követed akkor neked bármit lehet, de ne csodálkozz ha hazafele lelőnek, vagy megerőszakolnak!
Ha mindenki Istent "követné" akkor nem lenne ilyen!
De mindenki tegye amit jónak lát!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!