Ez az Egyistenhit (Monoteizmus) definíciója?
Hit egyetlen isteni személyben, kizárólagosan Őt imádni, szolgálni, és hozzá imádkozni, azzal a hittel, és meggyőződéssel, hogy ez a személy, egyedülálló, és egyedi lényegében, tulajdonságaiban, és cselekedeteiben, azaz semmiben nem hasonlít a teremtményeire, és semmilyen átfedés nincs közöttük, és hogy ez a személy, sem lényegében, sem tulajdonságaiban, sem cselekedeteiben, fel nem osztható, sem elméletileg, sem átvitt értelemben, sem fizikálisan, azaz térben, és időben, és hinni, hogy ebből a személyből csak egy létezik.
Ha szerinted ez az egyistenhit definíciója, akkor a szentháromságot ellentétesnek látod ezzel szemben?
(Mert én igen)
Ha szerinted nem ez az Egyistenhit definíciója, akkor az ami fent olvasható, minek neveznéd?
"Abszolút-egyistenhit" pl?
És mit írnál az Egyistenhit definíciójának?
(Én ezt nevezem egyistenhitnek, mert így egy és oszthatatlan Istenről beszélünk, aki egyedül kiérdemli az imádatot. Mert ugye, ha osztható, akkor már nem egy, és ha hasonlatos a teremtményeire, tehát van átfedés bizonyos tulajdonságokban, akkor megint csak nem egy)
"Arra azért igazán válaszolhatnál, hogy a monoteizmus 3 pontja közül a második pontot ki határozta meg és milyen alapon, milyen indoklással?"
- A monoteizmus első, és második pontja ugyan az, csak nem vetted észre.
- Az Isten nyilatkoztatta ezt ki magáról, a Koránban, de a Bibliában is megtalálható! A zsidók is ugyan ebben hisznek, és ez a Tórából veszik.
- A logika is ezt támasztja alá.
válasza:"A logika is ezt támasztja alá."
Már mit is?
válasza:"1. Oszthatatlanság, térben, és személyben.
2. Teljes eltérés, létezésben(tulajdonságokban)"
Tehát e két pont szerinted ugyanaz?
Mivel én nem hiszek a háromságban, így nem esik nehezemre elfogadni az első pontot, vagyis hogy Isten nem felosztott térben és személyben sem. De hogy következik ebből az, hogy a tulajdonságaiban sem lehet osztható?
Vagyis, ha a két pont ugyanaz lenne, akkor a személyi oszthatatlanság és a tulajdonságok oszthatatlanságának egynek kellene lennie. De a kettő nem egy! Mert az odáig ok, hogy Jehova EGY személyben, így a háromság tana nem fér össze ezzel a ténnyel, de a tulajdonságai már más lapra tartoznak.
Egy személy maga, és a tulajdonságai két, különböző dolog. A te személyed EGY konkrét személy, aki nem osztozik senkivel ezen (mert osztozik? Nem osztozik.), akkor a jellemző tulajdonságaid ebből adódóan szintén nem osztozhatnak senkivel sem? Mi köze a kettőnek e vonatkozásban egymáshoz? Nyilván, hogy a tulajdonságaidon osztozhatnak mások is.
Isten is így van ezzel, "csak" annyi különbséggel, hogy az Ő jellemző tulajdonságai tökéletesek és változatlanok, de ettől még oszthatóak maradnak! Ő mindig is a végtelen hatalom és a legmagasabb rendű szeretet birtokosa volt és lesz, méghozzá EGYEDÜL, de korlátozott mértékben ezeket megosztotta másokkal is.
1. Oszthatatlanság, térben, és személyben.
2. Teljes eltérés, létezésben(tulajdonságokban)
Mert a térbeli lények tulajdonságai/jellemzői IS térbeli.
Másrészt mert, a monoteizmus lényegében belefoglaltatik az egyedüliség! Ami nem csupán annyit jelent, hogy az isteni személy megkülönböztethető, hanem, hogy olyanból mint Ő, csak egy van. És olyan ami neki van(tulajdonság), az is csak neki van.
De még más is bizonyíték.
válasza:"1. Oszthatatlanság, térben, és személyben.
2. Teljes eltérés, létezésben(tulajdonságokban)
Mert a térbeli lények tulajdonságai/jellemzői IS térbeli. "
Mit jelent az, hogy térbeli? Leragadtál a fizikai térnél és nem látod, hogy logikai tulajdonságok mentén is terekről van szó. Minden tulajdonság egyben egy absztrakt tér. Nem csoda, hogy nem mondasz erre semmit, mert nem érted.
"Ami nem csupán annyit jelent, hogy az isteni személy megkülönböztethető, hanem, hogy olyanból mint Ő, csak egy van. És olyan ami neki van(tulajdonság), az is csak neki van."
Ez rendben is lenne, hiszen definiálható úgy egy tulajdonság, hogy csak egy entitásé, csak az oszthatatlanság sérül ilyenkor.
Valamit fel kell adnod az istened leírásaiból, hogy ne legyen logikai ellentmondás. Vagy legyen osztható, vagy ne legyen tulajdonsága. Együtt nem megy. De csak kötöd az ebet a karóhoz...
Ja és most írd be, ÉRVELÉS HELYETT, hogy szívesen korrepetálsz bárkit, de itt most nem válaszolsz. Nem is várok mást...
"Vagy legyen osztható, vagy ne legyen tulajdonsága. Együtt nem megy."
Te azt hiszed, hogy most szartad a spanyol viaszt! Gondolod, hogy ezeket a feltevéseket, más még nem tette fel??? Hát ki kell, hogy ábrándítsalak, hogy okos vagy, ugyan is megelőztek 1300 évvel.
Azt hiszed, valami magadfajta hobbi filozófussal beszélsz? Ez itt az ISZLÁM, és nem valami játék!!!
Még most utoljára segítek, de befejeztem. Legyél szerényebb!
Segítség:
Nézz utána!
Mu'tazili, és az Ash'ari közti ellentétek! Ha becsületesen keresel, és tudsz angolul, akkor sikerkel fogsz járni!
"Vagy legyen osztható, vagy ne legyen tulajdonsága. Együtt nem megy."
Erre meg kell, hogy találd a választ!
válasza:"Te azt hiszed, hogy most szartad a spanyol viaszt!"
Nem hiszem. Miért hinném?
"Gondolod, hogy ezeket a feltevéseket, más még nem tette fel??? Hát ki kell, hogy ábrándítsalak, hogy okos vagy, ugyan is megelőztek 1300 évvel."
Akkor még inkább érdekes, hogy tulajdonképpen te nem válaszolsz a kérdésekre, csak reagálsz rájuk. Pedig magad is érted, amit írtam.
"Azt hiszed, valami magadfajta hobbi filozófussal beszélsz? Ez itt az ISZLÁM, és nem valami játék!!!"
Azok alapján, ahogy reagálsz és hogy nem érvelsz, még filozófusnak sem gondollak.
"Még most utoljára segítek, de befejeztem. Legyél szerényebb!"
Szerénységben nálad nagyobb hiány van. Nem segítség kell ide, hanem rendes érvelés.
Összefoglalava: ISMÉT nem az érvelésekre és a feltett kérdésekre válaszoltál, hanem írtál mindenféle mást. Más kérdés kapcsán is, amikor már sarokba szorultál, szépen eloldalogtál.
válasza:"Azt hiszed, valami magadfajta hobbi filozófussal beszélsz? Ez itt az ISZLÁM, és nem valami játék!!!"
Az ilyen kifejezésből az embernek nem a szerénység jut először eszébe.
Most hogy van ez? Te magad vagy az Iszlám? Na jó... :)
Én a "térbeli" dolgokat a 3 dimenziós fizikai testeken tudom elképzelni és eddig úgy tudtam, hogy a sajátosságukból adódóan, szellemszemélyekre ez nem is vonatkozhat.
Meg a másik, amin töröm a kobakom, hogy a Biblia istenképe alapján, Isten az embert mindenképpen a "saját képére", "hozzá hasonlóra", hasonló érzelmi tulajdonságokkal teremte. Tehát e szerint a tulajdonságait nem tartotta meg Önmagának és nem is tarthatjuk (a tulajdonságait) "oszthatatlannak".
Én azt sem értem, hogy milyen logika az, miszerint az Istennek a tulajdonságai szerint is "oszthatatlannak" kell lennie, ezért a Mindenható(!) Isten arra "kényszerült", hogy azon tulajdonságok, vagy arra való képességek, melyekkel a teremtményeit is felruházta, teljes mértékben "eltérjenek" az Ő tulajdonságaitól és képességeitől, mert akkor már "nem lesz egyedi"?!
Hogyan lehet elképzelni "másfajta" szeretetet? Milyen az a bizonyos eltérés a szeretetben - pl. a legmagasabb rendű, ISTENI szeretetben, az agapéban, mely kimutatására értelemszerűen az embert is képessé tette, sőt ennek a gyakorlásától tette függővé az üdvösségét -, amellyel állítólag csak Isten maga rendelkezik, az emberben pedig szükségszerűen "teljesen más" típusú szeretet kell, hogy legyen, mert az ami bennünk van, az nem egyezhet meg a Teremtőjével...
Szerintem, ha valaminek, hát akkor a szeretetnek, az agapénak, egységesnek és "egylényegűnek" (hogy ezzel a háromságban oly divatos szóval éljek) kell lennie az egész teremtett világegyetemben, mindenki javára!
Még egyszer kérdezem: miféle eltérést, vagy "különbséget" lehet elképzelni az Isteni és emberi tulajdonságokban, melyek mind közül a legfontosabbra, a szeretetre épülnek fel?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!